A polgármesterrel azt követően beszéltünk, hogy véget ért a Nyírségvíz Zrt. közgyűlése, amelyen a cégtulajdonos önkormányzatok vezetői és a szolgáltató képviselői arról tanakodtak, felajánlják-e az államnak a vízközművagyont.

A kérdés sok más városban is előkerült.

A települések kényszerhelyzetben vannak a víziközmű szolgáltatók szorongatott helyzete miatt. A cégek a korábbi rezsibefagyasztás, majd most az elszálló energiaárak miatt egyre inkább veszteségessé válnak. A Technológiai és Ipari Minisztérium augusztus elején egyeztetésre hívta az önkormányzati érdek-képviseleti szervezeteket és a nagyobb városokat, de ott kiderült: a remélt támogatás helyett az érintett cégek úgy juthatnak tőkepótlással állami forráshoz, ha a szolgáltatók mögött álló helyi önkormányzatok ingyen átadják a teljes közművagyonukat az államnak.

Ennek értéke országosan csaknem 1800 milliárd forint, vagyis ekkora vagyonról kellene lemondaniuk anélkül, hogy bármiféle garanciát kapnának az infrastruktúra megfelelő működtetésére vagy fejlesztésére.

Sőt, mint arról lapunk beszámolt, kiderült, hogy nem csupán a teljes vagyont kéri térítésmentesen az állam, de még az átállási kiadásokat is az önkormányzati társulásokkal fizettetné meg; a társulások által fenntartott Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) „költségvetéséből finanszírozva” állnának fel azok a munkacsoportok, melyekre a váltással járó feladatokat bíznák, mivel a Nemzeti Vízművek Zrt.-nek bevallottan nincs erre kapacitása.

Az idő sürget, hiszen az önkormányzatoknak szeptember 20-ig kell dönteniük, és a teljes vagyonátadást is be kell fejezni november elsejére.

– Az önkormányzatoknak egyenként kell dönteniük, hiszen a polgármesterek hiába tesznek szándéknyilatkozatot, az semmire sem kötelez, akár az egész várost is felajánlhatják a kormánynak – fogalmazott lapunknak a nyírbátori polgármester. A helyzetüket bonyolítja, hogy az államnak csak kompletten lehet az adott vízközművagyon felajánlani. Esetükben például a szomszédos falu, Nyírvasvári önkormányzata hiába akarná átruházni a vízszolgáltatást, mivel nekik nincs szennyvíztelepük, az csak Nyírbátorban van. Máté Antal szerint a fideszes településvezetőknek sincs ínyükre, hogy ingyen átadják a sok évtized alatt kiépített vízközmű rendszereket, de nyíltan kevésbé hangoztatják az ellenérveiket, inkább arról beszéltek a közgyűlésen is, hogy nincs mit tenni, a veszteségeket már nem tudják fedezni. – Ez a folyamat valójában az önkormányzati vagyon szemérmetlen államosítása – fogalmazott.

A kormány szándékai nem világosak, hiszen máig nincs arra magyarázat, miért kell ahhoz átadniuk a településeknek a tulajdont, hogy az állam átvállaljon egy szolgáltatást. Az iskolák esetében már volt arra példa, hogy a magyar állam lett a fenntartó, az épületek azonban továbbra is önkormányzati tulajdonban maradtak.

– A Fidesz-éra nem fog örökké tartani, lehet, hogy egy következő kormány inkább az önkormányzatokra bízná a vízszolgáltatást, így Máté Antal szerint nem szabad olyan lépéseket tenni, amelyek megmásíthatatlanná teszik a döntést.

Tóth József, Polgár DK-s polgármestere emlékezett egy korábbi írásos javaslatra, amelyben ott volt, hogy az önkormányzatok, a Nemzeti Vízművek Zrt. és a szolgáltató egy-egy képviselője részvételével kell létrehozzanak projektirányító bizottságot, ám ebben a MaVíz neve egyáltalán nem szerepelt. A Hajdú-Bihar megyei település azok közé tartozik, amelyek vélhetően elfogadják az állam „méregcsókját”, mert az egyébként is lenullázott költségvetésükből sem a veszteségeket, sem a fejlesztéseket nem tudják finanszírozni.

Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos polgármestere korábban arról beszélt lapunknak, hogy idén biztosan nem futnak az állam ölelő karjaiba, kivárnak. Miskolc viszont nem zárkózik el a frigytől: a napokban tartottak ez ügyben rendkívüli képviselő-testületi ülést, ahol felhatalmazták Veres Pált, a város polgármesterét a kormányzattal folytatandó egyeztetések megkezdésére.

Forrás és kép: Népszava