Lehet, hogy Budapesten három hét múlva már óvodákat és idősotthonokat kell bezárni, mert nem lesz a fűtéshez gáz
Ferencvárosban októbertől akár az önkormányzati óvodákat, a bölcsődéket és a szociális intézményeket is bezárhatják a gázhiány miatt. Baranyi Krisztina kerületi polgármester szerint az energiaszolgáltató társaságoknál informálisan azt mondták, jelenleg „mindenkinek meg van tiltva”, hogy önkormányzatokkal szerződjön. Bajban van a főváros és a BKV is. Október elsejétől bezárhatják az önkormányzati fenntartású ferencvárosi óvodákat, bölcsődéket, művészeti, kulturális és szociális intézményeket. A kerület ugyanis hiába hirdetett tendert gázbeszerzésre, egyetlen jelentkező sem akadt, a meglévő szerződés pedig szeptember végén lejár, így az intézményekben nem lesz se meleg víz, se fűtés, ha nem találnak addig valami megoldást.
„Mindent megpróbáltunk már. Júliusban kiírtuk a közbeszerzési pályázatot, amelynek eredményeként 2022 októberétől két évre szerződtünk volna gázszolgáltatóval, de senki sem jelentkezett. Ezután az energiaszállító nélkül maradt önkormányzatokat is kisegítő állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz fordultunk, de eddig annyit se válaszoltak, hogy egyáltalán rögzítették a kérésünket, nemhogy informáltak volna minket arról, hogy mennyi gázt, milyen hosszú időre és milyen áron kaphatunk” – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere. Mint elmondta, a kormányzati cég válaszáig se tétlenkedtek, új gázbeszerzési tendert hirdettek, immáron 3 hónapos időszakra. Bíznak benne, hogy ezúttal lesz jelentkező, bár
az energiaszolgáltató társaságoknál az önkormányzat munkatársainak informálisan azt mondták, hogy „jelenleg mindenkinek meg van tiltva, hogy önkormányzatokkal szerződjenek”.
Mielőtt azt gondolnánk, hogy a fentiek csupán az ellenzéki önkormányzatokra igazak – bár ettől még nem lenne kevésbé szomorú –, érdemes felidézni Cser-Palkovics András, Székesfehérvár kormánypárti polgármesterének hétfői Facebook-posztját, amelyben arról írt, hogy „felelős városvezetők – pártállástól függetlenül – már hetek óta vért izzadnak, hogy biztosítsák valahogy a településük legalapvetőbb szolgáltatásainak (például óvoda, bölcsőde, nyugdíjas otthonok, közösségi közlekedés, háziorvosi rendelők) őszi, téli működtetését. (…) Egyre többször fordul elő ugyanis az, hogy senki nem akar energiát vagy gázt adni intézményeinknek. Ha pedig kapunk is ajánlatot, akkor a tavalyi árhoz képest sokszoros, immáron szinte tízszeres áron”.
Egyre nagyobb bajban van a főváros is. A Népszava információi szerint
a most 4 milliárdból biztosított közvilágítás jövőre 55 milliárdba kerülne,
holott Karácsony Gergely főpolgármester többször is kijelentette, hogy ennek korlátozása lesz az utolsó, amit elrendelne. Valóban elképzelhető, hogy a BKV villamosai, a metró és a trolik előbb állnak le, hiszen a BKV hónapok óta nem kap érvényes ajánlatot a pályázatán indulni jogosult áramkereskedő cégektől. A jelenlegi áramszerződés december 31-ig szól.
A közlekedési társaság éves energiaigénye nagyjából a háromszorosa a főváros teljes közvilágításához szükséges mennyiségnek. Tavaly az első félévben a teljes energiaköltség 9 milliárd forint volt, az idén már az első félévében elment erre 18 milliárd és azóta tovább emelkedtek az árak. Az egész évre várható 20 milliárdos plusz kiadás jövőre a többszöröse is lehet.
– A városvezetés a megoldás érdekében rövidebb, 3 hónapra szóló tendert hirdet – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki egyébként nem látja annak realitását, hogy leálljanak a villamosok, a trolik és a metró, hiszen áram lesz a vezetékekben, inkább az a kérdés, hogy ki fizeti majd a számlát. Bízik benne, hogy a kormány megadja a fővárosi közösségi közlekedés energiakompenzációjára kért 14 milliárdos támogatást. A főpolgármester-helyettes irreálisnak tartja a közvilágítási cégnek adott ajánlatot is, amit „kifizethetetlennek” nevezett. A főváros gazdasági ügyeiért felelős politikus bízik abban, hogy negyedéves szerződésekkel kivédhető a piac hektikusságában rejlő hatalmas kockázat, amit az energiaszolgáltatók ilyen bődületes szorzókkal beáraznak.
A főváros XVIII. kerületének 730 millió forintos többletkiadást jelentenek az elszálló energiaárak – válaszolta kérdésünkre Szaniszló Sándor polgármester.
Forrás és kép: Népszava