Még a Miniszterelnökséget is elérik az új korrupcióellenes intézkedések
Vasárnap döntött az Európai Bizottság arról, hogy nem zárják le a jogállamisági – vagy más néven kondicionalitási – mechanizmus keretében indított eljárást Magyarországgal szemben, hanem az Európai Unió Tanácsa elé viszik tovább az ügyet.
Az uniós szakminiszterekből álló Tanács szavazásán dőlhet el, hogy a magyar kormány hozzáférhet-e az országnak járó uniós forrásokhoz. A Bizottság vasárnapi javaslata szerint 3000 milliárd forintnyi összeget kellene elvonni Magyarországtól az uniós pénzek felhasználása körüli visszaélések miatt, azonban
két hónap haladékot adtak arra, hogy a kormány megtegye a Bizottságnak korábban beígért korrupcióellenes intézkedéseket.
A Bizottság szerint ha a kormány november végéig teljesíti a vállalásait, akkor hozzáférhet a teljes összeghez, hiszen védve vannak a források – olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint az Integritási Hatóság felállítása, a közhasznú alapítványok szabályozása vagy az egyajánlatos közbeszerzési eljárások csökkentése.
Most viszont a kormányon a sor, hogy bizonyítson – erről Věra Jourová, a Bizottság alelnöke is beszélt egy hétfőn megjelent interjúban. A kormány pedig továbbra is azt ígéri, hogy megteszik a források megszerzéséhez szükséges lépéseket. Hétfőn be is nyújtották a parlamentnek az ehhez szükséges első intézkedéscsomagot, egy második pakkot pedig várhatóan pénteken nyújtanak be az Országgyűlés elé.
Közben a Bizottság nyilvánosságra hozta, milyen konkrét lépéseket vállalt a kormány azért, hogy hozzájusson a forrásokhoz.
A kormány tizenhét ígérete
1. Az Integritási Hatóság felállítása
Ez lenne az a teljesen új korrupcióellenes intézmény, ami a kormány szándékai szerint megelőzné, ellenőrizné a csalásokat, összeférhetetlenségi és korrupciós ügyeket. Ezeket viszont csak az Európai Unió által támogatott projektek esetében tehetné meg a javaslat szerint.
A Bizottsággal folytatott tárgyalások magyar főszereplője, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint az Integritási Hatóság létrehozása a tizenhét pontos intézkedéscsomag legnehezebb része, hiszen szabályozni kell nemcsak az intézmény függetlenségi garanciáit, de azt is, milyen legyen az a nyílt eljárás, aminek keretében megválasztják annak elnökét.
Az Integritási Hatóság munkája november 19-én indulna el, a hazai korrupcióellenes szervezetek azonban szkeptikusok a hatóság felállításával kapcsolatban. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a Telexnek azt mondta: „Nem fordult még elő olyan az elmúlt 12 évben, hogy valóban független ellenőrző intézmény állt volna fel Magyarországon. Amennyiben ez most mégis megtörténne, az óriási áttörést jelentene, ami túlmutatna a korrupció elleni küzdelmen, de erre kicsi az esély.”
2. Korrupcióellenes munkacsoport felállítása
2012-ben hozta létre eredetileg az akkor Navracsics Tibor vezette igazságügyi minisztérium azt a korrupcióellenes munkacsoportot, amiből viszont alig egy évvel később több szervezet is kilépett, miután a kormány az információs szabadságról szóló törvény módosításával korlátozta a közérdekű adatok megismerését.
2014-ben Navracsics távozott a tárca éléről, és megszűnt a munkacsoport is, most viszont feltámasztanák, a testület vezetője pedig az Integritási Hatóság elnöke lenne. A csoportban eredetileg csak állami szervezetek vezetői vettek volna részt, azonban a Bizottsággal folytatott alkudozás után a mostani tervek szerint már egyenlő arányban vennének részt benne kormányzati és nem kormányzati tagok.
A munkacsoport éves jelentést készítene a kormánynak, amiben javaslatokat tennének a korrupció megelőzésére, felderítésére és szankcionálására is. A Bizottság hivatalos dokumentuma szerint legkésőbb december 1-ig fel kell állnia a munkacsoportnak.
3. A korrupcióellenes keretrendszer megerősítése
2023. június 30-ig el kell fogadnia a kormánynak egy nemzeti korrupcióellenes stratégiát és egy akciótervet, a tervek kidolgozásában pedig aktívan részt venne a korrupcióellenes munkacsoport.
A kormány emellett vállalta a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának kibővítését és a nyilatkozatok ellenőrzésének megerősítését is – erről november 1-ig kell jogszabályt hoznia.
4. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átlátható gazdálkodása
Ennek keretében hoznak majd új összeférhetetlenségi szabályokat a rengeteg hazai egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványok életébe, legkésőbb szeptember 30-ig. Eleinte arról lehetett hallani, hogy az egyetemek kuratóriumaiból ki kell kerülniük az oda egy élethosszra delegált fideszes politikusoknak – többek között az MCC alapítványában ülő Orbán Balázsnak, a Miskolci Egyetem kuratóriumában ülő Varga Juditnak, a győri Széchenyi Egyetemében ülő Szijjártó Péternek vagy éppen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítványában ülő Nagy Istvánnak és Lázár Jánosnak.
Navracsics Tibor szerint azonban ezt nem várja el a Bizottság. „Nyugat-Európában is számos példa van ilyesmire, ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget, csak akkor, ha a politikusok valamilyen ügyben személyesen érintettek. Ha ez így van, a döntéshozatalból kilép az ember” – mondta a területfejlesztési miniszter az ATV-nek, hozzátéve, hogy a Bizottság az élethosszig szóló mandátumokat sem kifogásolta. Utóbbiról valóban nem esett szó a bizottsági dokumentumban, és azt sem írják elő Brüsszelből, hogy a kuratóriumokból távozniuk kell az oda delegált minisztereknek és fideszes politikusoknak.
5. Az ügyészségi döntések bírói felülvizsgálata
Ez utóbbi azt jelentené, hogy ha az ügyészség a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén megszüntet egy nyomozást, bírói felülvizsgálatot lehetne kérni. Ha pedig a bíró úgy dönt, akkor az ügyészség által lezárt nyomozást újra lehet indítani, és eljárást is kezdeményezhet az ügyben – az ügyészség kihagyásával. Magánszemélyek és jogi személyek is kezdeményezhetik az ügyek bírói felülvizsgálatát. Az erről szóló törvényt október 31-ig kell kidolgoznia a kormánynak, és legkésőbb november 15-én kell hatályba lépnie.
Polt Péter legfőbb ügyész éves beszámolója az Országgyűlés előtt 2021. december 2-án – Fotó: Soós Lajos / MTI
6. Az uniós alapok végrehajtására vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti mechanizmusok megerősítése
A dokumentum szerint a kormány már augusztus 31-re felállított egy újabb munkacsoportot, ami a különböző uniós alapokból érkező források körüli szabályok szigorításával foglalkozik. A munkacsoport szorosan együttműködik a Bizottsággal a szabályok kidolgozásában, és szeptemberben már négyszer is ülésezett.
Újdonságnak hangzik az is, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban is felállítanak egy Belső Ellenőrzési és Feddhetetlenségi Igazgatóságot szeptember 30-ig. Erről viszont részleteket nem ír a bizottsági dokumentum.
7. Az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése
A kormány vállalta, hogy az év végéig 15 százalék alá csökkenti a 2022-ben lezárt egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát. Emellett azt is, hogy a 15 százalék alatti arányt „időkorlát nélkül” be fogják tartani a jövőben is – ezt évente vizsgálják majd felül, és ha egy adott évben magasabb lenne az arány 15 százaléknál, négy hónapon belül intézkedéseket hoznak ennek visszaszorítására.
8. A nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése
Hasonlóan az uniós forrásokból finanszírozott eljárásokhoz, itt is 15 százalékos korlátot vállalt a kormány, ezt az arányt viszont három lépcsőben, 2024 végéig érnék el.
9. Nyilvántartás az egyajánlatos közbeszerzésekről
Szeptember 30-ig kell kidolgoznia a kormánynak egy eszközt az egyajánlatos közbeszerzések nyilvántartására. Ezekről évente jelenne meg egy jelentés február 15-ig az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben.
10. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság növelése érdekében
Ennek keretében ingyenessé tennék a közbeszerzési adatokhoz való hozzáférést, legkésőbb szeptember 30-ig.
11. Központi nyilvántartás a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében
Szeptember 30-ig tartó határidőt szabott ki a kormány arra is, hogy létrehozzon egy keretrendszert, ami megvizsgálná a közbeszerzések hasznosulását és költséghatékonyságát. A méréseket független szakértők és civil szervezetek bevonásával végeznék el.
12. Akcióterv kidolgozása a közbeszerzési eljárásokban zajló verseny fokozására
2023. március 31-ig kell előállnia a kormánynak egy akciótervvel, ami elősegítené a versenyt a közbeszerzési eljárásokban, a terv végrehajtását pedig évente felülvizsgálnák.
13. Mikro-, kis- és középvállalkozások képzése a közbeszerzés területén
Elsősorban a mikro- és a kisvállalkozások helyzetét szeretné elősegíteni a kormány ezzel a vállalással, aminek a keretében legalább 1000 vállalkozásnak adnának ingyenes képzést 2024. március 31-ig. Ezenfelül további 1200 vállalkozásnak adnának ingyenes képzést 2026 júliusáig.
Ennek előkészítése egyébként már júliusban elindult, a Széchenyi Terv Plusz keretében ugyanis egy 460 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhat egy konzorcium, amit az Üzletem.hu szerint a Miniszterelnökség vezet.
14. Támogatási rendszer a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételéhez
2023. március 31-ig indulna el egy program, amivel 1800 vállalkozás (elsősorban itt is a mikro- és a kisvállalkozások) kaphatna egyösszegű támogatást a közbeszerzési pályázataikhoz. A program 2026 júliusáig tartana, a hatékonyságát pedig 2024 őszén felülvizsgálnák.
15. A Bizottság Arachne kockázatértékelő eszközének kiterjesztett használata
Legkésőbb 2022. szeptember 30-tól igénybe veszi a kormány az Arachne nevű programot, amit az Európai Bizottság arra fejlesztett ki, hogy megelőzze és felderítse többek között az összeférhetetlenségi, csalási és korrupciós ügyeket. Az adatbányászati és kockázatértékelési eszközbe feltöltött adatokhoz minden érintett ellenőrzési és felügyeleti szerv hozzáférhet.
16. Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése
Erről be is nyújtották hétfőn a részleteket: a törvényjavaslat szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatává válik az OLAF vizsgálatainak vagy helyszíni ellenőrzésének támogatása. A pénzügyőri intézkedésekre vonatkozó speciális szabályok lehetővé tennék, hogy az OLAF emberei a vizsgálat által érintett helyiségekbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre bejuthassanak a pénzügyőrökkel együtt. A pénzügyőrök a helyszín biztosításával támogatnák a vizsgálat zavartalanságát, így az OLAF ellenőrei hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz, és védelmet kapnának a tettleges ellenszegüléssel szemben is. Ha valaki ellenszegül, arra a NAV egymillió forint közigazgatási bírságot szabhat ki, akár ismételten is.
17. A közpénzek használatának fokozott átláthatósága
Ennek keretében előírnák az összes állami intézmény felé, hogy tegyenek közzé információkat az általuk felhasznált közpénzekről. Az erre vonatkozó törvénytervezetet szeptember 30-ig nyújtják be a Bizottságnak előzetes áttekintésre, és október 31-ig kell elfogadnia az Országgyűlésnek.
Most a kormányon a sor
Ha a kormány betartja az ígéretét, és be is váltja a tizenhét pontot, akkor feltehetően a Bizottság is azt javasolja majd két hónap múlva – november 19-én –, hogy az Európai Unió Tanácsa adja meg az összes forrást Magyarországnak, és ne függesszen fel belőlük 3000 milliárd forintot. Igaz, a bizottsági dokumentumban több ponton is szerepel az, hogy aktívan vizsgálják majd a magyar intézkedések végrehajtását, így bár elismerik a magyar kezdeményezéseket, de nem bíznak meg 100 százalékosan abban, hogy ezek végre is lesznek hajtva.
Erről beszélt múlt héten Navracsics Tibor is: a brüsszeli főtárgyalói szerepre felkért miniszter szerint is hosszú hónapokba vagy akár évekbe telhet, hogy újjáépüljön a bizalom az uniós intézmények és a kormány között. „Realista és várható álláspont az, hogy bár üdvözlik a lépéseinket, de szeretnék ellenőrizni is ezt. Nem lehet egy csapásra megszüntetni a jogállamisági eljárást” – mondta egy csütörtöki eseményen a Telex kérdésére.
Navracsics Tibor miniszterjelölti meghallgatása 2022. május 18-án – Fotó: Huszti István / Telex
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy hétfőn megjelent interjúban arról beszélt, hogy „most Magyarországon a sor, hogy teljesítsen”. Szerinte a kormánynak meg kell győznie a tagállamokat arról a következő három hónapban, hogy meg tudják védeni az európai adófizetők pénzét.
Mostantól tehát az Európai Unió Tanácsa kezében van a döntés a Magyarországnak járó forrásokkal kapcsolatban. A Bizottság azt javasolta a Tanácsnak, hogy november 19-ig várjanak a döntéssel, mert addig a magyar kormány érdemi reformokat hozhat. A legtöbb intézkedést szeptember 30-i határidővel vállalta be a kormány, így a novemberi időpontig várhatóan látni is fogjuk, valóban teljesülnek-e az ígéretek.
Lesz pénz?
Jelen állás szerint háromféle forgatókönyv képzelhető el:
1: A Bizottság látva az intézkedéseket, visszavonja a jogállamisági mechanizmusban elindított eljárást a tanácsi szavazás előtt. Bár a kormány szerint ez is lehetséges, azért kevésbé valószínű is, hiszen a Bizottság több tagja – Jourová mellett Didier Reynders igazságügyi biztos is – úgy nyilatkozott, hogy Magyarország ügyét innentől már a Tanácsnak kell eldöntenie. Ezzel pedig a Bizottság magát cáfolná meg.
2: A Tanács szavaz, és felmentik a források felfüggesztése alól Magyarországot. Ennek van a legtöbb esélye, és erre számítanak a kormányból is. Bár a szavazáshoz nem egyhangúságra, hanem minősített többségre lenne szükség, nemcsak Lengyelország szavazhat a javaslat ellen, de november végére felállhat az új svéd és az új olasz kormány is – a közvélemény-kutatások alapján pedig mindkét országban jobboldali többség várható. Ráadásul addigra a kormány meg is tenné a Bizottság szerint szükséges lépéseket, ami alapján ők is azt javasolnák: Magyarország kapja meg a pénzeket.
3: A Tanács szavaz, és felfüggesztik a forrásokat. Akárhányszor kérdezték meg a kormány tagjait erről az újságírók, állításuk szerint ezzel a lehetőséggel nem is számolnak. Ráadásul ahogyan arról korábban írtunk, a Magyarország ellen folyó másik jogállamisági eljárásban, a hetes cikk alapján elindított ügyben sem sikerült minősített többséget szerezni a tagállami ajánlásokhoz a Tanácson belül.
Ezek alapján azt feltételezhetjük, hogy bejön a második forgatókönyv, és lesz pénz – de mikor? Navracsics Tibor kedden arról beszélt, hogy bár a kondicionalitási eljárással kapcsolatos tárgyalásaik véget értek a Bizottsággal, az egyeztetések csak most nyílnak meg két másik területen: a helyreállítási alap és a kohéziós pénzek kérdésében.
Feltehetően a kormány vállalásainak köszönhetően innentől gyorsabban mennek majd a tárgyalások a két kérdésben, hiszen a magyar helyreállítási terv is a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt akadt fenn a Bizottság rostáján.
De egyelőre nem tudni, hogyan állnak Brüsszelben a kérdéshez.
Navracsics reményei szerint az év végéig megállapodhatnak az Európai Unióval a Magyarországnak járó forrásokról, de ezek az adminisztrációs folyamatok miatt csak jövő év elején lesznek lehívhatóak. Igaz, a miniszter arról is beszélt, hogy a legtöbb esetben az állam előfinanszírozza az uniós programokat, mert eleve későn született meg a megállapodás a hétéves költségvetésről. A magyar kormány az első pályázatokat már ki is írta, ebből megy például a lakossági napelemprogram is.
Borító: Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója 2022. április 6-án – Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Forrás: Telex