csütörtök, december 08, 2022

Hét kérdésre várja a kormány a választ. Az eddigi tapasztalatok szerint bár gyakorlati hasznuk nincs, a konzultációk drágák – várhatóan most sem lesz ez másként.

Az már ismert volt, hogy milyen témákról tartja a legújabb nemzeti konzultációt a kormány, hiszen „az elhibázott brüsszeli szankciókról” szól hetek óta a kommunikációjuk, ám most a konkrét kérdéseket is közzétették. A kormány Facebook-oldalán jelent meg a konzultációs levél, amelyet péntektől postai úton is kézbesítenek, és amely hét kérdést tartalmaz, a következőket:

  1. Ön egyetért-e a brüsszeli olajszankcióval?
  2. Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
  3. Ön egyetért-e a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?
  4. Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
  5. Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
  6. Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?
  7. Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?

A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában is szóba került a nemzeti konzultáció. Orbán Viktor arról beszélt, hogy az Oroszország ellen az ukrajnai háború megindítása miatt bevezetett büntetőintézkedéseket – amelyek szerinte jobban fájnak az európai embereknek, mint az oroszoknak – valójában nem demokratikus úton hozták meg, hanem a brüsszeli elit döntött róluk. Azt nem említette, hogy mind a nyolc eddigi csomagot megszavazta Magyarország is (igaz, néhány elemük alól mentességet kapott).

A nukleáris energiát érintő kérdések kapcsán a hvg.hu már a téma nyilvánosságra kerülésekor megírta, hogy azt csak valószínűleg érinthetik az újabb szankciók. Korábban arra is felhívtuk a figyelmet, hogyan csúsztat a kormány, mert nem része a szankciós csomagoknak az orosz gázársapka, noha arról tényleg tárgyal az EU, hogy limitálni kellene az importgáz árát, de az nem a következő, nyolcadik büntetőcsomag része lenne, hanem egy önálló, az energiaárakat letörni hivatott csomagé.

A legújabb nemzeti konzultációra a kormánypártok közös frakcióülésén Balatonalmádiban kérték a kormányt szeptemberben. A drámai elemeket a fideszes Kocsis Máté a lekapcsolt akváriumával, a KDNP-s Simicskó István pedig a sokkoló, “a nemzetközi helyzet fokozódik” kijelentésével biztosította. Elhangzott az is, hogy

a nemzeti konzultáció Brüsszel Oroszország elleni szankcióiról szól, mert az előzőleg gondosan kiszivárogtatott Orbán-beszéd szerint a kormányfő el akarja érni, hogy a szankciókat Európa legkésőbb az év végén visszavonja.

Azt a kormányzat és a Fidesz alig emlegeti, hogy Orbán úgy várja el az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul meghozott EU-s szankciók utólagos elítélését az emberektől, majd erre hivatkozva olyan intézkedések visszavonását kívánja elérni Brüsszelben, amelyekről az EU egyhangúan döntött, ezeket Magyarország, értsd: Orbán Viktor is mind megszavazta.

Ahogyan arról a hvg.hu is írt, mivel a nehezen elért egységes EU-s fellépés nyomán meghozott döntések visszavonására nincs esély, Orbánnak aligha lehet más célja a szankciók hazai elutasítottságával Brüsszelben roadshowzni, minthogy nyíltan szembehelyezkedjen az EU-val. A „brüsszeli bürokraták” a folyton háborúzó Orbán ellenségei közül az egyik legrégebbiek.

Úgy tűnhet, az EU-s pénzekről éppen megegyezni kívánó Magyarországnak most nem a konfliktus az érdeke, ám látható, hogy ez nagyon is jól jön az Ukrajnában háborúzó Vlagyimir Putyin Oroszországának, hiszen az orosz elnöknek fontos geopolitikai érdeke a bizalmatlanság és a széthúzás szítása az EU-n belül, minden jól jön, ami az unió egységét bomlasztja.

A legutóbb tavaly augusztus végén volt egyébként Magyarországon nemzeti konzultáció, ami hivatalosan „a járvány utáni életről” szólt, de a kormány beleillesztette a számára fontos összes aktuálpolitikai üzenetet a Brüsszel elleni szabadságharctól az LMBTQ-propagandán át a migránsokig, ráadásul ezt gyermeteg, emojis plakátkampánnyal fejelte meg.

Ahogy korábban sok esetben, a konzultáció kérdéseit most is úgy fogalmazták meg, hogy arra gyakorlatilag csak a kormánynak kedvező válaszokat lehessen adni. Fontos megjegyezni: bár gyakorlati hasznuk nincs, a konzultációk drágák. A tavalyi összköltsége meghaladta a 6 milliárd forintot, és hasonlókra eddig 50 milliárd forint mehetett el.

 

Az eddigi mintegy tucatnyi „nemzeti levelezés” költséget és az ehhez társuló „mozgósító erőt” itt szedtük össze infografikánkban:

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all