Az 581 költségvetési intézményből már 460-nak van lejárt adóssága, eladósodott az adóhivatal is
Az állami intézmények lejárt adóssága soha nem látott növekedés után most körülbelül 80 milliárd forintra rúg. Egyre gyakoribb, hogy a beszállítóikat sem fizetik ki. Az adóhivatalon például hárommilliárdot követelnek a beszállítók. A költségvetés az elmúlt hetek során mintegy 800 milliárd forintos kiadáscsökkentésen esett át. Ennek része a kormányzati fizetési stop is. Bár a költségvetési intézményekre vonatkozó kormánydöntés csak októberi, e kör lejárt tartozása már szeptemberben 19,1 milliárd forinttal nőtt. A mutató ilyen gyors ütemben még soha nem emelkedett. A Magyar Államkincstár adatai szerint szeptember végén az 581 költségvetési intézmény 78,4 milliárd forinttal tartozott a beszállítóknak. Bár ez még önmagában nem csúcsérték, a tartozásállomány ilyen mértékű növekedésére korábban még soha nem akadt példa.
A helyzeten tovább ront a kormány által októberre elrendelt kifizetési stop. Így a szállítói tartozás október végére akár százmilliárdra is rúghat. A költségvetési intézmények továbbra sem a rezsivel tartoznak: kifizetetlen közüzemi tartozásaik "csak" 8 milliárd forintot tesznek ki. Sokkal inkább a szállítóknak, a cégeknek nem fizetnek. Az egészségügyben kiugró a hiány: a kórházak, egészségügyi intézmények lejárt adóssága 38 milliárd forint. Komoly, több (tíz)milliárdos tartozásokat halmozott fel a rendőrség és a kormányhivatalok, de még az adóhivatal sem tudott vagy akart kifizetni 3 milliárd forintot. A fizetési problémák egyre szélesebb körűek: az 581 költségvetési intézményből szeptemberben már 460-nak volt lejárt adóssága, míg egy hónappal azelőtt még csak 313 közintézmény jelentett fizetési problémákat.
Miközben már szeptemberben sem fizettek a közintézmények, a Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint az államháztartás ugyanebben a hónapban 188 milliárd forintos többlettel zárt.
Ez első ránézésre egy kisebb csoda. Ám a PM számait kissé megkapargatva hamar kiderül, hogy csak a cégek kezdték el befizetni a rájuk kirótt különadókat. Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán arról beszélt, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési fegyelem fenntartása mellett. A tárcavezető arra számít, hogy októberben is többletes lehet a költségvetés. Ennek okaként Varga Mihály a Reuters tudósítása szerint a kiadási stopot jelölte meg. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy ezekben a hónapokban több száz milliárd forintnyi extraprofitadót fizettek be a cégek a büdzsébe. Ez pedig jelentős segítség a költségvetés kiegyensúlyozásához.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most nyilvánosságra hozott költségvetési elemezése szerint az inflációs többletadóbevételek, illetve az extraprofitadók elégségesek lehetnek ahhoz, hogy a költségvetést a kormány egyensúlyba tartsa. Pedig az év elején még a becslések szerint mintegy nettó 1717 milliárd forintra rúgó "választási pénzszórással" borították fel a költségvetést. (E tételek közé sorolhatók az ágazati béremelések, a személyi jövedelemadó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a rendvédelmi fegyverpénz és a 25 éven aluliak szja- mentessége.) Az MNB elemzői szerint a tervezettnél magasabb inflációnak és az extraprofitadóknak köszönhetően az elfogadott költségvetési törvényhez képest a kormány idén 2545 milliárd forint adóbérvételre tesz szert. Bár az unió által folytatott jogállamisági eljárások miatt a költségvetésbe a tervekhez képest 772 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezik, annak mértéke még így is kitesz 1614 milliárdot - jegyzik meg. A két szám eredőjeként a költségvetés tényleges bevételei „csak” 2093 milliárd forinttal lesznek magasabbak a tervekhez képest. Az MNB kiugró, 1300 milliárdos áfabevétel-növekedést mért. Ez inflációs bevétel, míg az extraprofitadó a cégektől származó bevételek ugrásában jelent meg.
Miközben a bevételek 2100 milliárddal lesznek magasabbak, addig a kiadások 3365 milliárddal haladhatják meg a tervezett szintet – írta az augusztusi költségvetési adatok alapján a MNB költségvetési jelentése. A kormány ezt követően döntött a kiadási stopról, amitől Varga Mihály az év végéig a már elhatározott intézkedésen túl további 300 milliárd forintos megtakarítást vár, így a tervekhez képest 1272 milliárddal romlik az egyenleg. Az MNB szerint a költségvetési kiadások az év eleji választási osztogatások, az energiaárak emelkedése és a drasztikusan megugró kamatkiadások – vagyis az államadósság finanszírozásával kapcsolatos költések - miatt ugrottak meg. A rezsicsökkentés részleges eltörlése nélkül az energiaárak elszállása akár 1600 milliárddal is növelte volna az állami idei kiadásait.
Az MNB szerint a lépés révén idén 210, jövőre pedig mintegy 430 milliárd forintos kiadástól szabadult meg az állam, vagyis ennyivel fizet többet a lakosság.
A már eldöntött költségvetési kiigazításoknak köszönhetően az MNB szerint az év végi hiány így is mintegy 550 milliárd forinttal magasabb lesz a tervezettnél. Ennek szintje 3883 milliárd forintra várható. A tervezettnél jóval magasabb infláció miatt változatlanul 6,1 százalékos, GDP-arányos hiány várható. Ez különösen magas úgy a Covid előtti állapotokhoz, mint más európai államokhoz képest. A 2023-as költségvetés ezért további kiigazításokat igényel annak érdekében, hogy a kormány elérje a 3,5 százalékos hiánycélt.
Forrás és kép: Népszava