csütörtök, december 08, 2022

Nem sok minden jellemzi jobban a mai magyar jogalkotást, hogy fontos szabályok tömegeiért késő este kiadott Magyar Közlönyöket kell olvasgatnunk – láthattuk ezt már a járvány miatti intézkedéseknél, a benzinár szabályainál, az pedig különösen emlékezetes példa, ahogy a tojás és krumpli árstopját kihirdették. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, amiket így adtak ki.

Sok furcsa rituáléhoz kell hozzászokniuk a világ újságíróinak. Az amerikaiak a választás után napokkal az országuk rozsdaövezeteinek megyei szintre lebontott térképébe zoomolnak bele, hogy megtudják, ki nyerte a választást. Az angolok azt számolgatják néhány havonta, épp hány kormánypárti képviselő hátrál ki az aktuális miniszterelnökük mögül. Nekünk itt a magyar médiában az elmúlt években egész új szokást kellett felvennünk: aki késő este épp dolgozik, az mindenképp figyeli, kijön-e a Magyar Közlönyben valami nagy bejelentés. Ha semmit nem lát, akkor ránéz a közlönyre az, aki hajnalban kezd.

Ezen persze lehet kínunkban poénkodni, de valójában a magyar kormány döntéshozatalának totális átláthatatlanságát mutatja, ahogy éjszakai közlönyökben adnak ki olyan döntéseket, amelyek rengeteg ember életét befolyásolják. Ráadásul gyakran úgy, hogy az alapokat már bemondják órákkal korábban – ha jó hír, akkor Orbán Viktor egy Facebook-videóban jelenti be, ha pedig rossz, akkor kiküldenek egy államtitkárt a kormányinfóra –, majd órák telnek el azzal, hogy az ország megpróbálja értelmezni, egész pontosan mit jelent majd ez, amikor kész jogi szöveg lesz belőle, és utána vadul kattintgathatunk az F5-re a Magyar Közlöny honlapján. Összegyűjtöttük a legemlékezetesebb ilyen alkalmakat.

A tojás és a krumpli

Ami szerdán történt, az tökéletesen példázza az egész helyzet kaotikusságát. Miután napokon át ígérgette a kormány, hogy újabb árstopokat fog bejelenteni, délelőtt a kormányinfón közölték, hogy az M-s méretű tojás és a krumpli árát rögzítik, egy órával később szóltak, hogy ez nem így lesz, minden méretű tojásra és az étkezési burgonyára vonatkozik a döntés. Este aztán a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, hogy már másnaptól életbe lépnek az új szabályok, késő este pedig már meg is jelent a rendelet.

9e4e4419 8c15 4970 8185 6605b06543bf


© Fazekas István

Viszonylag nehéz volna vitatkozni az Országos Kereskedelmi Szövetséggel: nem nagyon várható el egy bolt vezetőitől, hogy az éjszaka közepén berendeljenek embereket dolgozni, hogy a másnapi nyitásra ne csak az árcédulákat írják át, hanem az online pénztárgépeket is átállítsák. Az pedig csak hab a tortán, hogy az árstop valójában az inflációt nem állítja meg, cserébe áruhiányt okoz. Csütörtök este pedig jött az újabb csavar: az Igazságügyi Minisztérium az OKSZ kérésére pár napos türelmi időt adott a kereskedőknek.

Melyik munka adómentes?

2020 márciusában ismerkedtünk meg az ilyen típusú kormányzással. Akkor érkezett meg a koronavírus Magyarországra, a kormány pedig jó nagy kapkodással próbált lépést tartani az eseményekkel. Március 23-án délelőtt Orbán Viktor bejelentette, hogy kibővítik a gazdaságvédelmi programot, a részleteket egy esti kormányrendeletben sorolják majd.

A legfontosabb az volt, hogy a taxisok után további 81 ezer kisvállalkozót mentesítenek a kata fizetése alól. A miniszterelnök néhány példát felsorolt, de azt mindenki izgatottan várta, hogy az ő munkaköre épp bekerül-e a kedvezményezett listára. Végül néhány perccel éjfél előtt jött ki a rendelet, amivel azért siethettek, mert a legtöbb ilyen rendeletnél a szabály az, hogy a kihirdetését követő napon lép életbe.

 A felhatalmazási törvény

2020. március 30-án szavazta meg a parlament a felhatalmazási törvényt. Ez délután három óra körül történt meg, másfél órával később Kövér László elküldte Áder Jánosnak aláírásra, ő pedig újabb egy óra múlva kiadott egy közleményt arról, hogy megvizsgálta, és mindent rendben lévőnek talált benne. Annál, ahogy Áder megvizsgálta, alaposabb munka lehetett, amíg egy pdf-fájlt csináltak belőle, legalábbis ez a munkafolyamat már több mint hat órát vett igénybe. De aztán éjfél előtt kicsivel csak kijött a Közlönyben a törvény, így másnap már hatályos is volt.

2e1bc993 9f8a 4850 bca6 d5703d03c43c


© MTI / Koszticsák Szilárd

Annyiban különbözött ez a példa a többitől, hogy itt nem egy rendeletről volt szó, hanem egy törvény kihirdetéséről, így azt már tudtuk, hogy milyen szöveg fog megjelenni. De akkoriban még jelentőséget tulajdonítottunk egy törvénynek arról, hogy a kormány bármilyen, a törvénytől is eltérő rendeletet alkothat a veszélyhelyzet alatt, a parlamenti beleszólás mellőzésével is, azóta ez már az ország működésének napi szintű alapja lett. Nagyrészt a törvény okozta bizonytalanság miatt zuhant két nappal később a forint egy nagyot, pár óra alatt 360-ról 370-re, az meg már más kérdés, hogy most mennyire örülnénk egy ilyen euróárfolyamnak.

A kijárási korlátozás és a rendkívüli jogrend

„Ma éjféltől bevezetjük a rendkívüli jogrendet” – közölte Orbán 2020. november 3-án kora este. Eltelt néhány óra, majd pár perccel éjfél előtt meg is jelent a Közlöny. Így kiderült, hogy éjfél és hajnal öt között senki nem mehet ki az utcára, kivéve akinek dolga van, a diszkók nem is nyithatnak ki, a kocsmák viszont igen, a sporteseményeken pedig két néző között két üres helynek kell lennie.

A rendelet sikerességét és komolyan vehetőségét láthattuk: feltett kézzel néztük végig, ahogy átrobog az országon a járvány második hulláma, majd a harmadik is, fél évvel később már a mienk volt a világ második legrosszabb lakosságarányos Covid-halálozási mutatója. De legalább addig is ingyenes volt a parkolás.

A háborús veszélyhelyzet

Amikor 2022 májusában hivatalba lépett a kormány, már másfél hónapja lehetett tudni, hogy a Fidesz nyerte a választást, volt tehát idejük felkészülni arra, mi lesz a dolguk az új kormányzati struktúrában. Percekkel az után, hogy a Parlamentben a kormány letette az esküt, Orbán az Országháznál és a Magyar Közlönynél is fontosabb helyen tett bejelentést: a Facebookon közölte, hogy háborús veszélyhelyzetet hirdet.

A korábbiakhoz képest példás gyorsasággal, 23 órakor már ki is adták erről a rendeletet. Nagy újdonságról nem volt amúgy szó benne, a Covid miatti veszélyhelyzet június 1-jén ért véget, az orosz–ukrán háború miatt bevezettek egy másikat, így folytatódhatott a rendeleti kormányzás pontosan úgy, ahogy addig.

Kinek milyen benzinárat kell fizetnie?

Három nappal később megint egy éjfél előtti Magyar Közlönyt figyelhettünk, ráadásul ezúttal ennek tényleg volt jelentősége is. Az aznapi kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy másnaptól csak a magyar rendszámú autókat lehet 480 forintért megtankolni, a részletszabályok éjfél előtt percekkel jöttek ki.

Ez a rendelet mondta ki, hogy ha a benzinkutas nem tudja eldönteni, hogy a megtankolni kívánt autó valóban magyar illetékességű, akkor a rendelet szerint kezdeményezheti „a gépjármű honosságának okirattal történő hitelt érdemlő igazolását”. De azt is, hogy a benzinkutakon a 480 forintos árat kell úgy kommunikálni, hogy az az útról látszódjon, a kútoszlop kijelzőjén viszont a piaci árnak kell megjelennie, aztán legfeljebb nem azt fizeti az ember.

aaa779c1 3991 480f bf81 6e289c848653


© Veres Viktor

Meddig lehet fűteni?

A rezsiemelés részletes szabályait dicséretes módon nem egy késő esti közlönyben hirdették ki, erre nem lehetett panaszunk. De még mielőtt azt hittük volna, hogy ebben a témában megússzuk az esti közlönyolvasást, szeptember 19-én késő este a Kormányzati Tájékoztatási Központ kiadott egy közleményt arról, hogy az állam saját magán fog spórolni. Nem sokkal később pedig jött is a rendelet, 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írtak elő az állami intézmények és gazdasági társaságok részére.

Ez volt a rendelet, amely szabályozta, hogy október elsejétől 18 foknál nem lehet több az állami intézményekben. A köznevelési és a szakképző intézményekben legalább 18 Celsius-fokot kell elérnie a léghőmérsékletnek, azokban a köznevelési intézményekben pedig, ahol 14 év alattiak gondozása, oktatása zajlik, ott legalább 20 Celsius-fokot kell biztosítani.

Két munkanap maradt annak, aki napelemet szeretne

Aki október 31-éig bejelenti az igényét, az még betáplálhatja a megtermelt napenergiát villamosenergia-hálózatba, az azután igényt bejelentők csak saját használatra fordíthatják az áramot, amíg nem valósul meg a kormány által ígért hálózatfejlesztés – erről jelent meg egy rendelet a Magyar Közlönyben idén október 26-án késő este. Mivel ez egy szerdai este volt, 29-30-a hétvégére esett, a 31-e, hétfő, pedig munkaszüneti nap volt, a kormány valójában két munkanapot adott mindent elintézni.

Pedig azt Gulyás Gergely már október 13-án bejelentette, hogy valamikor le fog zárulni a lehetőség a csatlakozásra. Utána eltelt 13 nap, és csak gyorsan a határidő előtt, a Magyar Közlönyből derült ki, hogy mennyire nincs idő.

+1. Az autóalkatrész-bolt és a koronavírus-rendelet

Jól van, papa, hát persze – valami ilyesmit fognak mondani nekünk pár évtized múlva az akkori fiatalok egy lesajnáló vállveregetés kíséretében, amikor majd elmeséljük nekik, milyen volt az élet Magyarországon 2021-ben. Ez nem késő esti Közlöny, de egyszerűen nem lehet kihagyni ebből a felsorolásból.

2021. március 5-e volt a nap, amikor a kormány közölte, hogy új járványügyi szabályok jönnek, a Közlönyben pedig sokáig semmi nem jelent meg. Majd egyszer csak felkerültek az új szabályok – mint később kiderül, nem a teljesen pontos formájukban – egy autóalkatrész-üzlet honlapjára. A kormány gyorsan reagált, megírtak egy közleményt arról, hogy ez csak hamisítvány – ehhez képest amikor pár órával később kiadták a rendeletet, akkor néhány részlet kivételével ez jelent meg, a két szöveg nagyjából 90 százalékban ugyanaz volt. Az azért bekerült a rendeletbe, hogy az optikusok és a faiskolák nyitva maradhatnak.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all