csütörtök, december 08, 2022

Európa harmadik legmagasabb inflációját mérte az Eurostat Magyarországon. A következő hónapokban az élre kerülhetünk.

Gyorsult az az infláció októberben az egész kontinensen, az eurózóna inflációja új rekordra 10,6 százalékra emelkedett az előző havi 9,9 százalékról. Az teljes Európai Unióban ennél magasabb árindexet mért az Eurostat: októberben 11,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, ez is gyorsulást jelent az előző hónapban mért 10,9 százalékhoz képest. A KSH adatai szerint októberben idehaza az árak átlagosan 20,1 százalékkal nőttek, ugyanakkor az Eurostat által számított úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex már idehaza is 21,9 százalék volt októberben, ez pedig a harmadik legmagasabb 12 havi árindex az EU-ban. (A harmonizált árindex figyelembe veszi a külföldiek magyarországi fogyasztásait is, így mivel a benzinárstop rájuk nem vonatkozik, magasabb inflációt mért az Eurostat, mint a KSH.)

A magyar infláció a lettországit taszította le a dobogóról, ahol 21,7 százalékkal emelkedtek az árak 12 hónap alatt. Az elmúlt hónapokban rendre a három balti -ország volt a listavezető, de lehetett látni, hogy a magyar infláció egyre gyorsabban zárkózik fel.

A balti országokban a következő hónapokban árcsökkenés várható, ugyanis ott az energiaárakat már a mienknél jóval korábban emelték, idehaza ezzel a kormány idén augusztusig kivárt, így a tetőzés nálunk későbbre várható.  A magyar infláció még felfutóban van, valahol 22-24 százalékos sávban fog tetőzni a 2023 első hónapjain, ezzel pedig a magyar adat a legrosszabb lesz az egész unióban.

A legmagasabb inflációt most még Észtországban mérték (22,5), a második helyre Litvánia került 22,1 százalékkal, és harmadik a magyarországi adat.

A legalacsonyabb inflációt továbbra is Franciaországban mérik, itt az árak hét százalékkal emelkedtek, köszöntően az ország kedvező energiamixének, amelyben jelentős szerepet játszik az atom és megújuló energia.

A magyar gazdasággal korábban egy súlycsoportban szereplő V3 országai közül a lengyel infláció 16,4 százalék volt, Csehországban az árak 15,5 százalékkal emelkedtek, míg az eurózóna-tag Szlovákia inflációja 14,5 százalék volt, de lényegesen alacsonyabb a román (13,5) és a horvát ( 12,7) pénzromlás is. 

A számokból is látszik, hogy nem létezik semmilyen „szankciós” infláció, amit az Orbán-kormány propaganda harsog, hanem sajátos magyar problémáról van szó, ami az uniós drágulás dupláját okozza. Ez a forint január óta tartó jelentős leértékelődésének és az ársapkák áremelő hatásának a következménye, illetve az is közrejátszik, hogy a kiskereskedelmi termékadót a boltláncok azonnal beépítették áraikba. Ezek a speciális magyar inflációs hatások rárakódnak a nemzetközi trendekre, vagyis az élelmiszer-áremelkedésre, illetve a az energiaár-robbanásra, és így jött össze a kontinens egyik legmagasabb inflációja.

Az Eurostat közleménye szerint az euróövezetben a maginfláció 4,8 százalékról öt százalékra gyorsult, ami az inflációs nyomás erősödésére utal. (Ugyanakkor idehaza a KSH által mért maginfláció 22,3 százalék, ami több, mint négyszerese az uniós adatnak, és jól jelzi, hogy a hazai inflációnak milyen erőteljes belső motorjai vannak.) Az energiaárak emelkedése hajtja az egész világon az fogyasztói árindex emelkedését, az euróövezet országiban az energiaárak átlagos emelkedése 41,5 százalékra gyorsult, ám ezzel szemben idehaza a KSH 64,4 százalékos emelkedést mért. Az infláció másik oka az ukrajnai háború miatt megugró élelmiszerárak: az európai devizaövezetben az élelmiszerek ára átlagosan 13,1 százalékkal emelkedett 2021. október óta. Ezzel szemben a KSH idehaza már átlagosan 40 százalékos élelmiszer-inflációt mért, a különbségért a már felsorolt tételek, vagyis a magyar kormányzati intézkedések és a forintgyengülés felel – ez utóbbi sem független a kormány gazdaságpolitikájától.

Újabb jelentős forintgyengülés

Nagyot gyengült a forint az euróval szemben szerdán, arra a híre, hogy az Európai Bizottság nem tűzi következő ülésén napirendre a magyar uniós támogatások kérdését. Azzal, hogy Európai Bizottság nem tárgyalja meg a magyar jogállamisági vállalásokat, veszélybe kerülhet a Covid-utáni helyreállítási alap támogatásainak jelentős része, ugyanis a pénzek folyósításához a Bizottságnak és a magyar kormánynak az év végéig meg kellene állapodni, különben forrásvesztés következik be. Az euró ára egészen 415 forintig emelkedett a nap eleji 410 forintról, később ugyan korrigált. A forint az elmúlt napokban újra gyengülő hullámra ült fel, a múlt héten még többször próbálkozott a 400 forint alatti euróárfolyam tartós áttörésével, olyannyira, hogy egyes elemzők már 392 forintos eurót kezdtek emlegetni, ám erre egyelőre még várni kell.

Forrás és kép: Népszava

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all