A háziorvosokat kiszolgáltatottá, az ellátás minőségét bizonytalanná tenné Pintérék új tervezete

Gyökeresen átalakítaná a háziorvosok finanszírozását egy új belügyminisztériumi tervezet, amelyet már január elsejével életbe léptetne a kormány. A szakma régóta figyelmeztetett, hogy az egész rendszer elhibázott, ráadásul a rezsiköltségek növekedése tovább ront a helyzeten. A Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke szerint végső soron a változtatások kiégéshez, és a szakmai színvonal csökkenéséhez fognak vezetni.

Mindössze két napja maradt a szakmának arra, hogy véleményezze a Belügyminisztérium rendelettervezeteit, melyek alapvetően alakítanák át az egészségügyi ellátást január elsejétől. Arról már írtunk korábban, hogy a terv legrosszabb esetben akár nyolcszázezer-egymillió forintos havi bevételkiesést is jelenthet a közfinanszírozott pácienseket ellátó fogászatok számára, de az is nagy felháborodást keltett, hogy a csak magánellátásban dolgozó orvosokat havi 20 órára visszarendelnék az állami ellátásba.

 

Beismerte a kormány: az állami- és magánegészségügy szétválasztása megbukott

Két éve drasztikus szabályokat hozott a kormány az állami és magánellátás szétválasztására, ezt egy csapásra rúgja fel a pár napja társadalmi vitára bocsátott rendelettervezettel. Innentől kezdve nem lehet komolyan venni azt az előírást, hogy az orvos nem kezelheti magánbetegét állami ellátásban. Vajon nyernek a betegek a beugrasztott orvosokkal?

Arról már kevesebb szó esett, hogy a Covid-járvány és az orvoshiány miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő háziorvosok finanszírozását is teljesen felboríthatja a tervezet. Az eddig is meglehetősen elhibázott indikátorrendszer átalakítása miatt pedig akár olyan praxis is lehet, ami havonta 3-500 ezer forintos bevételtől esik el.

„A háziorvosi praxisok finanszírozása több elemből áll össze, ezeknek jelenleg a legnagyobb része egy állandó összegű tétel, de ezen kívül most is létezik egy indikátor elszámolás, ami azt kívánja számszerűsíteni, hogy milyen minőségben és mennyit dolgozik egy háziorvos” – magyarázta a hvg.hu-nak Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke. A rendszerrel azonban egészében gond van, tette hozz. Mint megjegyzete: nem mér jól, „tele van olyan indikátorral, amire az orvosnak nincs ráhatása”.

5c0baa83 c82c 464b 99cc dcd9d83990d8


Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke
© Máthé András

Szabad Zoltán példaként említette az emlőszűrést vagy a gyógyszerek szedésén alapuló indikátorokat – ezeknél a rendszer nem azt veszi figyelembe, elküldte-e a beteget az orvos szűrésre, vagy felírta-e neki a receptet, hanem azt, hogy a páciens végül elment-e a szakrendelésre vagy a gyógyszertárba.

Az indikátorrendszer megújítására többször is tett javaslatot a háziorvosi kar, illetve a Magyar Orvosi Kamara is levélben jelezte kifogásait Takács Péter egészségügyi államtitkárnak. A MOK akkor azt írta, az indikátorokat első körben csak mérésre szabad használni, és csak akkor kezdődhet el az egészségügyi ellátás minőségalapú fejlesztése, amikor ez az értékelés már jól működik a rendszer részeként. A kamara cikkünk megjelenése után, csütörtökön ül le személyes konzultációra az államtitkárral az egészségügyi javaslatokról.

Kevesebb pénz, aggódó orvosok

Szabad Zoltán szerint az, hogy eddig a háziorvosok finanszírozásának egy része indikátoralapú volt, azért nem okozott nagy gondot, mert csak egy kis részét jelentette, így a háziorvosok lenyelték a békát, hogy egy a munkájukat nem megfelelően mérő metódus alapján történik az ösztönzés. Az új rendelet ezzel szemben azt hozza, hogy olyan állandó tételeket, amiket a rendelő fenntartására, vagy más költségekre lehetett fordítani, kompletten kivesznek és áttesznek az indikátoralapú elszámolásba.

Ezért most nagyon sok háziorvos aggódik, vagy éppen szorong, hogy miként fogja kifizetni a rendelő számláit, hogyan készíti el a jövő évi költségvetést, milyen bevételekkel számolhat.

 „Az indikátor rendszer úgy működik, hogy az kap pontot, az alapján pedig pénzt, aki egy bizonyos indikátorból a legjobb 25%-ba bekerül. Ez most úgy változna, hogy a legjobb ötven százalékban kell lenni egy indikátorpont eléréséhez, a legjobb 25%-ban pedig két pont eléréséhez. Vagyis mindenképp lesznek olyanok, akik jobban járnak, és sajnos olyanok is, akik nagyon rosszul, magyarán biztosan lesznek vesztesei az átalakításnak, és nem feltétlenül azok, akik rosszul végzik a munkájukat” – vélte Szabad.

92e4f9fb 5578 48de 8d58 db96e49a4c85


© Túry Gergely

Bár az indikátorok változnak, így sem fogják leképezni a munka mennyiségét, vagy minőségét. A gyermekorvosok esetében nézik majd például azt, hány csecsemőt táplálnak kizárólag anyatejjel hat hónapos koráig, de figyelik a túlsúlyos gyermekek gondozását is. A felnőtt háziorvosi ellátás indikátorai között ott lesz a felírt antibiotikumos kezelések száma, a 65 év feletti szűrővizsgálatok, vagy az influenza elleni oltásban részesült 60 év felettiek száma. A legtöbb esetben azonban itt sem az orvoson múlik, végül beadatja-e magának a beteg az oltást, vagy meddig táplálnak anyatejjel egy kisbabát.

„Az új rendszer alapján a háziorvosi praxisok akár havonta 3-500 ezer forinttól is eleshetnek, ráadásul éppen abban az időszakban, amikor a rezsiköltségeik is az egekbe szálltak. Így egy idő után már egyes praxisok fenntarthatósága is kérdéses lesz, hiszen ennek az átalakításnak mindenképp lesznek vesztesei” – mondta. Arról nem is beszélve, hogy azok a háziorvosok, akik nem léptek be szoros praxisközösségbe, eleve 20 százalékkal kevesebb bértámogatást kapnak, és a háziorvosoknak esélyük sincs a közfinanszírozott egészségügyben más szakorvosoknál elérhető 40%-os, a minőségi munkával elérhető bérnövekedéshez.

„Ez a megbecsültség hiánya miatti csalódottság mellett kiégéshez, és a szakmai színvonal csökkenéséhez fog vezetni, mindamellett, hogy cseppet sem teszi vonzóvá a háziorvosi szakmát a fiatal orvosok számára” – mondta.

A betegeknek sem jó

Nem lesz könnyű azt sem betartani, hogy minden háziorvosnak havi kétszer ügyeletet kell majd ellátnia a helyi járási központban.

„Bár jól hangzik, hogy csak este 10-ig kell ott lenniük, éppen ez a legzsúfoltabb időszak, amikor nagyon sok beteg érkezik a rendelőkbe. Megfelelő, publikált hatástanulmány híján nem tudni, milyen lesz a betegforgalom ezekben a központi alapellátási ügyeletekben, ahogyan az alapellátási ügyeletben ellátandó esetek köre sincs megfelelően definiálva. Könnyen lehet, hogy este tíz órakor még betegek fognak várni ellátásra, így adott esetben sokkal később tudja az ügyeletet befejezni az orvos és asszisztense, a hazajutásuk tömegközlekedéssel nem lesz megoldható” – vélekedett.

d8fb00f4 333a 4b6e 9edb 6e77c9dfea4f


Képünk illusztráció
© Reviczky Zsolt

„Hiába vannak az országban ügyeleti ellátásra specializálódott cégek, vagy alapellátási ügyeletben részt venni kívánó – adott esetben háziorvosi, sürgősségi szakvizsgával rendelkező – orvosok, velük az Országos Mentőszolgálat nem köthet szerződést, ami hatalmas hiba. Ráadásul a háziorvos és az asszisztens napi 8 órában foglalkoztatva van a praxisban, akkor ez a további ügyeletinek nevezett, de várhatóan folyamatos rendeléssel eltöltött 6 órával 14 óra munkavégzésre kötelezheti az orvost és az asszisztenst is, ami viszont törvényellenes.

Ha az volt a szándék, hogy kivéreztessék az ágazatot, akkor jó úton járnak” – mondta

Szabad Zoltán úgy látja, a kormányzati szándék ellenére a változtatások a betegeknek sem kedveznek majd.

„Sok háziorvosnak azon fog járni – sőt már most azon jár – az agya, hogyan fizeti ki jövőre a költségeit, márpedig ebben a szakmában fejben nagyon ott kell lenni” – mondta.

A legtöbb általunk megkérdezett szakértő azt is hatalmas problémának látja, hogy lényegében egyetlen hetet adtak a tervezet véleményezésére, és a tervek szerint már január elsején be akarnák azt vezetni.

A MOSZ elnöke éppen ezért úgy látja, e-mailek küldözgetése helyett most éppen annak lenne ideje, hogy az egészségügyi kormányzat leüljön az orvosok képviselőivel, és valódi párbeszéd alakuljon ki a tervezett rendeletekről.

Forrás: HVG