szombat, február 04, 2023

A pedagógusoknak, igazgatóknak minden tanévben túl kell majd esniük ezen, a gyengén teljesítők anyagilag is rosszul járhatnak - tudta meg lapunk. Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák - derült ki egy, a Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból, amely a pedagógus teljesítményértékelési rendszer új koncepcióját vázolja fel. A pedagógusok munkájának ellenőrzését jelenleg főként külső értékelésekkel (az Oktatási Hivatal által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel, vagyis tanfelügyelettel) végzik, így ezeken is változtatnának, hogy nagyobb hangsúlyt kaphasson a belső ellenőrzés, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.

A tervek szerint az új belső értékelés folyamata a “személyes teljesítménycélok kijelölésével” kezdődik majd: az intézményvezetőnek a tanévet megelőzően, augusztusban, a pedagógusoknak minden tanév elején, szeptemberben kell majd javaslatot tenniük személyes teljesítménycélokra. Ezt követően tanév végén, június-júliusban kerülhet sor a pedagógusok és az intézményvezetők értékelésére egy összetett szempontrendszer alapján.

 A cél a pedagógusok ösztönzése a “minőségi munkavégzésre”: 

az átlag feletti teljesítményt nyújtó tanárok pluszpénzt kaphatnak, ugyanakkor akik átlag alatt teljesítenek, azoknak akár csökkenthetik is illetményeiket.

A pedagógusoknak tanév elején három teljesítménycélt kell majd megfogalmazniuk, a koncepció szerzői több példát is hoznak, hogy világos legyen, milyen célokra gondol a Belügyminisztérium: ilyen lehet, hogy egy adott tanár legalább tíz diákját indítsa el országos tanulmányi versenyen, a tanév során szervezzen legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot az osztályának, vagy legalább öt, a “magyar nemzeti kulturális hagyományokhoz kapcsolódó” eseményt. De elvárnák tőlük azt is – igaz, csak példaként említve -, hogy tanulóik szövegértési eredménye legalább öt százalékkal javuljon a méréseken, vagy hogy az igazolatlan hiányzások, késések mennyisége az előző évhez képest hat százalékkal csökkenjen.

1369637

Az intézményvezetők lehetséges célkitűzéseire is hoztak példákat: elvárás lehet, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóik arányát két százalékkal csökkentsék az adott tanévben, vagy hogy a 9-11. évfolyamos tanulóik legalább 40 százalékának legyen nyelvvizsgája. A koncepció mindemellett általános elvárásokat is felsorakoztat arról, mit lehet “ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői munkának, hozzáállásnak tekinteni. A tanárok esetében egyebek mellett azt,

hogy a nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, melynek célja “a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”. Illetve, hogy tartsa be az etikai elvárásokat, “viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”. 

A jó igazgató pedig az, aki például az általános szabályokhoz és a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja az iskolai munkát.

A személyes teljesítménycélok elérése mellett a pedagógusoknak tíz, az intézményvezetőknek nyolc kompetenciaterületen is meg kell majd felelniük.

A tanároknál ezek:

  • eredményesség és hatékonyság;

  •  terhelhetőség;

  • pedagógiai és szakmai minőség;

  • gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése; 

  • munkafegyelem, határidők betartása;

  • kommunikáció, szakmai együttműködés;

  • tehetséggondozás, felzárkóztatás;

  • kapcsolat a szülőkkel, családokkal;

  • motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás; 

  • valamint egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.

Az igazgatóknál egyebek mellett az iskola eredményessége, fejlesztése, a gazdálkodás hatékonysága, vezetői kommunikáció és irányítás, motiváció, a szülőkkel, családokkal és a fenntartóval ápolt jó kapcsolat a szakmai eredményesség mutatója.

A pedagógusok és az intézményvezetők is 100 pontot kaphatnak az értékelés során. A tanároknál az átlag feletti teljesítményt a legjobb 20 százalék érheti el (ők kaphatnak plusz anyagi elismerést), az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattinak értékelnék (tőlük akár pénzt is elvonhatnak). Az intézmények, valamint a pedagógusok egyéni értékelésében is nagyobb szerepet kaphatnak a különböző tanulói mérésekből, iskolai eredményekből származó adatok (például versenyek, diákolimpiák, továbbtanulási adatok, a kompetenciamérések eredményei), valamint a tanulói, szülői visszajelzések is. A pedagógusok értékelésébe az intézményvezető mellett a vezetőhelyetteseket, valamint a munkaközösség vezetőket is be kell majd vonni, így utóbbiaknak például rendszeres óralátogatásra is kell járniuk kollégáiknál.

Az új értékelési rendszer törvényi kidolgozása még folyamatban van, de a koncepció kitér arra is, hogy az iskolai KRÉTA-rendszer felületén egy új teljesítményértékelő szoftver fejlesztésébe is bele kell kezdeni. Emellett lesz majd egy körülbelül fél éves kipróbálási időszak egy kislétszámú, de valamennyi köznevelési intézménytípust lefedő minta bevonásával.

Forrás és kép: Népszava

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all