szombat, február 04, 2023

A szervezet nem tett mást, csak éves jelentésében összefoglalta, mi minden történt tavaly Magyarországon, ami sérti az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát. Hosszú a lista.

Az elkövetkező év feladata, hogy az EU hasonló választ adjon olyan esetekben, mint amilyen például Magyarországé és Lengyelországé, ahol aláássák a jogállamiságot, visszaélnek az EU külső határai felől érkező menekültek jogaival és ahol beköszöntött a megélhetési válság

– mondta Benjamin Ward, az 1978 óta létező emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese a szervezet éves jelentéséről.

A dokumentum lesújtó képet fest Magyarországról: mint összefoglalójukban írják, a Fidesz újabb kétharmados választási győzelme után „a kormány tovább folytatta a jogállamiság és a demokratikus intézmények elleni támadásait és a korábbi, Covid-19-hez kapcsolódó veszélyhelyzetet az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzettel váltotta fel, mely rendkívüli felhatalmazást ad a kormánynak a rendeleti kormányzásra és a parlamenti folyamat megkerülésére.”

„Független újságírókat, sajtóorgánumokat és civil társadalmi szervezeteket magas rangú köztisztviselők és kormánypárti sajtóorgánumok szidalmaztak. A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek, a nők és a romák diszkriminációja továbbra is folytatódott, ahogyan a bevándorlók és menedékkérők Szerbiába irányuló jogellenes visszaszorítása is. A menedékjogi eljárásokhoz való hozzáférés szinte lehetetlenné vált. Magyarországot továbbra is ellenőrzik az Európai Unió intézményei a 7. cikk szerinti eljárás alapján, mely egy olyan EU-szerződésen alapuló mechanizmus, amely a jogállamiságot megsértő kormányokat vonja felelősségre” – foglalta össze a helyzetet a szervezet.

Emlékeztetnek: az „ukrajnai háború miatt” kihirdetett, a kormánynak különleges felhatalmazást adó, újabb veszélyhelyzet valójában „szinte szó szerinti másolata” a Covid miatt kihirdetett rendeletnek, ráadásul a kormány a törvény módosításait nyilvános konzultáció nélkül fogadta el.

Emlékeztetnek, a Magyar Helsinki Bizottság komoly aggodalmakat fogalmazott meg a Kúria több jogellenes bírói kinevezése miatt, a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége pedig jelentősen korlátozta a magyar alapvető jogok biztosának nemzetközi jogköreit, „mert az nem foglalkozott megfelelően az emberi jogi aggályokkal, beleértve a menekülteket, a migránsokat, az LMBT-személyeket és az etnikai kisebbségeket is”.

A szervezet

a független intézmények megzavarását célzó, a hatalommal való alkalmi visszaélés kirívó példájának

nevezi az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőinek eltávolítását a tűzijáték idejére megállapított, később tévesnek bizonyult időjárás-előrejelzés miatt, valamint emlékeztet a sajtószabadság hiányosságaira is: „A kormánnyal szemben kritikus újságírókat és sajtóorgánumokat kormányközeli médiaorgánumok és kormányzati tisztviselők továbbra is zaklatták és gyalázták”, írják, kitérve a lehallgatási botrányra és a Klubrádió frekvenciájának elvételére is.

A szervezet kitér aggályaira a gyermekvédelminek nevezett, valójában homofób törvénnyel és az abortusztörvény módosításával kapcsolatban, és kijelenti: „a romákkal szembeni diszkrimináció továbbra is komoly probléma maradt, különösen az oktatási intézményekben, az állami gondozóotthonokban és a munkahelyeken”. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetnek többek közt arra is, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás, valamint az embertelen és megalázó bánásmód tilalmáról szóló 3. cikkét egy 2014-es esetben, amikor egy roma férfit rendőri brutalitásnak vetettek alá letartóztatása során. A Bíróság 19 500 Euró (körülbelül 19 400 USD) kártérítést ítélt meg a roma kérelmező részére.

 A menekültekkel kapcsolatban emlékeztetnek arra is, hogy a magyar határőrök a hivatalos rendőrségi statisztikák szerint csak január és augusztus között több mint 90 000 jogellenes visszatérítést hajtottak végre, valamint, hogy az Európai Unió Bírósága 2021 novemberében úgy döntött, hogy a menedékkérőknek nyújtott segélyezést kriminalizáló és a menedékjogot korlátozó magyar törvény sérti az uniós jogot.

Végezetül hozzáteszik: 2021 decemberében Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy „fenntartjuk pontosan azt a rendet, amit eddig is működtettünk, akkor is, ha az Európai Bíróság arra szólított fel bennünket, hogy változtassuk meg. Nem fogjuk megváltoztatni.”

A teljes jelentés ide kattintva olvasható.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all