szombat, február 04, 2023

Külföldön egészen abszurdnak érzik, amit a magyar egyetemekkel csináltak – mondta Büki András, a pécsi idegsebészeti klinika egykori, már Svédországban dolgozó vezetője.

A Szabad Pécs internetes portálon közzétett nyílt levelében az Erasmus-ügy nyomán keményen bírálta az alapítványi egyetemi modellt, a kuratóriumban ülőkről pedig azt írta: „Percemberkék, szánalmas csinovnyikok, akarnokok és a magyar politika süllyesztőjéből is kicsúszott kollaboránsok”. Kritikáját a Pécsi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájának volt vezetőjeként, de már Svédországba praktizáló idegsebész-onkológusként fogalmazta meg, így mindenekelőtt azt tisztázzuk: miért hagyta el tavaly Magyarországot?

Úgy éreztem, itthon elfogy körülöttem a levegő. Annak ellenére, hogy pályatársaim a Magyar Idegsebészeti Társaság (MIT) elnökének választottak és jelöltek a szakmai kollégiumba Kásler Miklós professzor szűrőjén nem mehettem át... Emellett naponta tapasztaltam, hogy miképp irtja ki az egykoron mélyen gyökerező társadalmi szolidaritást a tudatos gyűlöletkeltés. Gyermekpszichiáter feleségemmel feltettük magunknak a kérdést: akarjuk-e, hogy a fiaink egy ilyen országban nőjenek fel. Azt feleltük, hogy: nem.

Klinikaigazgatói kinevezése még három évre szólt. Esetleg házon belül is „elfogyott ön körül a levegő”?

Az egyetem vezetésével, a rektorral, a dékánnal és a kollégákkal jó volt a kapcsolatom. Igazgatóként viszont megtapasztaltam, hogy az egészségügyet a finanszírozás hiánya ellehetetleníti. Minden szakmai fórumon elmondtam erről a kritikámat. Ezért nyilvánított nemkívánatos személynek Kásler úr.

Mondhatják, hogy mellőzése miatt megsértődött, azért ment el, és azért támadja az egyetemi modellváltást…

A MIT elnöke voltam, azért választottak meg, mert kollégáim azt gondolták, alkalmas vagyok a szakmánkat képviselni. Ha ezt a szaktárcánál nem veszik figyelembe, akkor az nemcsak nekem szól, hanem a magyarországi idegsebészek közösségének. Ezért 2020 szeptemberében lemondtam a MIT elnöki posztjáról. Lemondó levelemben megírtam, hogy a MIT döntés-előkészítő szerepe oly mértékben súlytalanná vált, hogy ahhoz nem kívánok asszisztálni.

Aztán egy évvel később döntött úgy, hogy külföldön folytatja.

Sok minden történt még, de talán egyetemünk alapítványi átszervezése volt az utolsó csepp a pohárban. Azután fogadtam el az örebroi egyetem ajánlatát, és a pécsi egyetemen két év fizetés nélküli szabadságot kértem. Azért választottam ezt a módot, mert nem tudtam, a családom képes lesz-e otthonra lelni Svédországban. Azóta kiderült, hogy igen. A 14 ezer hallgatót oktató örebroi egyetem fiatal intézmény, idén bocsátunk ki először diplomás orvosokat. Egyetemi tanárként, főorvosként az időm felét a gyógyítás, 35 százalékát a kutatás, 15 százalékát az oktatás teszi ki. A kollégákkal remek a viszonyom, igyekvő, ambiciózus fiatalok vesznek körül.

Akkor meg miért foglalkozik azzal, hogy mi lesz a pécsi és a többi magyarországi egyetemmel?

Attól még, hogy elmentem, megmaradt a szakmai kapcsolatom a volt kollégáimmal. Szerettem volna a pécsi idegsebészeti klinika több munkatársát bevonni egy kutatásba, ami az idős korban fellépő agysorvadási folyamatokat vizsgálja. Ezt a projektet az unió 16,5 millió euróval támogatja. A messinai egyetem egyik professzorának vezetésével svéd, olasz, kanadai és magyar együttműködést terveztünk. Márciusig lehet jelentkezni a támogatásért, és a napokban azzal szembesültem, hogy kétségessé vált a magyar részvétel, mivel ez az együttműködés is a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramhoz tartozik. A Horizont az a másik olyan program az Erasmus mellett, amelynek uniós támogatását felfüggesztette az unió a modellváltáson átesett egyetemeknél, mivel ezek az intézmények elvesztették autonomitásukat, ráadásul gazdálkodásukat a közösség nem tudja kontrollálni.

A kormány tárgyal Brüsszellel, és azt mondta, ha kell, állja a kieső Horizont és Erasmus-pénzeket.

A kutatási programok esetében tudtommal van még bizonytalanság. Az Erasmus pedig egy együttműködési rendszer az unió autonóm egyetemei között. A magyar kormány hiába ad pénzt a diákoknak, hogy menjenek egy fél évet tanulni valamelyik európai egyetemre, ha az esetleg nem fogadja őket. A pécsi orvosi karon a nemzetközi kapcsolatok bizottságának vezetőjeként is tapasztaltam, hogy a csereprogram révén diákjaink és oktatóink új módszereket tanulnak, és kitágul a világlátásuk. Mellbevágó, hogy ez a lehetőség eltűnhet.

Orbán Viktor kommunikációja szerint az EU a magyar fiatalokon bosszulja a kormány unióval szembeni ellenállását…

A világ azon felén, ahol a különböző gondolkodású emberek szóba állnak egymással, nem csak háborús- és vendetta-kommunikáció működik. Véleményem szerint az unió lépése inkább kísérlet Orbán meggyőzésére. Félek, hogy ennek se lesz eredménye. Így akár az is megtörténhet, hogy kevesebb külföldi fiatal akar majd a magyar egyetemeken tanulni, ami komoly bevételkiesést jelentene az intézményeknek. A helyzet bizonyosan rontja a magyar egyetemeken szerzett diplomák nemzetközi értékét. Emiatt a legtehetségesebb magyar fiatalok még nagyobb számban akarnak majd külföldön tanulni és külföldön élni. A Horizont-program támogatása nélkül pedig a magyar egyetemek elveszítik kutatási forrásaik és nemzetközi kapcsolataik fontos szeletét. A kormány hiába adna az unió helyett pénzt a közös kutatásra, ha az uniós egyetemek nem fognak együttműködni az alapítványivá szervezett egyetemekkel, azok autonómiahiánya miatt. Hogy egy ilyen együttműködés mit jelent a magyar egyetemek számára az pénzben kifejezhetetlen. Hadd említsem a magunk esetét, a pécsi orvosi kar 2014-től 2017-ig részt vett egy projektben, ami – mai áron – 800 milliót hozott az egyetemnek; a program Európa, Amerika, Kína és India 30 ezer betegének bevonásával vizsgálta a különböző súlyosságú agysérülések kezelésének folyamatát. Egészen új eredmények születtek, például a pécsi klinika az örebrói egyetemmel azt vizsgálta, hogy bizonyos anyagcsere-folyamatok miképp hatnak az agysérültek gyógyulására. A kutatás révén csúcsminőségű berendezésekhez jutottunk, s a munka eredményei beépültek a klinikánk napi gyakorlatába. Ha kimaradunk az uniós kutatásokból, akkor a betegellátás színvonala romlik, ráadásul az ambiciózus orvosok az eddiginél nagyobb számban hagyják el a Magyarországot, ami tovább rontja az egészségügy és a betegek helyzetét.

Kormánypárti politikusok gyakran mondják, hogy a világ tele van alapítványi egyetemekkel. Miért a mieinkkel van baj?

Külföldön egészen abszurdnak érzik, amit az magyar egyetemekkel csináltak. Hogy az egyetemet immár nem a legnagyobb tudású és nemzetközi kapcsolatrendszerű tanárok irányítják, hanem a kormányfő és emberei által kurátornak halálukig odaállított politikai komisszárok. Orbán nem is titkolta, mi a szándéka, elmondta, hogy a kuratóriumba nemzeti szempont alapján tesznek embereket, internacionalista-globalista személyek ne lehessenek tagok. Nonszensz, hogy a finanszírozás továbbra is állami, azaz mindenki fizeti az adójából, miközben a kormány egypárti ideológiát oktrojál az egyetemi polgárokra.

Az uniós lépés hatására Orbán Viktor visszahívhatja a kuratóriumból a komisszárokat?

Nincsenek illúzióim, nálunk a vezér bölcsességét kérdőjelezné meg egy ilyen döntés. Bár tévednék!

Forrás: Népszava

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all