Továbbra is könnyen eltitkolhatóvá teszi a gazdagodást a kétszer is módosított vagyonnyilatkozati rendszer

Napokon belül ismét bevallást kell tenniük az állami- és politikai vezetőknek.

A vagyonnyilatkozatokat jövő keddig kell benyújtaniuk a többi között a képviselőknek, a közjogi méltóságokoknak, az ÁSZ elnökének, az ombudsmanoknak, a legfőbb ügyésznek, az alkotmánybíróknak, vagy épp a háznagynak.

Ám hiába módosította 2022-ben az Országgyűlés kétszer is az erre vonatkozó törvényt, nem változott a helyzet, melyet a korrupcióellenes hazai és nemzetközi szervezetek régóta kritizálnak. A vagyonnyilatkozatokból ugyanis igazából nem lehet megtudni, mennyire vagyonos és pontosan hogyan gyarapodott valaki, csak annyi derül ki belőle, hogy van egy bevallott minimum szint, aminél viszont szinte bizonyosan nagyobb a vagyona a legtöbb érintettnek.

A kormánypártok persze próbálják úgy tálalni, mintha mindent megtennének a nagyobb átláthatóságért. Először a nyár elején írták át a jogszabályt néhány módosítással: az akkortól egészen októberig élő, az Európai Parlamentben használt szabályokon alapult rendszer szerint a képviselőknek nyilatkozniuk kellett a megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységekről, a megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelmük származott, a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságukról, tisztségükről, tevékenységükről, illetve az ezekből származó jövedelemükről. Vallaniuk kellett továbbá olyan céges érdekeltségeikről is, melyek befolyást gyakorolhattak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre. Korrupcióellenes szakemberek akkor úgy nyilatkoztak lapunknak, a változtatással egy eleve gyenge vagyonnyilatkozati rendszert cseréltek egy még rosszabbra.

A kormány ezek után ősszel, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz (melyből mintegy 3000 milliárd forintnyit felfüggesztettek, és csak feltételek sorának teljesítése esetén nyitnak meg), ismét benyújtotta a törvény módosítását, melyet a kormánypárti képviselők és a Jobbik megszavazott. Az új jogszabály valójában a nyár elejéig érvényben lévő régi törvényt hozta vissza néhány módosítással. Ezekről szakemberek azt állították lapunknak, hogy jelentős kiskapukat hagytak azoknak a képviselőknek, akik el akarják titkolni valós vagyoni helyzetüket. Az ellenzéki képviselők is bírálták a régi-új rendszert, kiemelve, hogy nem lesznek nyilvánosak a családtagok bevallásai, illetve, hogy nem csökkenti a korrupció veszélyét.

Az azóta hatályos jogszabály lehetővé teszi az érintettek számára, hogy egyes ingatlanjaikat eltüntessék a „köz” elől. Az új szabályozás szerint ugyanis azokat az ingatlanokat nem kell feltüntetni a nyilatkozatban, melyek a „nyilatkozatot adó, valamint a vele közös háztartásban élő házastárs vagy élettárs és gyermeke(i) kizárólagos használatára vannak fenntartva”. Többen már akkor felhívták lapunknak a figyelmet arra: nem egyértelmű, hogy mit takar a kizárólagos használat kitétel, és elképzelhető, hogy ezzel az indokkal szépen el lehet tüntetni minden, lakhatásra alkalmas ingatlant, extrém esetben pedig akár a mezőgazdasági ingatlanok, termőföldek, erdők is kihagyhatók lesznek.

Az új vagyonnyilatkozati szabályozás tehát enyhébb a korábbi, nyár elején lecseréltnél, és nem csak az ingatlanokkal kapcsolatban megengedőbb, hanem az egyéb gazdasági érdekeltségeknél is meghagyta az unióban alkalmazott sávos bevallást a korábbi, tételes beszámolót elváró hazaival szemben.

Borító: Az Orbán Győző nevén lévő hatvanpusztai birtok. Forrás: Hadházy Ákos Facebook-oldala

Forrás: Népszava