Grafikonon látszik igazán, mennyire elszálltak a magyar élelmiszerárak

Az élelmiszerárak hazai elszabadulása még a kelet- és közép-európai régión belül is nagyon látványos, az uniós átlaggal pedig szinte össze sem lehet vetni.

Miután január közepén kiderült, hogy tavaly év végén Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban, nemrégiben az Eurostat közzétett egy olyan adatsort is, amely az élelmiszerek árának emelkedését mutatja be, és ha lehet, ebből még siralmasabb kép rajzolódik ki hazánkkal kapcsolatban.

Az első ábrán az összes uniós tagállam szerepel, és az már ebből is kiolvasható, hogy amíg a többi országban nagyjából hasonló mértékben emelkedtek vagy csökkentek az árak a vizsgált időszak, azaz 2020 januárja és 2022 decembere között, addig Magyarországon 2022 tavaszától olyan erőteljes áremelkedés indult, amely messze meghaladta az uniós tagállamokét. Idehaza 2022 végén a 2015-ös élelmiszerárakhoz képest mintegy 96 százalékpontos emelkedés volt tapasztalható, míg az uniós átlag alig 35 pont volt.

Az ábrán a nyíllal az egyes görbékre kattintva külön-külön is láthatjuk az adott országra vonatkozó adatokat.

Ennél talán többet mond az, hogyha nem az unió egészéhez, hanem egyes országcsoportokhoz hasonlítjuk a magyar értékeket. Az első grafikonon a szomszédos országokkal vetettük össze a magyar számokat, és ugyan a régiónkban az uniós átlagnál magasabb volt az élelmiszerek árának emelkedése, Magyarország itt is bőven kilóg. Jól látható az is, hogy mennyire együtt mozgott az inflációs érték Szlovákiában és Romániában, illetve Szlovéniában, Horvátországban és Ausztriában. Bár az első csoportban is megfigyelhető volt erőteljesebb emelkedés, az közel sem volt olyan meredek, mint a magyar, és meg sem közelítette azt annak ellenére, hogy 2020 elején igen hasonló pozícióból indultak az országok, és egészen 2022 tavaszáig nem is volt nagy különbség köztük.

A második ábrán Magyarországot néhány nyugat-európai országgal vetettük össze, és a különbség itt még látványosabb, hiszen még a „legrosszabb” helyzetben lévő Németország is csak súrolta a 140 pontot, míg Luxemburg, Franciaország és Olaszország meg sem közelítette azt, Írország pedig gyakorlatilag teljesen más ligában játszik, mint a többi tagállam.

Az Eurostat adatbázisában egyes élelmiszertípusokra is lehet keresni, ezek közül most négyet választottunk ki:

  • kenyér,
  • hús,
  • tej és tojás,
  • illetve zöldségek.

A legnagyobb emelkedés egyértelműen a kenyérnél látható, és ez az emelkedés nem tavaly tavasszal, hanem már 2021 októberében-novemberében elkezdődött, hogy aztán 2022 nyarán valósággal kilőjön az ára.

A húsfélék hasonló bázisról indulva 2022 márciusában kezdtek meredek emelkedésbe, de a kenyérhez képest kisebb arányú volt a drágulás. A tej és tejtermékek, valamint a tojás ára a kenyérhez hasonló drámai drágulást mutatott, bár annak a szintjét nem érte el.

A zöldségek árának alakulása más rajzolatot mutat, ott ugyanis felfedezhető egyfajta szezonalitás: a tavaszi magas árak nyár közepére lecsökkennek, ősszel aztán újra emelkedni kezdenek. Ami azonban fontos, hogy 2021 nyarán 16 pontos emelkedés volt tapasztalható 2020 nyarához képest, 2022 nyarán pedig közel 30 pont az előző évhez képest, vagyis a szezonalitás mellett a drágulás állandó. Érdemes azt is megnézni, hogy az EU 27 tagállamának átlagában nem látható ilyen ciklusos változás: bár nyáron másutt is olcsóbbak a zöldségek, télen nem drágulnak annyit, mint Magyarországon.

Forrás és kép: 24.hu