A másfél órás csütörtöki ülésen elhangzottak arról árulkodtak, hogy mind a parlamenti szakbizottság, mind az áldozatok sötétben tapogatóznak, amikor megpróbálják feltárni, hogy pontosan kik és miért vetették be a Pegasus kémszoftvert több száz ember ellen. A botrány kirobbanása óta a magyarországi hatóságok nem léptek kapcsolatba az áldozatokkal és nem kértek bocsánatot tőlük. – Az országgyűlési jegyzőkönyveket évtizedekre titkosították – fejtette ki Rónai Sándor DK-s EP-képviselő, a PEGA alelnöke, aki az egyetlen magyar volt, aki hozzászólt a vitához. Elhangzott az is hogy a magyar adatvédelmi hatóság vizsgálata pedig nem talált semmi törvénysértőt abban, hogy a Pegasust felhasználták újságírók, üzletemberek és politikusok ellen.

A PEGA két meghívottja, Dercsényi Dávid újságíró és a kanadai-belga állampolgárságú Adrien Beauduin egyaránt 2019-ben került a magyarországi szolgálatok célkeresztjébe. Mindketten a nemzetközi tényfeltárók által nyilvánosságra hozott listáról értesültek arról, hogy a telefonjaikra Pegasus kémszoftvert telepítettek. És mindketten meglepődtek, hogy mennyi pénzt költöttek a lehallgatásukra.

Dercsényi, aki akkoriban a HVG munkatársa volt, és elmondása szerint teljesen átlagos újságíróként dolgozott, a mai napig nem tudta megfejteni, hogy miért hallgatták le illegálisan. Egy angol nyelvű cikkre gyanakszik, amelyet lefordított, szerinte talán az kelthette fel az illetékesek érdeklődését iránta. Különösen dühíti, hogy egyszerre három helyre telepítették a kémszoftvert: a munkahelyi és a magántelefonja mellett, a volt felesége mobilját is megfertőzték. – Szájer József, aki egy ereszcsatornán fejezte be a politikusi karrierjét, a minap azt mondta: a magánszféra sértetlensége mindenkit megillet. Megkérdezném erről a volt feleségem és a gyerekeim véleményét, akiknek a beszélgetéseihez és a fotóihoz is hozzáfértek – mondta a meghallgatáson.

Az újságíró szerint illúzió a magyar parlamenti ellenőrző szerepében bízni, csak akkor derülhetnek ki a részletek, ha a Fideszen belül konfliktus kezdődik. A belső harc követkeményének tartja a Völner-Schadl ügyben kiszivárogtatott hangfelvételeket, amelyek iránt a PEGA jelentéstevője, a holland liberális Sophie in’t Veld is érdeklődést mutatott az ülésen. Az áldozatok csak abban bízhatnak, hogy az ügyüket felkaroló Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiharcol valamiféle jogorvoslatot, ha máshol nem, a nemzetközi jogvédő intézményeknél, mondta Dercsényi, aki szerint a civil szervezet néhány napon belül az Emberi Jogok Európai Bíróságához fog fordulni az illegális lehallgatások miatt.

A jelenleg Csehországban élő Adrien Beauduin a magyarországi Pegasus-botrány egyetlen eddig ismert külföldi érintettje. A 2010-es évek végén a CEU-n tanult, és felbőszítette, hogy az egyetemet száműzték Budapestről, kutatási témáját, a gendertanulmányokat pedig betiltották. Harcos aktivista lett, akit egy tüntetésen őrizetbe vettek, ezután törhették fel a telefonját. Ő is csak találgatja, hogy miért, a szolgálatok talán arra gyanakodtak, hogy rajta keresztül megismerhetik a tiltakozói hálózat tagjait. Véleménye szerint az  áldozatokat elsősorban meg akarták félemlíteni, nem az információikra voltak kíváncsiak. Miután kiengedték az őrizetből, legalább egy hónapig az volt az érzése, hogy követik, megfigyelik. Adrien Beauduin a meghallgatás során többször leszögezte, hogy az Európai Unió cserben hagyta a magyar és a Magyarországon élő uniós polgárokat, amikor hagyta, hogy idáig fajuljanak a dolgok egy tagállamában.

Az EP különbizottsága kilenc hónapja vizsgálja a Pegasus és más kémszoftverek illegális bevetését az Európai Unió országaiban. Végleges jelentése, amely ajánlásokat is tartalmazni fog a tagállamok és az uniós intézmények számára, várhatóan tavasszal készül el.

Update