Orbán meghirdette, a kormány titkolja, hogyan védenék szigorúbban a gyerekeket

Egy pedagógiai asszisztens elleni nyomozás adta az ürügyet a kormányzati propagandának arra, hogy ismét harcba szálljon a gyermekvédelmi törvény mellett. Orbán Viktor évértékelőjében újabb, minden eddiginél szigorúbb jogszabályokat is ígért, de a jelenlegi helyzetben szavait egyelőre csak fenyegetésnek lehet venni. Nemcsak azért, mert még a korábbi rendelet is hiányos, hanem mert egy esetleges szigorítással a kormány az uniós pénzek egy részét is elveszítheti.

Semmilyen konkrétumot nem árul el a kormány azzal kapcsolatban, mire gondolt Orbán Viktor, amikor „Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszeréről’ és hiányzó jogszabályok bevezetéséről beszélt szombati évértékelő beszédében. A melegek és a pedofília ismételt összemosása, és a vele egyidőben a kormánymédiában elszaporodott propagandacikkek azonban mind arra utalnak, hogy a Fidesz–KDNP a jövőben sem engedi el az általuk gyerekvédeleminek hívott, a valóságban inkább melegellenes narratívát, sőt még fel is erősítheti azt.

 

© Veres Viktor

Erre utaló jelek már a miniszterelnöki évértékelő előtti héten is voltak, amikor viszonylagos csend után a kormánymédia felkapta annak a korábban pedagógiai asszisztensként dolgozó férfinak az ügyét, aki ellen gyermekpornográfia gyanújával indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. Mint azt a hvg.hu is megírta, a 39 éves B. Zsolt – akinek azóta felmondtak az iskolájában – a Titkokon büszkélkedett azzal, hogy szexuális kapcsolata volt egy 15 éves diákkal.

A gyermekpornográfia és a hatalommal visszaélés gyanúja természetesen rendkívül súlyos vád, de nem lehet elmenni amellett, hogy a kormánylapok tudósításaikban mindenekelőtt a gyanúsított homoszexualitását emelték ki. (A Pesti Srácok azóta egy másik esetet is megszellőztetett egy Békés vármegyei általános iskolából, ahol egy tanárt azzal gyanúsítanak, hogy megrontott egy 13 éves lányt.) A cikkek hamar belekeverték az ügybe a „Soros-szervezeteket”, a pedofíliát és a transzszexualitást is, majd jött Kocsis Máté, aki egy huszárvágással jó apropónak találta, hogy az esetet Brüsszellel és a gyermekvédelmi törvénnyel kösse össze.

A brüsszeli birodalmi központ eljárás alá vont minket a pedofilellenes törvénycsomagunk miatt"

– fogalmazott a múlt héten a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, minden bizonyíték nélkül azt állítva, hogy a megvádolt pedagógiai asszisztens magyarországi civil szervezetek segítségével akar perelni.

 

Kocsis Máté
© MTI / Koszticsák Szilárd

A tökéletesen felépített kormányzati propagandakampány Orbán Viktor szombati évértékelőjén érte el a csúcspontját, amikor B. Zsolt ügye a miniszterelnök beszédében is szóba került. A konkrét esetet felidézve a kormányfő elérkezettnek látta az időt, hogy ismét harcot hirdessen a „genderpropaganda” és a „visszataszító hóbortok”, valamint a gyermekvédelmi törvényt támadó Brüsszel ellen.

„Itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének” – fogadkozott Orbán, aki újabb jogszabályokat is belengetett a már meglévők mellé.

Fenyegetés, vagy készülődés?

A jogszabályt másfél éve széles körű hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére fogadta el az Országgyűlés, majd 2021 augusztusában a végrehajtási rendelet is megjelent, mely a többi között kimondta, hogy óvoda, iskola közelében nem lehet árusítani, nem lehet az üzlet kirakatába tenni, és a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásban lehet árulni minden olyan „gyermekeknek szóló terméket, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a homoszexualitást népszerűsíti, illetve a szexualitást öncélúan ábrázolja”. A törvénycsomag változtatott az óvodai, iskolai szexuális felvilágosítás szabályozásán is.

 

© Reviczky Zsolt

Hiába telt el azonban több mint másfél év, a rendelet számos része még mindig nem egyértelmű. Ilyen például, hogy milyen büntetéssel számolhatnak azok, akik megsértik a törvényt, de hiányzik azoknak a szervezeteknek a listája is, melyek számára elvileg engedélyezett lenne az iskolai szexuális felvilágosítás. Ezen az sem változtatott, hogy a kormány az országgyűlési választásokkal egy napon népszavazást is tartott, ami ugyan mind a négy kérdésben érvénytelen lett, de a Fidesz–KDNP számos alkalommal hivatkozott rá a kritikusokkal, legfőképpen pedig az Európai Bizottsággal szemben folytatott hadviselésben.

A gyermekvédelmi törvénynek a fenti hiányosságok ellenére is lettek következményei. A Háttér Társaság már korábban hangsúlyozta, hogy a jogszabály megszavazása óta nőtt az LMBTQI személyek elleni erőszak, és az oktatási intézményekből eltűntek nemcsak az LMBTQI-tartalmak, de általában megnehezedett a szexuális nevelés. A Líra Csoporthoz tartozó Líra Kiskereskedelmi Kft.-re 250 ezer forint fogyasztóvédelmi bírságot róttak ki, amiért szentendrei üzletében a gyermekkönyvek között árusította a Micsoda család! című gyermekkönyvet, a cég boltjain azóta figyelmeztetés olvasható, hogy náluk a „hagyományostól eltérő tartalmú” könyveket is árulnak. (A bírságot a Kúria azóta érvénytelenítette.) A Budapest Pride egyik kampányfilmjét pedig szintén a jogszabály miatt dobta vissza az egyik kereskedelmi televízió, mert a harminc másodperces kisfilmben két férfi megfogja egymás kezét.

Nem nehéz elképzelni, hogy egy esetleges szigorítás ennél is komolyabb következményekkel járhatna, azt viszont egyelőre egyetlen érintett sem mondta el, hogy pontosan mire gondolhatott a beszédében Orbán.

Miután Varga Judit már tavaly májusban, miniszterjelölti meghallgatásán megígérte, hogy az áprilisi népszavazás eredményére figyelemmel már nyár végén-ősszel megkezdi a tárca jogszabály-előkészítő egyeztetést a Fidesz-frakcióval, megkérdeztük a minisztériumot és Kocsis Mátét, a frakció vezetőjét, ez megtörtént-e, kész-e a jogszabálytervezet, ha pedig igen, az milyen új elemeket tartalmaz. Azt is tudni szerettük volna, mikor jelölik ki az óvodákban és iskolákban történé szexuális nevelésben közreműködésre jogosult szervezeteket.

Egyik helyről sem kaptunk választ kérdéseinkre.

Orosz példa?

Mindemellett az is kérdéses, Orbán egyáltalán mihez viszonyított, amikor „Európa legszigorúbb” gyermekvédelmi törvényére gondolt, hiszen az Európai Unióban jelenleg is egyedülálló a magyar jogszabály. Hasonló törvény csak Oroszországban van életben, azt viszont valóban nemrég szigorították, és már nemcsak a 18 év alattiakra, hanem az egész társadalomra vonatkozik. A témát nemrég a Deutsche Welle is körbejárta, riportjukból kiderült, hogy mióta Vlagyimir Putyin elnök aláírta a törvényt, azóta már volt olyan moszkvai könyvtár, melyet felszólítottak, hogy jó néhány könyvet távolítson el a polcokról.

Azt sem volt nehéz észrevenni, hogy Vlagyimir Putyin évértékelő beszédében szintén kitért arra, hogy „a nyugatiak tönkreteszik a saját népüket, ahol már a pedofília is elfogadott, a papoknak pedig egynemű párokat kell összeadniuk”.

„Ötletekért” persze nem feltétlenül kell Oroszországba menni, azt a Mi Hazánk is adott, mely kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy a jelenlegi 14 helyett ismét 18 év legyen az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat esetében a beleegyezési korhatár.

Brüsszel közbelép

A konkrétumok ellenére nincs kizárva, hogy a kormány a háttérben valóban dolgozik a jogszabályok módosításán, a jelenlegi politikai helyzetben azonban elég valószínűtlen lenne, hogy a nyilvánosság elé álljanak a tervekkel. Azzal ugyanis nemcsak a további nemzetközi elszigetelődést, hanem az uniós pénzeket is kockáztatna – márpedig azok jelenleg egyébként sem érkeznek az országba.

Az Európai Bizottság már tavaly decemberben az Európai Bírósághoz fordult a gyermekvédelmi törvény miatt, ami véleménye szerint összesen hat ponton megy szembe az uniós közösségi joggal. A kötelezettségszegési eljárás akár évekig is eltarthat, de a gyermekvédelmi jogszabály a kohéziós pénzekre is hatással lehet, méghozzá ennél jóval hamarabb.

Tavaly decemberben a kormány hatalmas sikerként könyvelte el, hogy sikerült aláírni a partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal, így végre megérkezhetnek a következő hétéves költségvetés kohéziós támogatásai – legalábbis az az összeg, amit a jogállamisági eljárás miatt nem függesztettek fel. Csakhogy ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a tagállamoknak meg kell felelniük az Alapjogi Chartának: márpedig Magyarország esetében a Bizottság közleménye szerint ez azt jelenti, hogy

• orvosolni kell az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságokat, amit a helyreállítási alap pénzeiért vállalt.
• és azt is meg kell oldani, hogy a gyermekvédelmi törvény, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő jogszabályok ne sértsék az uniós Chartát.

Ha ezt nem teszi meg, akkor három kohéziós program pénzeinek egy része, és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap is veszélybe kerülhetnek.

 

© AFP / John Thys

Miközben tehát a kormányzati propaganda teljes gőzzel nekiment Brüsszelnek, azt nehéz lenne elképzelni, hogy a kabinet most meg merné kockáztatni a törvény szigorítását. A magyar vállalásokat márciusban értékeli majd újra az Európai Bizottság, de a Portfolio információi szerint őszig nem túl valószínű a megállapodás. Hogy azután mi történik, azt persze már nehezebb lenne megjósolni.

Forrás: HVG