Orbán infláció elleni 20 pontos csomagjával csak az a baj, hogy annak minden eleme növeli az inflációt

Ahogy a miniszterelnök bemutatta az intézkedéseit, az olyan volt, mintha egy közgazdasági tankönyvet olvasnánk. Csak sajnos megálltunk annál az oldalnál, hogy miként lehet nehéz időkben is keresletet, fogyasztást fenntartani, és így miként lehet növelni az inflációt.

Orbán Viktor miniszterelnök február 27-én napirend előtt beszélt az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitóülésén az infláció ellen a kormány által megtett 20 fő intézkedésről. A beszéd a miniszterelnok.hu oldalon olvasható szó szerinti leiratban, a konkrét 20 pont kiemelve pedig a kormány oldalán ismerhető meg.

Mielőtt azonban rátérnénk annak bemutatására, hogy a kormány pontosan milyen 10 lépést tett a cégekért és milyen 10-et a lakosságért, vegyük sorra csak azt a rövidített verziót, amelyet Orbán Viktor a legújabb Facebook-bejegyzéseiben használ. Annak mottói ugyanis alapvetően így szólnak:

Intézkedés az infláció ellen. Megvédjük a magyar családokat és a nyugdíjasokat!

Brüsszel lenne a hibás?

A kormányfő által is bevetett, széles körben terjesztett politikai üzenetet ismerjük, újabban sokat hallani: „Az inflációt ebben az évben nem tudjuk megszüntetni, mert az okai nem Magyarországon vannak. A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig maga a brüsszeli szankció.”

Ellenintézkedésként a kormányfő ugyanakkor azt sorolta fel:

  • Fenntartjuk a rezsicsökkentett árakat.
  • Emeljük a minimálbért és a garantált bérminimumot.
  • Visszaállítottuk a 13. havi nyugdíjat.
  • Élelmiszerárstopot vezettünk be.
  • Lakossági kamatstopot vezettünk be.
  • Kamatstopot léptettünk érvénybe a diákhitelekre is.
  • Csökkentettük az alapszámla költségeit.

A politikai elemekkel most nem foglalkoznánk, aki tud hinni abban, hogy az unióban rekordmagas magyar inflációt Brüsszel okozza, és ennek a kiugró adatnak hazai okai nincsenek, azt nehéz lenne meggyőzni a tényekről. Foglalkozzunk inkább a közgazdaságtannal! Ez alapján pedig egy mondatban úgy lehetne összefoglalni az intézkedéseket, hogy a kormány üzenetében az infláció elleni harcról beszél, ami alapján azt gondolhatnánk, hogy Orbán az infláció csökkentésért harcol.

A helyes megfogalmazás azonban az, hogy

Orbán az infláció negatív hatásait enyhítené a vállalkozásoknál, illetve a lakosságnál, de ezzel maga is emeli, fenntartja a pénzromlást, a lépések valójában egy inflációs ár-bér spirál programjának tekinthetők.

A közgazdaságtan szükségszerűségei szerint ugyanis minden, ami vásárlóerőt növel, azaz például akár pénzt hagy a családoknál, kevesebb költséget, kamatot, rezsiterhet jelent a lakosságnak, vagy konkrétan növeli a diákok, a munkavállalók, a nyugdíjasok elkölthető jövedelmét, az keresletet emel és így növeli az inflációt.

Több pénz marad vásárolni?

A logika azt diktálja, hogy amennyiben egy családnak több pénze marad vásárolni, mert a kormány bizonyos terheit (energiaszámla, banki törlesztőrészlet, banki számlaköltség) a piaci ár alatt tartja egy szabályozással, akkor minden másra több jut. Elvileg az előbbi felsorolásba belevehetnénk az élelmiszerárakat is, vagyis az árstop miatt több marad másra, de ettől azért óvakodnánk, mert az EU legnagyobb élelmiszer-inflációja azt jelzi, hogy az élelmiszerekre ma Magyarországon több pénz kell, és nem több marad miattuk.

Az árstop lehetne a 20 intézkedésből az egyetlen, amit egy nagyon primer reakcióval árcsökkentőnek gondolhatnánk, de nem az.

A magyarázat egyik eleme az, hogy a sanyargatott kereskedelmi láncok (amelyeknek most veszteséggel kellene a sapkás termékeket értékesíteniük) a piactorzítás miatt az egyéb termékek árát sokkal jobban megemelik.

A jövedelmek amúgy örvendetes emelése (minimálbér, garantált bérminimum, nyugdíj) szintén mind-mind annak folyománya, hogy kialakul az az ár-bér spirál, hogy a nyugdíjas, a munkavállaló nagyobb emelést kér, mert nagy az infláció, de ha a jövedelme továbbra is lehetővé teszi a vásárlást, akkor megint marad kereslet, és a boltosok (például a bérek növekedése miatt) még jobban próbálnak árakat emelni.

Még egészséges az áremelkedés mértéke?

A múlt héten erről a témáról igazán neves közgazdászok is beszéltek egy nemzetközi rendezvényen. A Fidelity International online eseményén Carsten Roemheld vezető stratéga Az infláció: a szépség és a szörnyeteg című előadásában éppen erről a dilemmáról beszélt (a prezentáció nem Magyarországról szólt, főleg nem Orbán intézkedéseire reflektált, de nagyon illenek ide a megállapítások). Mint mondta, globálisan is megérkezett a hetvenes évek (vagyis az olajkrízis) óta nem látott infláció, aminek a kezelésében a mai jegybankárok és politikusok eléggé tapasztalatlanok.

Borító: A miniszterelnök a támogató tömeg gyűrűjében, 2022. május 14-én – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Forrás: Telex