Tízből kilenc nyugdíjas kevesebbet kaphat vissza nyugdíjban, mint amennyit befizettek utána

Ebben a megközelítésben átlagban 20 millió forint mínuszban lehetnek a nyugdíjasok.

A nyugdíjak induló összegét az életünk során szerzett járulékköteles jövedelmünk és a szolgálati idő alapján számítják ki. Az úgynevezett életpálya átlagkereset megállapításához a korábbi évek nettó jövedelmeit a valorizáció segítségével „felhozzák” a mostani szintre. A szolgálati időnk alapján pedig lesz egy nyugdíjszorzónk – ez például 40 év szolgálati idő mellett 80 százalék. A kezdő nyugdíj egyenlő a nettó életpálya átlagkereset szorozva a nyugdíjszorzóval.

Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy amit életünk során nyugdíjjárulékként befizettünk, azt kapjuk vissza, miután nyugdíjba vonulunk. De nem így van, hiszen a nyugdíjkiadásokat az aktuális befizetésekből fedezik. De hogy áll a nyugdíjmérleg, azaz a bevételek és a kiadások? A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint sántít, hogy a nyugdíjkassza nem bírja a kiadásokat. Számításai szerint ugyanis átlagban több a befizetés, mint amennyit nyugdíjra költenek.

Havi átlagos nyugdíjbevétel és -kiadás most

Nézzük először, mennyi bevétel folyik be most a nyugdíjkasszába, és mennyit fizetnek ki havonta a nyugdíjakra. Jelenleg a KSH adatai szerint 4,691 millió embert foglalkoztatnak Magyarországon és a bruttó átlagfizetés 528 ezer forint. A keresetek után a munkáltatók 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetnek, aminek 71,63 százaléka megy (a 2023-as költségvetés alapján) a nyugdíjalapba. (A nyugdíjalap Karácsony Mihály szerint nem létező fogalom, de hivatalosan ezt használják.) Így a szocho az átlagkeresetre számítva havi átlagban kerekítve 49 ezer forint. A munkavállalótól levonnak 18,5 százalék tb-járulékot, amelyből 10 százalék a nyugdíjjárulék – ez tehát kerekítve havi 53 ezer forint. Az átlagkereset alapján tehát összesen fejenként 102 ezer forint megy most nyugdíjcélra. Ez alapján a csaknem 4,7 millió foglalkoztatottra vetítve

  • havonta kerekítve 478 milliárd forint a költségvetés nyugdíjcélra megcímkézett bevétele.

Ha ebből csak az öregségi nyugdíjakat fizetnék, akkor az havonta mintegy 415 milliárd forint kiadást jelentene (kerekítve 1,99 millió nyugdíjassal és 208 500 forint átlagnyugdíjjal számolva). Vagyis havi 63 milliárd forinttal több a nyugdíjcélú bevétel, mint a kiadás. Ha viszont azzal számolunk, hogy nem csak az öregségi nyugdíjakat, hanem az összes nyugdíjszerű ellátást is ebből a bevételből fizetik, akkor (kerekítve 2,43 millió ellátottal és 190 900 forintos havi ellátási átlaggal) az jön ki, hogy 463 milliárd forint a havi kiadás. Azaz havonta így is 15 milliárd forinttal több a bevétel.

Persze mondhatják erre, hogy van még 13. havi nyugdíj is, csakhogy arról külön rendelkezik a költségvetés, hiszen az nem klasszikus nyugellátás, ahogy a nyugdíjprémium sem.

central 0425521131 1140x760

Nyugdíjcélú befizetés és nyugdíjkifizetés az egyén szintjén

Karácsony Mihály úgy gondolkozott az életünk során teljesített nyugdíjcélú befizetések számszerűsítésénél, hogy vette az átlagos szolgálati időt és a mostani, átlagos nyugdíjcélú befizetést, ami – mint írtuk – 102 ezer forint. Ezt kvázi egy valorizált értéknek tekintette visszamenőleg a korábbi évekre is.

Magyarországon az emberek átlagban 38 év szolgálati idővel mennek nyugdíjba – ezt az állítását egy, a KSH-tól kikért 2022. januári adatsorra alapozza, amely tartalmazza, hogy sávosan hányan mentek öregségi nyugdíjba különböző szolgálati időkkel. Ennek átlagaként adódott a 38 év. A Bankmonitor korábbi cikkében egyébként szintén 38 évet ír 2019-re az összes nyugdíjas szolgálati idejének medián értékére.

Ha a 38 év szolgálati időből és a havi 102 ezer forint nyugdíjcélú befizetésből indulunk ki, akkor mai értéken

  • fejenként átlagban 46,5 millió forint folyhat be utánunk a nyugdíjkasszába.

Most már csak azt kellene tudni, hogy átlagosan hány évet töltenek nyugdíjban az emberek. Egy friss adat szerint a magyar nők 14, a férfiak 7,3 évet élhetnek a 65 éves nyugdíjkorhatár után. Ebből, ha veszünk egy átlagot (10,65 év) és a jelenlegi bő 208 ezer forintos nyugdíjjal számolunk, akkor 26,6 millió forint lehet, amennyit mai értéken átlagban visszakaphatnak a befizetéseikből az emberek.

Vagyis 20 millió forintos mínuszban vannak átlagban a nyugdíjasok.

A számítások során azt feltételeztük, hogy az arányok hasonlóak lehettek korábban is, és lesznek a jövőben is.

84 évig kell élnünk, hogy nyerjünk a nyugdíjon

A jelenlegi átlagnyugdíjjal számolva akkor kerülhet egálba a nyugdíjcélú befizetés és kiadás, amikor majdnem 84 évesek lettünk – a majdnem 19 év nyugdíjban szorozva az átlagnyugdíjjal, az mai értéken 46,5 millió forint nyugdíjat jelent, amennyi az átlagos befizetés lehetett. Aki ennél tovább él, az átlagban többet kaphat vissza nyugdíjként, mint amennyi élete során befolyhatott utána a nyugdíjkasszába.

Megnéztük azt is, hányan vannak a nyugdíjasok közül, akik megérték a 84 évet. Ők a kisebbség. A KSH 2022-es adatai alapján az 1,99 millió öregségi nyugdíjasból csak bő 237 ezren voltak legalább 84 évesek. Tavaly tehát a többség, 1,75 millió nyugdíjas, a nyugdíjasok több mint 88 százaléka kevesebbet kaphatott meg nyugdíjként, mint amennyit arányaiban a befizetései megalapozhattak. A fenti számításokat és a 2022-es létszámadatok figyelembe véve

  • a férfiak 91,5 százaléka, a nők 86 százaléka lehetett aktuálisan mínuszban a nyugdíjnál.

A férfiak 36 százaléka nem érheti meg a nyugdíjkorhatárt

Persze az átlagban benne vannak azok is, akik sokáig élnek, de azok is, akik meg sem érik a nyugdíjkorhatárt. Hogy milyen arányban halhatunk meg még nyugdíj előtt, annak becsléséhez Karácsony Mihály a KSH interaktív korfáját használta. 2022-ben például több mint 58,5 ezer 65 éves férfi és 74,6 ezernél több 65 éves nő élt. Amikor ők 18 évesek voltak, még majdnem 91,8 ezren voltak a férfiak és több mint 87,2 ezren a nők. Ez azt jelenti, hogy

  • a felnőtt férfiak több mint 36 százaléka nem érte meg a nyugdíjkorhatárt,
  • a nők közül pedig majdnem 14,5 százalék halt meg a nyugdíjazása előtt.

Arányaiban tehát ennyien lehetnek, akik nemhogy nem kapják vissza, amit befizettek utánuk, hanem jó eséllyel egyáltalán nem kapnak öregségi nyugdíjat. Általánosságban pedig az ország minél elmaradottabb részében járunk, annál nagyobb azok aránya, akik nem érik meg a nyugdíjkorhatárt.

2019-ben írtuk, hogy évről évre csökkenő számban, de nagyságrendileg évente mintegy 30 ezren halnak meg, mielőtt elérnék a nyugdíjkorhatárt. A 2022-es adat szerint több mint 26 ezren haltak meg 65 éves koruk előtt.

central 0602151767 1140x759

A fenntarthatóság nem létszámfüggő

Mindezt figyelembe véve a nyugdíjasok ma nem terhet, hanem erőforrást jelentenek a költségvetésnek

– mondta Karácsony Mihály lapunknak. És ne felejtsük el, hogy értéket is teremtenek, például önkéntes háztartási munkával, gyerekre vigyázással, illetve nyugdíj melletti munkával is. Valamint adókat is fizetnek, többek között a vásárlásaik során áfát, ami a nyugdíjra kifizetett 478 milliárd forint nagyjából egynegyede, azaz hozzávetőleg havi 120 milliárd forint bevételt jelenthet a költségvetésnek.

A nyugdíj fenntarthatóságával kapcsolatos kétségekről kifejtette, amíg van költségvetés, addig van nyugdíj is, csak az a kérdés, hogy politikai döntés alapján a büdzsé bevételeiből mennyit szánnak nyugdíjcélú kifizetésre. Nem áll meg szerinte, hogy attól lenne gond a nyugdíjak kifizetésével, ha kevés gyerek születik, vagy, ha egyre több eltartott (nyugdíjas) jut egy aktív dolgozóra. Ez szerinte olyan, mintha azt mondanánk, hogy minél nagyobb egy ország, annál nagyobb a jólét. Pedig a kettő között nincs összefüggés, ugyanúgy ahogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága sem a születések számától függ.

A jólét és a nyugdíjak csakis attól függenek, hogy egy országban milyen a termelékenység, a versenyképesség, a produktivitás. Ettől függ ugyanis, hogy mekkora az elosztható javak nagysága.

Luxemburgban nem azért kiemelkedően magas az átlagnyugdíj, mert arányaiban sok a dolgozó, vagy mert sok gyerek születik, hanem azért, mert az átlagosnál jóval nagyobb náluk a produktivitás, a hozzáadott érték – támasztotta alá a kijelentését.

Forrás és képek: 24.hu