Miközben a kormány Brüsszeltől várja a magyar pedagógusok bérének megemelését, a közalkalmazotti státusz megvonásával ismét ennek tesz keresztbe

Totyik Tamás PSZ-alelnök szerint a státusztörvény jelen formájának elfogadása esetén minimum 6-7 ezer pedagógus fogja elhagyni a pályát.

A tervek szerint június elsején lép hatályba a tanárokat érintő státusztörvény, amely a tervezett béremelések ügyében módosítaná a 2023. évi költségvetési törvényt, továbbá a mostani közalkalmazotti jogviszony helyett egy teljesen új jogállást vezetne be a pedagógusok számára "köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” címen. Emellett jelentősen átírnák a köznevelési törvényt, például megszüntetnék a nevelőtestületek döntési jogát az iskolai pedagógiai programok, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkatervek, a továbbképzési programok, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben is. Egyes esetekben meghosszabbítanák a tanévet, az általános iskolákban az eddigi 17 óra helyett este 18 óráig kellene felügyeletet biztosítani, továbbá bevezetnék a “vándortanár” fogalmát, aki egy iskolában legalább heti 20 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll, de emellett más köznevelési intézményben is óraadó.

A Qubitnak nyilatkozó brüsszeli forrás szerint mindez annyi sebből vérzik, hogy „adott esetben ez azt is jelentheti, hogy a tanárbéremelés uniós részének folyósítása emiatt veszélybe kerülhet”. Ennek oka az, hogy az Orbán-kormány tervezete látványosan szembemegy az Európai Bizottság által konkrétan megfogalmazott feltételekkel. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű programcsomagban ez áll:

„A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor.”

Ebben a programcsomagban találhatók azok a tervek, amelyek a szociális felzárkózás támogatását célozzák a 2021 és 2027 közötti időszakra. A programok legnagyobb részét az Európai Bizottság finanszírozza, s mint ismeretes, az Orbán-kormány Brüsszeltől várja el, hogy a magyar pedagógusok tarthatatlan anyagi helyzetén segítsen helyettük. Csakhogy a tegnapi, a jelenlévők szerint meglehetősen egyoldalúra sikeredett „egyeztetésen” Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár közölte a szakszervezetekkel, hogy kitartanak a státusztörvény mellett.

A Qubitnek egy neve elhallgatását kérő iskolaigazgató kijelentette: „most már az is fel van háborodva, aki eddig nem sztrájkolt és nem polgári engedetlenkedett. Többen is fontolgatják, hogy felmondanak, ha tényleg bevezetik a törvényt”. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke pedig úgy látja, hogy a kormány megint átverte az Európai Bizottságot, mert megígérte, hogy nem fog a tanárok státuszán hátrányosan változtatni. Mindeközben a hazai és brüsszeli illetékesek sem önálló törvényben, sem a költségvetési törvény módosításában nem látják nyomát a tanári béremeléseknek, ráadásul Totyik szerint még csökkentették is az oktatás működésére szánt kiadásokat mintegy 4 milliárd forinttal. A szakszervezeti alelnök szerint ha ilyen formában vezetik be a státusztörvényt, akkor alaphangon 6-7 ezer pedagógus fogja elhagyni a pályát.

Borító: Tüntetés a kirúgott tanárokért tavaly decemberben a Klebelsberg Központnál. Elindította a kormány a lavinát Fotó: Erdős Dénes/Népszava

Forrás: Népszava