Papp Zsolt: Csapdában

Egyre több és több nyilvánvaló jel mutat arra, hogy a magyar gazdaság növekedési csapdába került.

csapda2
Sorra húznak el mellettünk a rendszerváltás idején sokkal mélyebbről induló országok: a balti államokban, amelyek a gonosz birodalmából szakadtak ki, ma már réges-rég euróval fizetnek. Hasonló a helyzet polgárháborút megszenvedő Horvátországgal. Bár nem egy fideszes hívő vitatkozna ezzel a megállapítással, de mégis leszögezhetjük, hogy ha egy ország képes bevezetni az eurót, képes integrálódni a közös európai devizarendszerbe – és nem mellesleg az Európai Unióba, a NATO-ba – az egy magasabb gazdasági, társadalmi, kulturális szintet feltételez.


Sajnos egyre több más jele is van, hogy magyar gazdaság nem bírja versenyt: az Eurostat adatai szerint magyar gazdaság az ötödik legfejletlenebb az EU-ban az egy főre jutó GDP-t nézve. Ami még keserűbb, hogy hasonló a helyzet a fogyasztási kiadásokban. A környező uniós országokban átlagosan többet költenek az emberek, mint idehaza. A közelmúltban magyar gazdaság fejletlenségéről újabb adalékkal szolgált az Eurostat: 2022-ben egy magyar foglalkoztatott bérköltsége (bér, adók, járulékok, természetbeli juttatások) 10,7 euró volt átlagban – ez az unió harmadik legrosszabb adata. A EU átlagában 30,5 eurót fizettek egy órára, az utolérni óhajtott Ausztriában pedig 39 eurót. Vagyis egy óra alatt négyszer többet fizetnek egy osztrák után, mint egy magyarországi munkavállalónak.

Persze a bérek és a bérköltségek közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, de ennyire nem alacsonyak az adók Magyarországon. Vagyis a mi munkánk olcsó. Leértékelt. Húsz éven keresztül az volt a magyar gazdaság fő vonzereje, hogy olcsók vagyunk. Ezért jöttek ide a német gyárak. De ma már nem jönnek, hiába vagyunk olcsók, a jogbizonytalanság a demokráciadeficit miatt németek, amerikaiak már egyre kevésbé fektetnek be Magyarországon. Ma már kínai és más távol-keleti cégeknek kell a magyar bérmunka, de már nincs aki náluk dolgozzon, ezért hozzák az ázsiai vendégmunkásokat is.

Az olcsó munkaerőre épülő magyar gazdasági növekedésnek, Fidesz „munkaalapú” társadalmának vége. Orbánék ennek ellenére továbbra is ezt erőltetik, ahelyett, hogy az oktatás minőségének radikális emelésével a magyar munkavállalók értékét növelnék. Románia, Lengyelország és Észtország az régió startup központja. Magyarország meg az akkumulátorgyáraké – nem ugyanaz a hozzáadott érték és nem ugyanaz a jövedelemtermelő képesség - ezért a sokkal alacsonyabb a jövedelem.

Egy ország került csapdába. A közepes fejlettség és a Fidesz csapdájába. A kormánynak láthatóan nem célja az oktatás színvonalának emelése, mert akkor fölnőnének olyan idegen nyelveket beszélő, a világra, a modernitásra nyitott generációk, amelyeket már nem lehetne megtéveszteni, Sorossal, migránsokkal vagy a szankciókkal. Ezért folyik az ország szellemi lezüllesztése.

Biztos van még innen visszaút, de egyre reménytelenebb. Ám amíg a szankciózással a migránsozással kétharmadot lehet nyerni, addig maradunk a csapdáinkban.

Forrás: Népszava