Visszahozná a szittya gondolkodásmódot a honvédségbe az új vezérkari főnök

„Az így szoktuk és a nem így szeretnénk nem létezik többé”, kultúraváltásra van szükség a magyar honvédségben.

Egyebek mellett erről beszélt Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség új vezérkari főnöke a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt kedd délután. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a harcászati szintről hadműveleti szintre kell lépni, és azt is megindokolta, hogy miért váltotta le váratlanul a honvédség vezetőjét. 

„A megfelelő embernek a megfelelő helyen kell lennie.” Ezzel indokolta Szalay-Bobrovniczky a döntést, hogy a Magyar Honvédség élére új vezérkari főnököt javasolt: Ruszin-Szendi Romoluszt Böröndi Gábor váltja a poszton. „Ruszin-Szendi Romolusz kiváló katona, kiváló ember, a feladatát pontosan és precízen elvégezte” – méltatta a honvédség múlt csütörtökön leváltott vezetőjét a miniszter.

Ruszin-Szendi azonban elsősorban harcászati feladatokat látott el, és az elhúzódó orosz-ukrán háború hadműveleti szintű tudást és szakértelmet követel meg.

A honvédelmi miniszter szerint a magyar haderő feladata, hogy alkalmazkodjon az elhúzódó háborús helyzethez, és egy harcképesebb, megváltozott kultúrájú, jól felszerelt, komoly hadsereget kell kiépíteni.

Mélyreható kultúraváltásra van szükség a honvédségnél

Arról is beszélt a honvédelmi miniszter a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának kedd déli ülésén, hogy a NATO történetének egyik legnagyobb átalakulásának vagyunk tanúi, Magyarország pedig a földrajzi helyzete és haderőfejlesztése miatt megkerülhetetlen ebben a folyamatban. Azért is választotta Böröndit a honvédség élére, mert a honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetőjeként komoly nemzetközi kapcsolatokra tett szert.

Azt várja az új vezérkari főnöktől, hogy az elindított változást folytassa és fejezze be. Úgy fogalmazott:

„mélyreható kultúraváltásra” van szükség a honvédségnél, és ennek csak a kezdete volt a fiatalítás.

Katona családból származom – kezdte bemutatkozását Böröndi Gábor. Lövésznek tanult, majd Lentiben kezdte meg a katonai szolgálatát a délszláv háború alatt. 2003-ban első magyar katonaként kezdte meg a szolgálatot Afganisztánban. Mint fogalmazott, fontos mérföldkő volt ez a karrierjében. Az afganisztáni szolgálat során találkozott először a nyugati katonai kultúrával, mivel itthon akkor még a rendszerváltás előtti kultúrát tapasztalhatta csak meg. „Láttam azt, amikor emberek halnak meg, és láttam, amikor harcba vezetik őket”.

Afganisztán után Debrecenben volt parancsnokhelyettes, majd a magyar honvédség legfiatalabb tábornoka lett, amikor 38 évesen dandártábornoknak nevezték ki. „Értem így a fiatalítást” – jegyezte meg Böröndi. Később az USA-ban tanult, majd két éve áthelyeztek Brüsszelbe a honvédség brüsszeli hivatalába, amely szavai szerint a legizgalmasabb időszakok egyike volt a pályafutásában. Előbb az afganisztáni kivonulással foglalkoztak, majd kitört az orosz-ukrán háború. Az új honvédelmi vezető helyzetértékelése szerint nem biztos, hogy ez az utolsó fegyveres konfliktus Európában, jól látható változások zajlanak a kontinensen.

A vezérkari főnök visszahozná magyar katonai oktatásba a nukleáris elrettentést és a szittya gondolkodásmódot

Vezérkari főnökként célja, hogy a magyar katonai hagyományokon alapuló, erős, jól felszerelt, kiképzett, elkötelezett hadserege legyen Magyarországnak. Az alapok megvannak hozzá Böröndi szerint, de pár területen változtatni kell. Elsősorban a gondolkodásmódot szeretné megváltoztatni: „az így szoktuk és nem így szeretnénk nem létezik többé” – mondta az elvárt mentalitásról.

Olyan hazafias szemléletű katonák kellenek, akik az életüket is képesek feláldozni.

A szakmai felkészüléshez pedig nagyon támogatja, hogy a katonák külföldön is vállaljanak szolgálatot. Azt szeretné, hogy a magyar katonák „gyakorlótéren verítékkel, külföldön, ha kell vérrel” készüljenek fel mentálisan és szakmailag az ország megvédésére.

1683032067 temp bNOiap cikktorzs2x

 

Böröndi arra számít, hogy a következő éveben kiemelt szerepe lesz a drón-hadviselésnek. Fontosnak látja a hadászati hírszerzés-felderítés, valamint a mélységi tűzcsapások fejlesztését is, és olyan logisztikát kell kialakítani a következő időszakban, amely képes ellátni távolról is a honvédségi csapatokat.

Azt is mondta, hogy vissza akarja hozni a magyar katonai oktatásba a nukleáris elrettentést, a hazafias nevelést és a szittya gondolkodásmódot.

A bizottság ellenzéki képviselői közül először Novák Előd kapott szót. Azt mondta, sajnálja, hogy a kormány titkolja, miért váltották le Ruszin-Szendi Romolusz. Elismerte Böröndi eddigi pályafutását, de a Mi Hazánk Mozgalom számára nem imponáló, hogy az új vezérkari főnök Washingtonban tanult, és annak sem örül Novák, hogy Böröndi az elmúlt években Brüsszelben dolgozott.

Azt kérdezte a honvédelmi minisztertől, meg tudja-e erősíteni, hogy nem kaphat alezredesnél magasabb posztot, aki nem szeretne külföldön szolgálni, és igaz-e, hogy kirúgják a hadseregből az oltatlanokat és nemzeti érzelműeket.

Novák szerint a külföldi missziók helyett a haza védelmére kellene fordítani a milliárdokat, a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja az idegen megszállásokban való magyar részvételt.

A haza védelme van olyan fontos Böröndi szerint, hogy érdemes tanulni másoktól. Az új vezérkari főnök arról beszélt, régen a céhmesterek is elküldték a tanoncokat, hogy tanuljanak másoktól. „Annak vagyok híve, hogy ami jó, adaptáljuk, ami rossz, azt engedjük el” – tette hozzá. A történelem arra tanított bennünket szerinte, hogy együtt kell működni másokkal is, ezért fontosak a külföldi missziók.

Szalay-Bobrovniczky: A haderő nem szociális intézmény

Harangozó Tamás örült, hogy az új vezérkari főnök bizottsági meghallgatásán a honvédelmi miniszter is megjelent, mert az orosz-ukrán háború kitörése óta a tárcavezető csak egyetlen alkalommal tájékoztatta a bizottságot háború állásáról, holott a veszélyhelyzeti törvény szerint ezt rendszeresen meg kellene tennie. Az MSZP képviselője azt kérdezte Börönditől, hogy „a fiatalításnak nevezett – szerintünk – vérengzést befejezték-e a honvédség különböző kötelékeiben, vagy lehet-e számítani további kirúgásokra.”

Harangozó információi szerint már ezerhez közelít az elbocsátott katonák száma. Azt kérte, hogy árulják el, összesen hány embert küldtek el a honvédségtől. „Ezekkel az emberekkel nem lehet így bánni” – fogalmazott Harangozó. Van, akit a nyugdíj előtt pár évvel tettek utcára, megfosztva hivatásától, és fizetése 50-55 százalékát kapja csak meg.

A szocialista politikus szerint a fiatalok látják a leépítéseket, és ezért sem jelentkeznek a seregbe, hiába indított toborzókampányt a honvédség februárban.

Hibás elképzelése a haderőt egyfajta szociális intézményként felfogni

- reagált Szalay-Bobrovniczky Harangozónak, hozzátéve: egy versenyhelyzeten alapuló komoly haderőben gondolkodnak.

A kormány egy „példátlanul méltányos csomagot” csomagot dolgozott ki szerinte a méltósággal kilépő katonáknak, és nagy számban kínálnak állásokat a honvédség környezetében is. Elkerülhetetlennek nevezte a generációváltást, mert a jelenlegi szervezeti kultúra gátolja, hogy harckész állapotba kerüljön a honvédség.

Lukács László György azt kérdezte az új vezérkari főnöktől, hogy szabad kezet kap-e az ésszerű katonai beszerzések intézésére. A Jobbik képviselője ugyanis azt tapasztalta az elmúlt években, hogy gyakran a politika diktálta a beszerzéseket. Azt is megkérdezte, hogy mennyibe került a központi költségvetésnek a fiatalítás, az elbocsátási hullám.

1683032100 temp GngNge cikktorzs2x

 

A legnagyobb fegyvergyáró cégekkel kötött szerződéseket Magyarország, és nem csak egyszerűen beszerzésről volt szó, hanem a megállapodások a hazai védelmi ipar fejlesztését szolgálják – válaszolt a honvédelmi miniszter.

Kósa Lajos, a bizottság elnöke egy ponton azt kérte Börönditől, hogy ne válaszoljon az ellenzéki képviselők kérdéseire, mert szerinte pártpolitikai kérdésekkel provokálnak.

Sok kérdésre így nem érkezett válasz, a honvédelmi és rendészeti bizottság azonban nyolc igennel és egy tartózkodásával támogatta Böröndi Gábor kinevezését.

Leépítések, szervezeti átalakítások, pontozások a honvédségnél

Novák Katalin múlt csütörtökön mentette fel azonnali hatállyal beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökét. Utódjának a honvédelmi miniszter Böröndi Gábor altábornagyot, a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetőjét javasolta.

A minisztérium közleménye szerint a lövész végzettségű Böröndi Gábor harminc éves pályafutása során különböző szintű parancsnoki beosztásokban szolgált a Magyar Honvédségben, európai, illetve Európán kívüli NATO-műveletben is részt vett. „Böröndi altábornagy legszélesebb körű parancsnoki és katonai vezetői háttérrel, valamint NATO-ban szerzett hadszíntéri tapasztalatokkal rendelkező magyar tábornok, volt vezérkar főnök helyettes” – áll a közleményben. Az új vezérkari főnök elvégezte az Egyesült Államok és a NATO vezérkari akadémiáját.

A honvédségnél a vezérkari főnök felmentése nem az egyetlen komoly személyi változás az elmúlt időszakból. Év elején Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy Bloombergnek adott interjúban elismerte: több magas rangú katonai vezetőt menesztett. A döntést azzal indokolta, hogy teljesítménytől függő versenyhelyzetet akar bevezetni a honvédségnél.

A főtisztek tömeges felmentésének az alapját egy idén januári kormányrendelet teremtette meg, amely lehetővé tette, hogy a miniszter egyoldalú döntéssel, kéthavi felmentési idővel felmondhassa a szolgálati viszonyát egyes katonáknak azok közül, akik betöltötték 45. életévüket, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeznek. Emögött egyesek NATO-mentesítést, mások észszerű reformot látnak. Február az alakulatparancsnokok pontozása is elkezdődött, ami azt jelenti, hogy a 45 évnél idősebb, legalább 25 éve szolgáló beosztottakat kell értékelniük öt szempont alapján. Maximum 9 pontot lehet elérni, és ha valaki ezekből 6-ot elér, akkor a főszabály szerint elvileg maradhat.

Történt egy másik fontos változás is nemrég a honvédségnél: május 1-jétől Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár irányítja a katonai hírszerzéssel foglalkozó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot. A volt evangélikus lelkész 2005 óta a Fidesz-közeli Századvég Alapítványnál dolgozott: a szervezet elnöke, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Igazgatóságának tagja is volt, és ma is a Századvég Internationalnek a tulajdonosa. Az elmúlt időszakban a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnökeként dolgozott.

Mindeközben országos toborzókampányt indított a honvédség februárban, hogy minél több fiatal jelentkezzen katonának. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ugyanakkor nemrég ismét megerősítette, hogy nem szerepel a kormány napirendjén a kötelező sorkatonaság visszaállítása.

Fotók: Huszti István / Telex

Forrás: Telex