Problémák özönét jelezte a Budapesten tartózkodó uniós vizsgálóbizottság

Nem érvényesül a szabad piacgazdaság a közbeszerzéseknél, a kormány az érintettek megfélemlítésével és konzultáció nélkül változtat törvényeket. Bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon, az Állami Számvevőszék pedig 1,48 milliárd eurót érintően nem tudott tájékoztatást adni.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelősségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, ne „felülről lefelé”, hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket – mondta az MTI szerint Monika Hohlmeier, az EP hattagú delegációjának vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.

Monika Hohlmeier kiemelte, 28 milliárd euró, azaz 10 ezer milliárd forint sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott, úgynevezett 27 szupermérföldkő és a hozzá tartozó 17 korrekció. Az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor vannak kételyeik, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak.

A delegációt vezető európai néppárti németországi képviselő megjegyezte, egyebek közt azt kifogásolták, hogy az Állami Számvevőszék nem tudott tájékoztatást adni – 29 esetben, 1,48 milliárd eurót érintően – a korábban kifogásolt európai pénzek sorsáról. Hiányolják továbbá a szabad piacgazdaság érvényesülését is a közbeszerzéseknél, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdemi bevonását a pénzek elosztásába.

Monika Hohlmeier közölte, a magyar kormány számos torzító, a versenyt korlátozó intézkedést – például egyedi adókat – vezetett be, konzultáció nélkül változtatta meg a törvényeket, továbbá megfélemlítette az érintetteket. Hozzátette, hogy a döntéshozás kapkodó, egyik napról a másikra változtatják meg a költségvetési törvényt. A kohéziós és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapjainak felszabadításához alapvető feltétel, hogy átláthatóbb és pártatlanabb módon, valamennyi régió és vállalkozás egyformán férjen hozzá az uniós forrásokhoz – politikai torzítás nélkül; az EU-alapoknak el kell érnie a polgárokhoz, a társadalomhoz – mondta. A delegáció vezetője az új Integritás Hatóság felállításáról elismerően beszélt, továbbá az adóhivatalnál zajlott változásokat és a bírósági tanács megerősítését is pozitívnak nevezte.

Petri Sarvamaa, a delegáció tagja (Európai Néppárt, Finnország) azt hangsúlyozta, hogy 11 éve vannak ilyen tényfeltáró misszióik, a demokratikus felügyelet megvalósulását vizsgálják. A jogállamiság tiszteletben tartását és a költségvetés védelmének a megvalósulását kívánják elérni – fűzte hozzá.

Lara Wolters (S&D, Hollandia) elmondta, hogy aggódnak az európai polgártársaikért, a következő generációért. Az európai pénzek befagyasztására azért volt szükség, mert a jogállamisági kérdésben a magyar kormány nem volt hajlandó előrelépni – mondta.

Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Németország) úgy fogalmazott, nem szeretnék, ha az európai pénzek révén Orbán Viktor ismerősei és családja gazdagodna, a pénzek megfelelő felhasználásának a biztosítását várják el. Az Orbán-kormány elszánt kritikusaként és a fideszes médiaszócsövek vörös posztójaként is ismert német zöldpárti EP-képviselő a Portfolio szerint azt is közölte:

„Minden alkalommal, amikor idejövök, mindig új dolgokat tanulok Magyarországról. Ez volt a nyolcadik utam Budapestre, és még mindig láttam olyan dolgokat, amelyek más uniós országokban nem történhetnek meg.”

Daniel Freund leszögezte, fontosnak tartja, hogy a magyar fiatalokon segítsenek az uniós forrásokból, támogassák a legsebezhetőbb társadalmi rétegeket, napelemek kerüljenek az épületekre.

A delegáció megfigyelő tagjai Cseh Katalin (Renew, Magyarország) és Rónai Sándor (S&D, Magyarország) voltak; ők nem vettek részt a sajtótájékoztatón.

Felmerült az a kérdés, hogyan kommentálnák, hogy a Mol felfüggesztette a tárgyalásokat az ukrán féllel, miután a vezetékhálózatot üzemeltető cég vezérigazgatója állítólag azt mondta, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől engedélyt kaptak a Barátság vezetéken történő szállítás leállítására, ha hazánk nem enged a feltételeiknek, továbbá, hogy zsarolásnak tartják-e a történteket, valamint miért állna a bizottságnak érdekében egy tagállam iparát és gazdaságát gyengíteni egy ilyen lépéssel. Monika Hohlmeier erre úgy felelt: nekik nem feladatuk azzal foglalkozni, hogy kik Magyarország barátai és ellenségei, az ő dolguk az EU-s költségvetés szabályszerű végrehajtásának vizsgálata. Az MTI beszámolójából kimaradt, de a Portfolio megjegyzi, hogy Hohlmeier leszögezte, a Magyarországnak járó uniós források visszatartása nem függ össze az Orbán-kormány Ukrajna-politikájával.

Monika Hohlmeier az Integritás Hatóság apropóján úgy fogalmazott, hogy a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is bizakodóak. Ugyanakkor megjegyezte, aggodalommal tölti el küldöttségüket, hogy úgy érzik, bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon. Egyesek arról számolnak be, hogy megfélemlítik őket az állami hatóságok, a jogszabályok pedig túl gyorsan változnak. A küldöttség a parlamenti szakbizottságok elnökeivel és valamennyi tagjával akart találkozni, végül azonban csupán az elnökökkel tudtak egyeztetni – közölte Monika Hohlmeier.

Daniel Freund kérdésre válaszolva kijelentette, az a céljuk, hogy a magyarok minél előbb megkapják az uniós forrásokat. Amint Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket, a pénzek megérkeznek, addig viszont befagyasztva maradnak – tette hozzá. Ugyancsak kérdésre válaszolva Petri Sarvamaa azt mondta, nem azért érkeztek Magyarországra, hogy valamelyik politikai párt mellett vagy ellen szálljanak síkra. Hangsúlyozta, követelik, hogy a jogállamiság minden szempontból álljon helyre Magyarországon. Lara Wolters szintén egy kérdésre válaszolva azt mondta, Varga Judit igazságügyi miniszter nem találkozott velük, de nem kaptak bővebb tájékoztatást arról, hogy miért. A holland EP-képviselő arról is beszélt, feszültebbé tette a látogatásukat, hogy a média egy része hangulatkeltéssel, ellenségesen fogadta őket, pedig ők a nyitottság és az együttműködés szellemében érkeztek.

Fotó: Soós Lajos Forrás: MTI/MTVA

Forrás: Népszava