Ötvenegy hónap alatt 607 olyan, belső használatra szánt határozatot hoztak az Orbán-kormányok, amelyekben semmi titkos nincs, a többségükről mégsem tudunk – ha a kormányon múlik, legalább 10 évig. Ilyen speciális rendelkezés írta elő például a kormányzati igazgatásban Orbán Viktor jóváhagyását a home office-hoz.

Átlagosan háromnaponta egyet, április 4-ig 29 olyan különleges kormánydöntést írt alá idén Orbán Viktor kormányfő, amelyet aztán nem tettek közzé a Magyar Közlönyben, és egy szűk, érintetti körön kívül a következő 10 évben sem ismerhető meg, pedig semmilyen titkos információ nincs bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kormányirodától kapott válaszból.

Ezek a sorozatszámuk alapján négyezresnek nevezett kormánydöntések körébe tartoznak és annak ellenére, hogy nem titkosak, nem is nyilvánosak. Ez a speciális kormányhatározat-típus 2019 előtt nem létezett, mert egy 2018-ban bevezetett új besorolási kategória, és jellemzően a kormányzati igazgatásra vonatkozó munkaszervezési döntéseket tartalmaz – emiatt tízezer embert is érinthet.

Az ilyen döntéssel érintett minisztériumi osztályvezető vagy kormányhivatali ügyintéző sem látja a határozat szövegét, csak a hivatali felettese tájékoztatja a tartalmáról, mert ő is csak úgy értesült az ő államtitkár főnökétől róla, aki talán már közvetlenül látta is. Emiatt a titokzatosság lengi körül ezeket a döntéseket, pedig valójában nem titkos kormányhatározatok. Olyan is van amúgy.

Különbséget kell tenni a nyilvános és a többféle nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:

1. vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
2. vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
3. vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt;
4. végül vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános kategóriába tartozó olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak.

A legutolsó kategóriába tartozó, április elejéig hozott 29 ilyen négyezres típusú kormányhatározat közül az utolsó előtti, a valamikor március első felében született 4028/2023. számú döntés a kormány szándéka ellenére nyilvánosságra került. Hadházy Ákos független képviselőhöz jutott el a kormányhivatalokhoz szétküldött körlevél, amelyben hivatkoznak rá, és szerinte arról szól, hogy

röghöz köti a köztisztviselőket, megtilt minden előléptetést és ezzel fizetésemelést – a kormányzat igyekezett tompítani ezt az értelmezést, de utóbb nem cáfolta, hogy a határozat alapvetően megtiltja a kormánytisztviselőknek, hogy munkakört váltva magasabb fizetéssel járó pozíciót vállalhassanak.

Kiszivárgott egy másik négyezres döntés is: eszerint tavaly Orbán külön engedélye kellett ahhoz, hogy valaki home office-ban dolgozzon állami cégnél vagy a kormányzati igazgatásban. A kormányzati kontroll erősödését jelzi amúgy az a másik tervezett intézkedés is, hogy bevezetnék az igazgatási szünetet az állami szférában, így a dolgozók kevesebb szabadságról dönthetnének maguk.

Korábban két másik döntés is nyilvánosságra került. Az egyik első is a 4003/2019-es határozat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal adhatott felmentést.

Ezek a határozatok ismertek, pedig az elmúlt években volt jópár. A hvg.hu a közérdekű adatigénylésben az ilyen speciális, négyezres határozatok bevezetése óta eltelt évek összes adatát kikérte, és ebből kiderül, hogy százas nagyságrendben születtek ilyen döntések. Az első évben, 2019-ben 140 volt, 2020-ban volt a csúcs 165 darabbal, 2021-ben már csak 162 volt, tavaly pedig 111.

Tettünk egy próbát azzal, hogy kikértük a kormányzattól az összes eddigi négyezres határozatot, de különösebben nem volt meglepő, hogy azt a választ kaptuk: noha nincs bennük semmi titok, mégsem adják át őket. Az indoklás szerint az ilyen négyezres döntések a keletkezésüktől számított 10 évig döntés-előkészítő anyagok, illetve további, jövőbeli döntés megalapozását is szolgálhatják.

Ugyanezt, a döntés-előkészítő jellegre vonatkozó gumiszabályt vette elő a kormányzat egyébként akkor, amikor a másik nem titkos, de nem is nyilvános kormányhatározat-típus, a felsorolásban a cikk elején említett kétezres sorszámozásúak után érdeklődtünk. Sőt, ezeket még a 10 év letelte után is vonakodtak kiadni, ezért a bírósághoz fordultunk, amely első fokon lapunknak adott igazat.

Szintén a közérdekű adatigényléssel megszerzett számok alapján nemrég írtunk arról, hogy idén az év első három hónapjában, április 4-ig 96 darab ilyen kétezres kormányhatározatot írt alá a kormányfő, tavaly egész évben pedig összesen 470-et. Az ilyen típusú döntések száma az utóbbi két évben valamelyest csökkent. A 2021-es év volt a rekorder 679 darab ilyen kormányhatározattal.

A legizgalmasabbak a már szintén említett titkosított, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózásnak van alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük. Ezeket akár 90 évre is titkosíthatják, és mint a minap szintén közérdekű adatigénylésre kapott válasz alapján a hvg.hu írt róluk, tavaly ilyenből 24 darab született.

Ezeknek a háromezres határozatoknak nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát még körülbelül sem lehet tudni, hogy miről szólnak. Egyedül a darabszámuk ismerhető meg. Innen tudjuk, hogy csökken a számuk: míg 2021-ben 38, tavaly már csak 24, idén április elejéig pedig 2 ilyet írt alá Orbán. Korábban ilyenből is több született, a rendszerváltás utáni ciklusban különösen:

Forrás: HVG