Megadóztatják a megtakarításokat, lakossági pénzekből fizetnék a magyar államadósságot

A bankbetétekben, értékpapírokban tartott pénzekre vetne ki új adót az Orbán kormány, hogy így tegye fenntarthatóbbá és főképp olcsóbbá az államadósság finanszírozását, minden forintot összegereblyéz, hogy finanszírozza a működését.

Több jogszabályt módosított, többek között új adót vetett ki egyes megtakarításokra az Orbán-kormány annak érdekében, hogy minél nagyobb összegeket tereljen állampapírokba, azaz biztosítsa az egyre növekvő hiánnyal működő állam finanszírozását. A magasabb hozammal kecsegtető új állampapírok már eddig is előnyösebb befektetésnek számítottak, mint az alig kamatozó bankbetétek. Főképp, hogy előbbi adómentes, míg a bankbetétek kamatát eddig – a köznyelvben kamatadóként emlegetett – 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) terhelte.

E mellé vezette be az éj leple alatt a kabinet a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is. A rendelet értelmében azonban nemcsak a banki betétek és fizetési számlák kamatjövedeleme után kell kamatadót és szochot is fizetni július 1-től (lekötött betét esetén a június 30. után lekötött betét kamata után), hanem az ettől a naptól megszerzett értékpapírok (kötvények, befektetési jegyek) kamata és hozama után is. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben minden 100 forint kamatból már csak 72 forintot kap meg a pénz tulajdonosa – hacsak nem fekteti állampapírba.

Az állampapírok népszerűsége az elmúlt évtizedben jócskán megugrott; a lakossági állampapír-állomány 2021 végére a tízszeresére, 10 ezer milliárd forint fölé nőtt. Ám tavaly a jegybanki kamatemelésekkel fordult a kocka és lakosság egy része elpártolt az állampapíroktól; az év végére így az állomány 8619 milliárdra csökkent, és az Államadósság Kezelő Központ május végi adatai szerint azóta is csupán 8 651 milliárd forintra kúszott vissza. A tavalyi visszaesés oka, hogy az extrém magas infláció miatt a korábbi, alacsonyabb hozamú lakossági állampapírok már nem voltak vonzóak, a befektetők más lehetőségeket kerestek: többek között a befektetési jegyek, banki kötvények felé fordultak, amelyek magasabb hozamot fizettek.

Az idei évtől vásárolható új állampapírok az akár 16 százalékos elérhető kamattal már vonzóbb alternatívát kínálnak, 

a háztartások (lakossági és egyéb) állampapírokban tartott megtakarítása ennek hatására a tavaly év végi 10 ezer milliárd forintról csaknem 11 ezer milliárd forintra nőtt az első negyedévben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Majdnem ugyanennyi pénz van ugyanakkor a folyószámlabetétekben: a 10 ezer milliárd forintot meghaladó jelenlegi állomány tavaly év vége óta alig 500 milliárdos csökkenést jelent. A befektetési jegyek állománya pedig tavaly év vége óta majdnem 500 milliárd forinttal 7324 milliárd forintra kúszott fel.

Utóbbi megtakarításoknak egy részét  szeretné a kormány az államadósság finanszírozására becsatornázni. Fő célja tehát az új sarccal nem is annyira a plusz adóbevétel – hiszen például a bankbetéteken alig van kamat –, hanem az állampapírvásárlás ösztönzése. Erre utal egy másik éjszakai módosítás is, amely szerint augusztus 1-től az értékpapíralapok – azon kötvény-, részvény- és vegyes alapok, amelyek portfóliójában legalább 60 százalékot tesznek ki az értékpapírok – eszközeik legfeljebb 5 százalékát fektethetik be másba, mint állampapírba. Ezen felül az értékpapír- és az ingatlanalapok likvid eszközeik 20 százalékát diszkont kincstárjegyben kell tartani.

Nem az adóbevételek növelése a cél, „kit érdekel, mennyit szedünk be” – jelezte egy szűkkörű sajtóbeszélgetésen a Portfolio tudósítása szerint Nagy Márton is. A gazdaságfejlesztési miniszter azzal számol, hogy a bankszektor szintjén további 1300 milliárd forint plusz kereslet jelentkezik majd a hosszú állampapírok iránt, a befektetési alapoktól mintegy 500 milliárd forintnyi új keresletet várnak - tehát csak az intézményektől 1800 milliárd forint többletkereslet jöhet az állampapírpiacon. A lakosság megtakarítási döntéseivel kapcsolatos becslés bizonytalan, de éves szinten biztosan százmilliárd forintokban lesz mérhető a náluk megmozduló összeg is – mondta Nagy Márton.

 A magas államadósság után az elmúlt hónapokban megugrott kamatok miatt is az idén várhatóan már évi 2400, jövőre pedig  már 3100 milliárd forint kamatot kénytelen fizetni a költségvetés, miközben ez az összeg 2020-ban még 1200 milliárd forint volt. A kormány azzal, hogy a lakossági megtakarítások egy részét az állampapírpiacra tereli, olcsóbbá teszi maga számára az  államadósság finanszírozását. A pénzbőség hatására vélhetően alacsonyabb kamattal tudja értékesíteni a lakossági államkötvényeket, ami a nem lakossági kötvénypiacon is hozamcsökkenést indíthat el.

Az Orbán-kormány régi célja az államadósság finanszírozásban a külföldi források csökkentése, a mostani intézkedés is ebbe az irányba tett újabb lépés.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint ugyanakkor a szocho bevezetése bizonyos befektetésekre nem fog olyan nagy mértékű megtakarításokat mozgósítani, mint azt a kormány szeretné; a 8200 milliárdos készpénzállomány java része ezt követően sem fog az állampapírpiacba becsatornázódni, bármennyire is „jó lenne”. A Porfolio konferenciáján azt is mondta: a versenysemlegesség viszont sérül, a bankok adóterhelése tovább növekszik.

Jövőre is maradnak az „ideiglenes” extraprofitadók

A kormány rendeleti úton kihirdetetté a jövő évi extra-profit adókat, amelyek részben csökkennek, de nagyobb részt megmaradnak. Utóbbi vár a bankokra, biztosítókra és a kiskereskedelmi cégekre. A bányajáradék viszont néhány kivételtől eltekintve megfeleződik, hasonlóan a gyógyszergyártók különadójához. A távközlési cégek és a energetikai cégek extra adója változatlan marad – derül ki a rendeletekből. A kormány tavaly vezette be az úgynevezett extraprofit adókat, amiből tavaly és idén évi 800-1000 milliárd forint többletbevételt remélt, hogy a rezsitámogatásokat ebből finanszírozza. Az eredeti tervek szerint a különadókat 2023 végével megszüntették volna.

Saját magukat kell kritizálniuk a bankoknak

Lényegében negatív reklámot kell közölniük a bankoknak saját magukról saját ügyfeleiknek a „pénzügyi tudatosság fejlesztése” jegyében. Egy szintén szerda éjjel kiadott kormányrendelet értelmében a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023 október 1. és december 31. között figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a bankszámlával rendelkező ügyfeleiknek, amelyben be kell mutatniuk: mennyit nyertek volna, ha a bankbetét helyett állampapírokba teszik a pénzüket. Az értesítő tartalmát és formáját természetesen Rogán Antal propagandaminiszter fogja kidolgozni.

Borító: A kormány minden forintot összegereblyéz, hogy finanszírozza a működését Fotó: Béres Márton

Forrás és kép: Népszava