EU-rekorder lett májusban is a magyar infláció, majdnem 10 százalékpontot vertünk a második legrosszabbra

Zsinórban a hetedik hónapban a magyar áremelkedés üteme a leggyorsabb az egész EU-ban. Az unió inflációja 7,1 százalékosra lassult.

Ahogy tavaly november óta minden hónapban, májusban is a magyar volt a legnagyobb infláció az egész Európai Unióban. És ez nem is azt jelenti, hogy néhány ezrelékpontnyi, valójában alig észrevehető különbség lenne pár másik, rosszul teljesítő országhoz képest: ég és föld a különbség még azokhoz viszonyítva is, ahol pedig viszonylag nagy az infláció. Az Eurostat most kiadott májusi adatai szerint 21,9 százalékos a magyar infláció (a KSH kicsit más módszertannal 21,5 százalékot hozott ki),

míg a második-harmadik legrosszabbul álló Csehországban és Lengyelországban csak 12,5 százalékos.

Az egy számjegyű inflációt, ami a magyar kormány nagy célja az év végére, mostanáig a 27 EU-tagállamból 20 elérte. Májusban Románia és Bulgária csatlakozott azokhoz az államokhoz, ahol 10 százalék alatti az éves drágulás. Az EU átlagos inflációja 8,1-ről 7,1 százalékosra lassult.

Ilyenkor szokás azt mondani, hogy ne is feltétlen az egész EU-val hasonlítsuk össze magunkat, hiszen a mi ligánk Közép-Európa. A másik három visegrádi államnak szinte pontosan ugyanakkora most az inflációja – a cseh és a lengyel 12,5 százaléknál a szlovák egy kicsivel jobb, 12,3 százalékos, de ezt a különbséget csak a statisztikusok veszik észre, a hétköznapi vásárlók aligha –, ehhez képest a mi adatunk messze-messze magasabb ezeknél. Utoljára tavaly júliusban történt meg, hogy a V4-ek közül nem Magyarország inflációja volt a legnagyobb. Legalább a lefelé tartó tendencia megvan nálunk is.

Ha pedig ránézünk a nagyobb nyugat-európai gazdaságok adataira, akkor először is kicsit sajnáltathatjuk magunkat, utána pedig levonhatjuk a következtetést: minden azért ott sem egyszerű. A spanyol és a belga adat rendben van (2,9, illetve 2,7 százalék), mindenhol máshol viszont úgy tűnik, tartósan beáll egy 5-8 százalék körüli szinten az infláció. A német mutató legalább szép ütemben csökken, de például a holland az elmúlt két hónapban látványos növekedésnek indult.

Ne tévesszen meg az senkit, hogy a magyar számmal összehasonlítva ezek kimondottan alacsony inflációt jelentenek, ezeken a számokon látszik, mi lehet az egyik legnagyobb veszély nemcsak Európa, hanem az egész világ jelentős része előtt: miután sikerült levinni 10 százalék alá az áremelkedés ütemét, sokkal nehezebb feladat onnan 5 százalék alá letolni – márpedig az elmúlt jó egy évtizedben a legtöbb erős és közepesen erős gazdaság is hozzászokhatott az évi 1-3 százalékos inflációhoz, egyelőre nem úgy tűnik, mint ha oda gyorsan volna visszaút.

Az egész EU-nak az egyik legnagyobb problémája az élelmiszerek extrém drágulása. Ezt sok olyan ország sem ússza meg, ahol minden más szempontból jó a helyzet, az egyébként jó példaként emlegethető Belgiumnál is 16,4 százalékos az élelmiszerek inflációja, EU-átlagban 15,1, és csak két ország van – Portugália, illetve Ciprus –, ahol mostanra levitték 10 százalék alá. Magyarország sajnos még a sok rossz között is a legrosszabb, nem is csekély különbséggel.

Készítettünk egy olyan ábrát is, amely azt követi hónapról hónapra, hogyan állunk a céllal, hogy az év végére egy számjegyű legyen a magyar infláció. Ez azt jelentené, hogy az idén decemberi árak majd maximum 9,9 százalékkal lesznek a tavaly decemberi fölött, és jó az esély arra, hogy legalább ezt a célt sikerül elérni. Grafikonra vittük, hogy hol tart az idei magyar áremelkedés, ha a 2022. decemberihez viszonyítunk – május végén járunk 4,2 százaléknál.

Azt pedig a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorában mindenki kiszámolhatja a saját vásárlási szokásai alapján, hogy az ő saját inflációja mekkora.

Forrás: HVG