Eurostat: Triplája a magyar infláció az EU-átlagnak, majdnem kétszerese a második legrosszabbnak

Szinte pontosan ugyanakkora az európai infláció, mint amekkora az orosz-ukrán háború kitörésekor volt, de vannak országok, ahol már csak 1 százalék körüli. Magyarország messze a legrosszabbul áll a 27 ország közül.

6,4 százalékosra lassult az Európai Unió inflációja idén júniusban – számolt az Eurostat. Ez azt jelenti, hogy az EU már majdnem visszatért az orosz-ukrán háború és az energiakrízis előtti szintre: tavaly februárban 6,2 százalékon állt a mutató.

Az Eurostat egy kicsit más módszertannal számol, mint a magyar KSH, ezért lehet az, hogy az Unió statisztikájában már lement 20 százalék alá, 19,9 százalékosra a magyar mutató, a hazaiban viszont még épp nem, ott 20,1 százalékon áll. Akárhogy is, az egész EU legrosszabb adata a mienk, és nem is csak kicsivel: a második legnagyobb infláció, a szlovák is csak 11,3 százalékos. Tíz százalék alá már csak a négy visegrádi államnak nem sikerült lemennie az egész EU-ban, még a sokáig nagyon rosszul teljesítő, Oroszországgal szomszédos balti országok is egy számjegyű inflációnál tartanak.

 

A kontinens legnagyobb gazdaságai közül Németország és Olaszország 7 százalék alatti inflációnál tart, a francia adat kicsit van 5 százalék fölött.

 

Hat olyan ország van a 27-ből, ahol már 3 százalék alatti az infláció: Görögország, Ciprus, Dánia, Spanyolország, Belgium és Luxemburg. Érdekesség, hogy

utóbbi három mutatója Magyarországon az MNB inflációs céljának már nem felelne meg, mert túl alacsony

– nálunk a 2-4 százalék közötti sávot határozza meg ideálisnak a kormány és a jegybank.

Az élelmiszer-infláció változatlanul nálunk a legmagasabb: Magyarországon 28,4 százalékos a mutató, a második legrosszabbul álló Észtországban 19,8 százalékos.

Azt pedig a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorral mindenki kiszámolhatja a saját vásárlási szokásai alapján, hogy az ő inflációja mekkora.

Forrás: HVG