Tíz hónappal a határvadász-toborzás indulása után az állomány feltöltöttsége rendkívül alacsony, alig 1400-an vannak.

Az elérhető bér az infláció ellenére sem nőtt, emiatt is lehet kevesebb a jelentkező. Magas, 37 százalékos az alkalmatlanok aránya, és jelentős a lemorzsolódás is: közel 400-an léptek ki. A kormány „migránsgettóval” riogat és büszke a déli határt védőkre, de közben megnehezíti a dolgukat azzal, hogy szélnek ereszti a börtönökből az embercsempészeket.

„Az illegális migránsok folyamatosan ostromolják a déli határt” – tett drámai bejelentést néhány napja Rétvári Bence, a belügyi tárca miniszterhelyettese, erről szóló Facebook-bejegyzését pedig a határkerítést létrákkal ostromló késes, fegyveres emberekről készült kamerás felvételekkel támasztotta alá. Rétvári a videóban „egyre agresszívabb illegális bevándorlókat” emlegetett, akik „rá akarnak támadni a határt és a jogszerűséget védő rendőrökre és határvadászokra”.

A KDNP-s miniszterhelyettes „helyzetjelentésének” aktualitása az volt, hogy 8 éve, 2015. július 13-án kezdték a katonák építeni Mórahalom térségében a déli határt védő kerítés „mintaszakaszát”. A 175 méteres tesztfázist július 18-ra fejezték be – a végleges kerítés ezerszer hosszabb, 175 kilométeres lett, és a vártnál lassabban készült. Az emiatt elégedetlen Orbán Viktor 2015 szeptemberében ezért is váltotta le Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter, bár hivatalosan maga mondott le.

Rétvári miniszterhelyettes nem véletlenül említette egyszerre a déli határszakaszt védő rendőröket és határvadászokat, hiszen a térségben együtt járőröznek a rendőrök és a Készenléti Rendőrség újonnan létrehozott határvadász ezredében szolgáló nem rendőr, hanem határvadász egyenruhásai. Pedig a rendőröket már régen ki kellett volna vonni a határvédelemből – legalábbis Orbán Viktor eredetileg így tervezte. Csakhogy

nem jött be a miniszterelnök számítása, mert a vártnál sokkal lassabban töltődik fel a határvadász-állomány: 10 hónappal a toborzás megindítása után még az első 5 hónap végére kitűzött 2200-es célszámot sem érték el, sőt a közelében sincsenek.

A hvg.hu közérdekű adatigényléssel kérte ki az Országos Rendőr-főkapitányságtól a határvadászokra vonatkozó friss statisztikai adatokat. Eszerint bő 10 hónappal azután, hogy a kormányfő tavaly nyári bejelentése után, augusztus elején elindult a határvadászok toborzása, az idén június 13-i számok szerint 1462 határvadász kötött szerződést és tett esküt. Ez kevesebb, mint a duplája annak a tavaly októberi 811-es adatnak, amiről legutóbbi adatkérésünk alapján írtunk.

A mostani és a 8 hónappal ezelőtt kikért számokat összehasonlítva, szembeötlő a határvadász szolgálatra jelentkezők számának megcsappanása is. Míg tavaly október 10-ig, az első bő két hónapban 2077 jelentkezés futott be a rendőrségre, addig azóta, 8 hónap alatt ennél is jóval kevesebb, 1348. Az alkalmassági vizsgálatok lefolytatását viszont így fel tudták pörgetni: míg tavaly ősszel a jelentkezettek 61 százalékánál zárult le ez a folyamat, addig most már 82 százaléknál járnak.

Viszont összességében nőtt az egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmasságin vagy a vizsgán megbukottak aránya. A június 13-i adatok szerint 2808 esetben zárult le az alkalmasságvizsgálat és csak 1772 fő szerzett alkalmas minősítést, 1036-an viszont nem feleltek meg, ami 36,9 százalékos alkalmatlansági arány, szemben a tavaly októberi, 35,9 százalékos értékkel. Az idén június 13-i és a 8 hónappal korábbi, tavaly őszi statisztikai adatokat az alábbi infografikán összegeztük:

A határvadász szolgálat iránti érdeklődés megcsappanásáért nem okolhatók a szigorú jelentkezési feltételek, amelyek kezdettől meglehetősen lazák voltak, és azóta sem változtak: 18-55 év közötti életkor, büntetlen előélet, legalább 8 általános. Az elmaradó tülekedés oka inkább az lehet, hogy szintén kezdettől nem változott a határvadászoknál elérhető bér, ami továbbra is “akár bruttó 400 ezer forint”, miközben a magyar infláció Európa-rekorder, júniusban éppen 20,1 százalékos volt.

A határvadászok már az egyhónapos (160 órás) képzési idejük alatt is kapják a bruttó 300 ezres alapilletményt. Szolgálatba állás után erre jön rá a szolgálati pótlék (bruttó 570 Ft/óra), az éjszakai pótlék (bruttó 193 Ft/óra) és a készenléti pótlék (bruttó 97 Ft/óra). Idegennyelv-tudásért – a nyelvvizsga fokától függően – jár 5798 - 19 325 forint havi bónusz. Mindehhez jön még az évi bruttó 200 ezer forint cafetéria, de enélkül is elérhető a bruttó 400 ezres fizetési plafon. Ez azt jelenti, hogy

egy határvadász számára elérhető a havi 300 ezres nettó bér is, ami – bár nem követte az inflációt – így is meghaladja a felsőfokú végzettséggel rendelkező kezdő pedagógusok fizetését.

Sokan mégis elhagyják a testületet, illetve tavaly ősszel történt egy öngyilkosság is. A hvg.hu rákérdezett a rendőrségnél, hogy eddig hányan szereltek le, és van-e adat arról, hogy milyen indok(ok)kal tették ezt (fizikai vagy pszichológiai okok). Adat ugyan nincs, mivel nem kell indokolni a jogviszony megszűntetését, de azt válaszolták, hogy eddig “394 határvadász hagyta el a testületet”. Méghozzá részben az egyhónapos képzés alatt, részben az éles szolgálatba állást követően. A kapott adatokból kiszámítható, hogy

még az eskütétel előtt 310-en gondolták meg magukat, utána pedig további 84-en, és mivel ez azonnali hatállyal megszünteti a határvadász jogviszonyt, a határon ténylegesen szolgálatra foghatók száma valamivel 1400 fő alatti.

Ez pedig sokkal kevesebb a kormányzat által vártnál. Tavaly bő egy hónapot kellett várni a toborzás megindítása után, míg szeptember 9-én Orbán Viktor felavathatta az első 500, esküt tett határvadászt. Első körben, év végéig tervezték az állományt 2200 fősre növelni, a teljes határvadász-ezredet pedig 4000 fősre tervezte a kormány. Mivel a bővülés lassan haladt, átmeneti megoldásként már ősszel arra kérte a kormány a polgárőröket, folytassák a határvédelmi szolgálatot az év végéig.

Miután tehát a polgárőrök már nem segítik a határőrizetet, és a katonák után a kormányzat a déli határra vezényelt rendőröket is hazaengedné már a kerítés mellől, nem mindegy, mikorra éri el a határvadász-állomány a tervezett létszámot. Kérdésünkre a rendőrség csak annyit közölt ezzel kapcsolatban, hogy „a 4000 főre tervezett keretlétszám nem változott”. Ugyanakkor a még tavaly év végére kitűzött „első körös” 2200 fő helyett az első ütemben már csak 2000 fővel számolnak.

Nem először próbálkoznak ezzel

Az egyébként, hogy szinte vadászni kell a határvadászokra, nem újdonság, mert 7-8 évvel ezelőtt, a menekültválság csúcspontján szinte ugyanezt a kört lefutották már, hiszen akkor volt először határvadász-toborzás. Fontos különbség, hogy akkor hivatásosokat kerestek és vettek fel, most pedig szerződéses határvadászokat, akik fix, 3 éves szerződést írnak alá. „Határvadászok” ráadásul 2015 előtt is voltak, még ha nem is hívták így őket, hiszen bár 2008-tól megszűnt az önálló Határőrség, a rendőrség megyei igazgatóságai átvették a Határőrség személyi- és eszközállományát. Így azután is ellátták el az 1139 km hosszú schengeni külső határ ellenőrzését. Határvadász elnevezéssel 2015 szeptemberétől állítottak fel külön egységeket a rendőrségen belüli Határrendészeti Igazgatóságon, tagjai között a rendőrök mellett próbaidős rendészeti szakközépiskolásokkal. Egy évre rá – már a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” idején – döntött arról a kormány, hogy a rendőrség határvadász bevetési osztályait 3000 fővel meg kell erősíteni. A kitűzött létszám elérése érdekében 2016 szeptemberében elindult az első határvadász-toborzás – ugyanazokkal az életkori és végzettségi feltételekkel, mint most. Akkoriban hivatásos állományt képeztek, és a képzés 2+4 hónapos volt a végzősök pedig rendőr őrmesterként léptek szolgálatba, 220 300 forintos bruttó havi illetménnyel. Orbán Viktor 2017. január 12-én avatta ünnepélyesen a Hungexpón az első 532 tiszthelyettes rendőrt határvadásszá.

A toborzás folyamatos, és bár újabb határvadász-avatóra a miniszterelnök már nem ment el, a kormányzat különböző rendű-rangú illetékesei pedig nem győzik dicsérni a határvadászokat, és szavakban nagyon elismerik a munkájukat. Így tett a már idézett minapi videójában Rétvári Bence miniszterhelyettes is, és külön kiemelte, hogy „egyre agresszívebb embercsempészek jelentek meg” a déli határnál, ami nyilvánvalóan veszélynek teszi ki a határvédőket.

Azt Rétvári miniszterhelyettes már szemérmesen elhallgatta, hogy ezek az agresszív embercsempészek akár ugyanazok is lehetnek, akiket egyszer már elfogtak a határvadászok a térségben, sőt a bíróságok elítéltek embercsempészésért és le is ültették őket, ám jól megérdemelt börtönbüntetésüket nem töltötték ki, mert – spórolásból és a már nem is annyira súlyos börtönzsúfoltság csökkentése miatt – éppen

a magyar kormány az, amelyik százával engedi szélnek a börtönökből az elítélt embercsempészeket.

Megírtuk, a kontrolláltság látszatát keltve reintegrációs őrizetnek nevezik az embercsempészek elengedését, de se reintegrációról, se őrizetről nincs szó, csak kiengedik őket. Illetve megkérik őket, hagyják el Magyarországot, de a határig sem viszik el őket, formális kiadatás nincs, az adott másik ország társszerveinek bevonása sincs, csak bízik benne a kormány, hogy tényleg elmennek, továbbá fenyegeti őket, hogy ha nem, akkor visszamehetnek a börtönbe, de ez igazából kivitelezhetetlen.

Míg az embercsempész-témában „csak” egy fontos tényt hallgat el a kormányzat, addig ezzel szoros összefüggésben jó ideje nagy hangon retteg Orbán Viktor és a kormányzat minden más megszólalója is attól, hogy Brüsszel „migránsgettót” akar csinálni Magyarországból. Ez nemcsak túlzás, hanem a hazugsággal határos súlyos csúsztatás az unió menekültügyi reformcsomagja kapcsán. 

Fotók: Veres Viktor

Forrás: HVG