A demonstrálók transzparensekkel várták az ülésterem előtt a szenátus tagjait, amelyeken többek között „Ne romboljátok az egyetem hírnevét!”, a „Megajánlott ötöst a gazdagoknak!”, illetve a „MOLitikailag megbízhatatlan?” feliratok szerepeltek.

A szenátusi ülésre azután került sor, hogy október 24-én elbocsátották állásából Ádám Zoltán docenst. A keddi szenátusi ülésre Toronyai Gábor, az egyetem szakszervezeti bizottságának elnöke és a szenátus tagja két határozati javaslatot nyújtott be: az egyikben egy, szenátusi tagokból álló három-öt fős eseti bizottság létrehozását sürgette, amely minden integritás- vagy autonómiasértési kísérletnek – utalva itt arra, hogy az egyetem vezetői felülbírálták az etikai bizottságok határozatait – rövid úton elejét tudja venni. Az eseti bizottságba delegálhatnának tagokat a Szenátus, az egyetemi vezetés, a hallgatói és dolgozói-alkalmazotti érdekképviseletek. A második határozat haladéktalanul kezdeményezte volna, hogy az Egyetem ismét létesítsen munkaviszonyt Ádám Zoltánnal, visszahelyezve őt állásába.

Szabó Lajos megbízott rektor az esemény utáni tájékoztatón azt mondta, hogy az egyetemen nincs megkülönböztetés se vagyoni helyzet, se más tulajdonságok alapján. Ádám visszavételével kapcsolatban jelezte, hogy ez a döntés valójában nem is a szenátus hatásköre, tehát nem ezen a fórumon kellett volna benyújtani – mindamellett, hogy meglátása szerint a munkáltató felelős döntést hozott, amit nem szükséges megmásítani. Jelezte ugyanakkor, hogy tudomása van róla, hogy Ádám munkaügyi pert fontolgat az egyetem ellen, így ez esetben a bíróság fog dönteni az ügyben.

A másik javaslattal – az eseti bizottság felállításával – kapcsolatban pedig kifejtette: „Nem szavaztunk, mivelhogy ugye maga a kérdés sem szenátusi hatáskör, de azt gondoltuk, hogy tájékoztatni kell a közvéleményt. Na most ugye ez egy olyan műfaj, amikor a szenátorok kérdezhetnek, és a szenátorok kaphatnak tájékoztatást.” A rektor azt is elmondta, hogy a Corvinuson már működik egy úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszer, amelyet az Országgyűlés által elfogadott, EU direktíván alapuló új Panasztörvény értelmében minden legalább 50 személyt foglalkoztató intézménynek létre kellett hoznia. Éppen ezért véleményük szerint nem szükséges egy újabb platform vagy bizottság felállítása.

Szabó az egyetem honlapján: Ádám Zoltán a rivaldafényt kereste

Frissítés: A Corvinus Egyetem honlapján megjelent tájékoztatásában Szabó Lajos megbízott rektor hangsúlyozta, azért kapott egy diák vizsgáztatásának ügye indokolatlan figyelmet a sajtóban, mert Ádám Zoltán MOL-részvényesi nyomásgyakorlással keretezte az amúgy hétköznapi eseményt. Leszögezte, a nyomásgyakorlás, a külső befolyás elfogadhatatlan, még a sajtót felhasználó Ádám Zoltán részéről is.

Ádám Zoltán együttműködési kötelezettségének megszegése kapcsán Szabó Lajos elmondta, ez rendkívül súlyos vétség, a döntés arányos és jogszerű volt. Közölte: megfélemlítésnek, terrorként értelmezni egy elbocsátást félrevezető interpretáció, épp ellenkezőleg, a meglévő kollégák hallgatók iránti rugalmasságát szűkíti az etikai eljárások körüli fokozott médiafigyelem. Leszögezte, a részleteket azért nem teregették ki, mert az jogellenes lett volna, de mivel a sajtóhadjárat következtében a Corvinus reputációja veszélybe került, ezért az egyetem jogos érdeke – nevek közlése nélkül –, hogy az ügyeket részletes ismertesse.

Szabó Lajos hangsúlyozta, a sajtóban olvasható feltételezések ellenére Ádám Zoltán elbocsátásának semmi köze ahhoz a tényhez, hogy ő kezdeményezte az etikai eljárásokat. Nem beszélhetünk arról sem, hogy bármiféle megtorlás lett volna, hiszen Ádám Zoltán korábban is többször illette kritikával az egyetemet minden következmény nélkül. Ádám Zoltán, bár az akadémiai szabadság védelmezőjeként lépett fel, valójában a saját érdekét, a rivaldafényt kereste, kollégákat hurcolt meg, azok személyiségi jogainak megsértésével, az ügyben nem érintett hallgatók látták kárát a sejtetéseknek, mondta a megbízott rektor.

Ádám Zoltán kirúgása ellen tiltakozását fejezte ki a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének corvinusos alapszervezete, de az ELTE és BME dolgozói is indítottak egy petíciót a docens vissza helyezéséért, utóbbi már 4000 aláíró felett jár.

Mint írtuk, azonnali hatállyal elbocsátotta a Corvinus egyetem Ádám Zoltánt, aki idén év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett azután, hogy egy befolyásos családból származó hallgatója annak ellenére vizsgázhatott le (a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett vizsgát) az egyik tantárgyból, hogy előzőleg nem teljesítette a félév során előírt tantárgyi követelményeket.

Ádám Zoltán azt mondta lapunknak, hogy az egyetem indoklása alapján egyebek mellett azért döntöttek az elbocsátása mellett, mert Ádám szerintük nem működött együtt egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított eljárás során, és nem küldött át bizonyos emaileket. Ádám ezt vitatja, szerinte együttműködő volt.

A Corvinus szerint ugyanakkor a szabálytalansági eljárást az egyetem belső szabályainak megfelelően folytatták le, és azt is kiemelték, hogy az adatvédelmi szabályok betartása érdekében több információt az egyetem nem tud adni, még abban az esetben sem, ha az érintett munkavállaló vagy munkavállalók nyilvánosságra hozzák annak részleteit.

Téma című podcast adásunk vendége Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem nemrég elbocsátott docense volt, amelyben részletesen végigbeszéljük a vizsgabotrányként elhíresült ügyet az elejétől a pillanatnyi állapotig.

Forrás: Telex