Regős Róbert: Még meddig? (III.) – Számokba fojtva

   Illatos levelet hozott a postás, amelyben a Nemzeti Választási Iroda arról értesít, hogy október 2-án 6 és 19 óra között élhetek állampolgári jogommal, s részt vehetek a soron következő népszavazáson. Azon, amely arról kéri a véleményem, akarom-e, hogy „az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

   Elég bekapcsolni az olimpiai közvetítést, vagy végigautózni az országon, hogy lássuk, a kampánygépezet beindult. Szinte nincs olyan sportsiker, amely felett érzett örömünket ne mérgezné egy-egy Tudta? - kezdetű ostobaság. Nincs olyan falu, amelynek fő utcáján ne lobognának a kékes népszavazási plakátok. S ha egy újságíró megkérdezi, törvényes-e mindez, tekintettel arra, hogy 50 nappal a szavazás időpontja előtt nem lehet kampányolni, csípőből jön a válasz, hogy ebben az esetben legfeljebb tájékoztatásról beszélhetünk, hisz 50 nappal a választások előtt egyáltalán nem beszélhetünk kampányról. Értik ugye? Mérhetetlen cinizmus van ebben, meg a választópolgárok lesajnálása. Ugyan még meddig?

   Ömlenek hát a milliárdok. A becsült érték ezúttal megközelítőleg úgy 5 milliárd jó magyar forint. Értesítő levelekre, uszító plakátáradatra, félrevezető reklámokra, egyebekre. Ráadásul mindez egy olyan dologra megy el, amelynek a következményeivel jelen pillanatban aligha lehetünk tisztában. Nem tudjuk, mozgósítható-e a magyar választópolgárok legalább 50 %-a erre a népszavazásra. Ez ugyanis az érvényességi küszöb. Az borítékolható – köszönhetően a kormánypropagandának -, hogy a ténylegesen szavazók több, mint 50 %-a nemmel fog voksolni. Ez az eredményességi küszöb. Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Tóth Zoltán választási szakértő szerint a kormány törvényesen nem is kampányolhatna, mivel az országgyűlés ebben a kérdésben átruházta a népre a döntés jogát, így tartózkodnia kellene a választói vélemény befolyásolásától.

   Visszatérve a következményekhez, az eredményességi küszöböt elérő nem szavazatok esetén milyen helyzet is alakul ki? Az EU – miután a parlament döntésével érvényt szerez a népszavazás eredményének – az országgyűlés hozzájárulása nélkül nem telepíthet be egyetlen nem magyar állampolgárt sem kötelező jelleggel Magyarországra. Az országgyűlés hozzájárulása nélkül! Annak hozzájárulásával azonban megteheti – ami, ha politikailag nonszensz volna is, a magyar nyelv szabályait követve könnyedén kiolvasható a népszavazásra feltett kérdésből. Annak megítélését, hogy egy tagállami népszavazás eredménye mennyiben befolyásolja az uniós jogalkotást, kénytelenek vagyunk nemzetközi jogászok kompetenciájába utalni.

   Maradjunk inkább a számoknál. 5 milliárd forint nem kevés, mégis aprópénz ahhoz képest, amit Magyarország bukhat ezen az egész történeten. Az eredeti tervek szerint ugyanis az EU 6.000 €-t adna menekültekként a befogadó országnak. Ez a számunkra a 2015 szeptember óta előírt 1294 menekültre vonatkoztatva megközelítően 2,5 milliárd forint bevételt jelentene. Ezzel áll szemben a politico.eu-ra hivatkozó HVG számításai szerint a célzott uniós támogatások csökkentése, ha elutasítjuk a menekültek befogadását. Ez az elvonás 100 milliárd forintot meghaladó összegre rúg (be nem fogadott menekültenként 250.000 €). Egyetlen kampányplakáton sem látom azt a feliratot, hogy „Tudta? Ha nemmel szavaz október 2-án, azzal Ön személyesen 12.500 Ft-ról mond le?” – merthogy megközelítőleg ekkora összeg érint minden egyes választópolgárt a forráscsökkenésből.

   De ha már a Tudta? - plakátoknál tartunk, meddig kell még tűrnünk, hogy napról napra a képünkbe hazudjanak, hogy idegengyűlöletre uszítsanak? Minden ostoba kérdés mellé odarakható volna a cáfolat, vagy egy másik kérdés. Városnyi illegális bevándorlóval fenyegetnek. Tudja-e, hány magyar városban élnek 1294 főnél kevesebben? Kettőben. Pálházán és Őriszentpéteren. Ez a magyar városok alig 0,5 %-a! A párizsi merényletet bevándorlók követték el. A merénylet kitervelőjének, Abdelhamid Abaaoudnak az apja 1975-ben vándorolt be Belgiumba, s a szervező Salah Abdeslaam is belgiumi születésű. Tény, hogy az elkövetők között voltak, akik a bevándorlási hullámmal érkeztek Európába. Csak Líbiából közel egymillió bevándorló akar Európába jönni. Egyetlen komolyan vehető politikus sem beszél ekkora számról. Ki számolta meg őket és hogyan? Félelemkeltésre persze alkalmas egy ilyen plakát. Ugrásszerűen emelkedik a nők elleni zaklatások száma. Tudta, hogy statisztikai adatok szerint 2012-ben Magyarországon 111.831 18 és 71 éves kora közötti nő esett szexuális erőszak áldozatává? (Forrás: http://nokjoga.hu/sites/default/files/filefield/nane-fra-nepesseg-enyubs-final-2014-w-w-2015jun19.pdf) Sorolhatnánk tovább.

   Orbánék valódi célja a plakáthadjárattal nem világos. Az eredménye azonban vitathatatlan. Hazánkban végképp gyökeret ver az idegengyűlölet. Módszeresen verik szét egy valóban szabadságszerető nemzet európai nimbuszát. Mindazt, amit legelőször talán 1848-ban, aztán 1956-ban, s végül – szomorú ezt kimondani – egyelőre utoljára akkor érdemeltünk ki, amikor megnyitottuk a határt a keletnémet menekültek előtt. Európaiságban, a keresztény értékek és az egyetemes humanizmus hiteles képviseletében akkor az élmezőnyhöz tartoztunk. Ez a mostani rezsim visszataszít bennünket oda, ahonnan mindig is elvágyódtunk. Európa szégyenpadjára. Hogy még meddig maradunk ott, az a jövő titka. Annyi azonban bizonyos, hogy minden ott töltött esztendő évtizedekre veti vissza Magyarország felemelkedését.