Világ

Trump többször lábon lőtte magát ázsiai útján

Az Amerikai Egyesült Államok számára jelenleg nincs fontosabb a világon az Indiától egészen Hawaiig húzódó csendes-óceáni térségnél

, ahol olyan külpolitikai történéseket kell figyelemmel követniük, mint Kína és India felemelkedése, Észak-Korea atomprogramja, a tajvani demokrácia sorsa vagy a dél- és kelet-kínai tengeri útvonalak erőforrásainak ellenőrzése. Ezért sem volt meglepő, hogy Donald Trump november elején 12 napos ázsiai körútra indult. Újonc látogatóként az amerikai elnök dönthetett volna úgy is, hogy kevesebbet beszél, többet hallgat, kezet fog sokakkal, elhelyez néhány koszorút és gyorsan felejthető beszédeket tart. Ehelyett ő a nehezebb utat választotta: szavakban és tettekben is botrányosat alakított.

Alfahím

Fotó: AFP/Jim Watson

Az ázsiai vezetők első kézből hallhatták az elnök kirívó nyilatkozatait, amelyek csak tovább erősítik a negatív megítélését a tengerentúlon. Trump Amerika egyik legfőbb szövetségesével, Abe Shinzo japán miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatót, amikor a következőket mondta: Nem tudom, hogy a japán gazdaság van-e olyan jó, mint a miénk. Szerintem nem. Oké? Megpróbáljuk ezt az utat folytatni. Ti pedig maradtok másodikok.

Majd nem sokkal később egy csoport japán vezérigazgatónak arról beszélt, próbálják meg inkább az Egyesült Államokban építeni az autóikat, ahelyett, hogy odaszállítják azokat. Durva ilyet kérni?

Hízelgés

Trump úgy érezte, jól jár vele, ha körbeudvarolja Amerika egyik legfőbb globális vetélytársát, Kínát. Azt mondják, hogy a hízelgéssel mindent el lehet érni, de külpolitikai szinten a visszájára is elsülhet. Trump hiába tweetelne pozitív videókat Hszi Csin-ping kínai elnökről, vagy változtatná meg profilképét egy közös fotóra, a valóság az, hogy Kína és Amerika eltérő nézeteket vall Ázsia jövőjéről. Pekingnek egyetlen célja, hogy dominálja egész Ázsiát, Amerika pedig nem akar függeni tőle. A két ország ezzel egy időben közös kihívások előtt áll a térségben, az efféle megmozdulások pedig gyengítik az USA pozícióját, amit Kína saját javára használhat fel. Vagy már fel is használ.

Putyin-imádat

Trump megkönnyíthette volna a saját életét, ha nem veri nagy dobra, hogy mindenben kiáll Vlagyimir Putyin mellett. Az ingatlanmágnás az orosz elnökkel való találkozása után a 2016-os amerikai elnökválasztás manipulálása kapcsán arról beszélt, Putyin azt mondta nekem, hogy nem avatkozott bele. Bármennyiszer megkérdezhetik tőle. Bármikor találkozunk, arról beszél, hogy nem tette meg. És úgy gondolom, hogy amit mond, az igaz is. 

A kéthetes külföldi turné tökéletes lehetőséget kínált neki, hogy elterelje a figyelmet az ügyről, de ő inkább reflektorfénybe helyezte azt. Másnap megpróbált javítani a helyzetet, mondván hiszik vagy sem, kiállok az ügynökségeink mellett, különösen a mostani vezetőség mellett. De addigra a baj már megtörtént.

Barátkozni Kim Dzsongunnal

Talán az egész látogatás legszürreálisabb mozzanata volt, amikor Trump kiírta a Twitterre, hogy szívesen barátkozna Kim Dzsongunnal. Miért kell inzultálnia engem Kim Dzsongunnak azzal, hogy öregnek hív, mikor én sosem neveztem őt alacsonynak és kövérnek? És igen, nagyon keményen dolgozom, hogy a barátja lehessek, és talán egy napon sikerül is majd! – fogalmazott. Később persze megint megpróbált meghátrálni.

Azzal érvelt, hogy különös lenne barátkozni a diktátorral, de ez is egy lehetőség. Az egészen biztos, hogy ők ketten sosem lesznek barátok. Kim Dzsongun halálra éhezteti a saját népét, miközben nukleáris rakétákat építtet velük. A barátságok pedig általában szövetségesek közt szövődnek, nem tömeggyilkosok között.

Nagy álmok, minimális eredmények

A hivatalos megfogalmazás szerint Trump kirándulásának három fő célja volt: a szabadságra és nyitottságra való törekvés, a tisztességes kereskedelem sürgetése Amerika jólétének érdekében, és az észak-koreai konfliktus megoldása. Ami az elsőt illeti, sokan azt gondolhatták, hogy az elnök majd aggodalmát fejezik ki a kínai emberi jogi visszaélések, a Fülöp-szigeteki drogfüggők leölése és a vietnami médiaszabadság hiánya miatt. De mikor ott lett volna rá a lehetőség, Trump nem akart udvariatlan lenni. 

Ami a másodikat, Trump a látogatás előtt rendszeresen kritizálta a kínai kereskedelempolitikát, de Pekingben csak annyit mondott Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy milyen különleges ember. Ami pedig a harmadikat illeti, Trump eredetileg regionális összefogást akart sürgetni Észak-Korea ellen, de ehelyett inkább a Twitteren üzengetett a diktátornak.

Forrás: 24.hu