A kezdeményezés az egyre összetettebb és gyakoribb természeti katasztrófák miatt született, amelyek az elmúlt években számos európai országot súlyosan érintettek. Annak érdekében, hogy a tagországokban hatékonyabban tudjanak fellépni ezekkel szemben, a Bizottság létrehozza a rescEU elnevezésű EU-s szintű szervezetet, amelynek központja a tervek szerint Brüsszelben lesz. Ez tűzoltó repülőgépekből, speciális szivattyúkból, városi kutató-mentő kapacitásokból, valamint tábori kórházból és sürgősségi orvosi csoportokból álló tartalékot képezne a tagországok már meglévő katasztrófavédelmi egységeinek kiegészítésére.

Christos Stylianides, humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztos hangsúlyozta, hogy a most bejelentett, évente 100 millió euróból működő szervezet nem helyettesíteni, hanem támogatni fogja a tagállamok meglévő katasztrófavédelmi erőit. Az évi 100 milliós költségvetést a mezőgazdasági és a regionális alapokból tervezi finanszírozni az Európai Bizottság. A jelenleg működő uniós polgári védelmi mechanizmus, amely Stylianides biztos szerint nem alkalmas az új kihívások kezelésére, egy önkéntes alapú rendszer, amelyen keresztül az EU koordinálja a résztvevő tagállamok önkéntes hozzájárulásait a segítséget kérő ország számára. A támogatási felajánlásokat a brüsszeli székhelyű Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ koordinálja.

 Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok és más jelenségek próbára tették a tagállamok képességét, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak, különösen amikor egyszerre több tagállam volt kénytelen megküzdeni ugyanolyan típusú a katasztrófával. Azokban az esetekben, amikor korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre eszközök, az EU nem rendelkezik saját tartalék kapacitással ahhoz, hogy támogassa a túlterhelt tagállamokat, ezért döntöttek most a központ felállításáról. Összességében 2017-ben több mint 200 ember veszítette életét Európában természeti katasztrófák eredményeként. Európa-szerte pusztítottak erdőtüzek (Portugáliában, Horvátországban, Franciaországban, Görögországban), a Brit-szigeteken az Ophelia nevű hurrikán söpört végig, Németországban pedig árvizek okoznak egyre gyakrabban súlyos gondokat. A természeti katasztrófák súlyos gazdasági következményekkel is járnak. 1980 óta az uniós tagállamok a szélsőséges időjárási és éghajlati események miatt – az emberéleteken kívül – a Bizottság adatai szerint több mint 360 milliárd euró veszteséget szenvedtek.

Egyedül Portugáliában közel 600 millió eurót tesz ki az a közvetlen gazdasági kár, amit a június és szeptember között bekövetkezett erdőtüzek okoztak. Ez az ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,34 százalékát jelenti. Az uniós polgári védelmi mechanizmus 2001-es létrehozása óta több mint 400 katasztrófahelyzetet követett nyomon, és több mint 250 segítségkérést fogadott.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus ember által okozott és természeti katasztrófákra reagálva aktiválható, de támogatja a katasztrófavédelmi felkészültséget és a megelőzést is. Ez magában foglal minden uniós tagállamot, valamint számos más résztvevő harmadik országot is, így Izlandot, Norvégiát, Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót és Törökországot is. Az európai szolidaritás jegyében a rescEU kiterjed majd ezekre a résztvevő országokra is. A Bizottság mostani javaslata két egymást kiegészítő cselekvési irányvonalra összpontosít: az európai szintű erősebb válaszadásra, valamint a megelőzési és felkészültségi kapacitások javítására.

Forrás: Index