Nagy-Britanniában a tárgyalások második szakasza előtt sem csitulnak a viták a Brexitről. A londoni kormány kétnapos ülésen egyeztette álláspontját, miközben brüsszeli szankciók is fenyegetnek. Kulcsfontosságú megbeszélést tartottak szerdán és csütörtökön ültek Theresa May kormányfő vezetésével a kabinet Brexit-ügyekben legilletékesebb tagjai, hogy rögzítsék a tárgyalások következő fordulójában követendő stratégiát. Míg az első alkalommal arról a két témakörről, a bevándorlással és Észak-Írországgal kapcsolatos kérdésekről esett szó, melyeket a brit és európai uniós tárgyalópartnerek elvileg már decemberben lezártak, a második menetben a jövőbeni együttműködés részleteivel foglalkoztak.

A koncepció kidolgozását nehezítette, a parlament alsóházának hangulatát pedig alaposan elrontotta a The Times napilap által kiszivárogtatott ötoldalas jogi tervezet, amely példátlan hatalommal ruházná fel az Európai Bizottságot a kilépés napját, 2019. március 29-át követő átmeneti időszakban. Az EU-tól való búcsú után a szigetország “vazallus” státuszra lenne kárhoztatva. Ha megszegi az ideiglenes állapotra vonatkozó feltételeket, olyan drákói intézkedésekre számíthat, mint a brit repülőgépek felszállási engedélyének visszavonása, vagy az Egyesült Királyságból származó exporttermékekre kivetett tetemes vámok és illetékek. Mindezek súlyosan érintenék a gazdaságot, egyben - elkerülhetetlenül - megtorló lépésekre késztetnék a brit hatóságokat. Az átmeneti fázisra vonatkozó feltételekről a márciusi brüsszeli EU csúcsértekezlet előtt kellene megegyezni, de ez a terv jelenleg túl optimistának tűnik.

 Theresa Mayre egyre növekvő nyomás nehezedik, hogy mielőbb tegye világossá, miképpen képzeli el Nagy-Britannia kapcsolatait az Európai Unióval a Brexit után. Legutóbb kifejtett jövőképét széles körben “szánalmasnak” és “vérszegénynek” minősítették. A kormányfő ugyanakkor jelezte, már nem minden részletében hajlandó elfogadni az unió ajánlatát a status quo fenntartásáról, noha korábban úgy tűnt, az Egyesült Királyság belemegy abba, hogy ne vegyen részt a további döntéshozatalban. A kormányfő legutóbbi kijelentései kapcsán indokoltnak látszik a parlament konzervatív frakciójában "középen állók" aggodalma, hogy a párt keményvonalas jobbszárnya “kisajátította” a Brexit-folyamatot. Néhány olyan politikus, aki a 2016-os kampányban az EU-tagság mellett állt ki, a hírek szerint mindent megtenne, hogy távol tartsa a Downing Street 10.-től Boris Johnson külügyminisztert, de különösen a semmilyen kormányzati gyakorlattal nem rendelkező Jacob Rees-Mogg “egyszerű hátsó padsori” tory politikust. Egyik hangadójuk, Anna Soubry - aki korábban az üzleti életért felelős államtitkár volt - akár a pártból is hajlandó lenne kilépni, ha a “BoMogg” duó kisajátítaná annak vezetését.

Mint a csütörtöki Daily Expressből kiderül, a Rees-Mogg vezette 60 fős parlamenti Európai Reform Csoport felszólította a kormányt, álljon ki amellett, hogy az Európai Unió ne fojthassa el Lengyelország, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia migrációellenes törekvéseit. A jobboldali lap emlékeztet arra, hogy Nagy-Britannia mindeddig kimaradt a vitából, mert nem akarta aláásni a Brexit-tárgyalásokat.

Mértékadó tory képviselőknek viszont egyre inkább az a véleménye, hogy merészebb és a nemzeti érdeket szolgáló álláspontot kellene képviselni az Európán kívülről érkező tömeges bevándorlás elkerülése érdekében, amivel egyben szövetségeseket is lehetne nyerni a kilépési tárgyalások megkönnyítésére. A lengyelországi születésű konzervatív képviselő, Daniel Kawczynski úgy érzi, “amíg az EU tagjai vagyunk, nyugodtan kivehetjük a részünket az ilyen és ehhez hasonló belső vitákból. Végeredményben ezt a négy országot nyomás alá helyezik és büntetéssel fenyegetik egy olyan politikai meggyőződés miatt, amivel mi is egyetértünk”.

Mindeközben Soros György, akit a szigetországban következetesen “az angol jegybank legyőzőjeként” emlegetnek a font 1992. szeptember 15-i összeomlásában játszott szerepe miatt, más üzletemberekkel együtt finanszíroz egy országos hirdetési kampányt. Ez még ebben a hónapban elkezdődik és célja, hogy újabb népszavazást tartsanak a Brexitről, ami - reményeik szerint - a közvélemény megváltoztatásához vezethet.

Forrás: Népszava, R.Hahn Veronika (London)