hétfő, október 22, 2018
728x90 EU Imagery

A többség szigorítaná a szöveget, a fideszesek eltörölnék a bírálatokat. A magyarországi helyzetről készülő, az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás elindításával fenyegető európai parlamenti jelentéshez benyújtott módosító indítványok mindenekelőtt a kormányzati korrupció, a menekültpolitika és a romák helyzetének az erőteljesebb bírálatával bővítenék ki a holland zöldpárti Judith Sargentini által írott állásfoglalás-tervezetet. A Népszava által megismert, összesen 263 képviselői javaslatban helyet kapnak az április 8-iki parlamenti választásokat és a “Soros bérencek” listázását kifogásoló friss politikai reakciók is. Egy beadvány a letelepedési kötvénybizniszt, egy másik az MNB kétes alapítványtámogatói rendszerét hánytorgatja fel. A szocialisták a hajléktalanok, a közmunkások, a szegénységben élők méltatlan helyzetét is beleszőnék a szövegbe.

A bíráló kiegészítések nem jelentéktelen részét a Fidesz pártcsaládjához tartozó néppárti képviselők jegyzik. Figyelemre méltó, hogy a magyar kormánypárt politikájával szemben hagyományosan kritikus baloldaliak és liberálisok mellett, az olasz populista Öt csillag mozgalom EP-képviselői sem kímélik az Orbán-rendszert. Az ő kritikájuk a magyarországi korrupcióra és menekültpolitikára zúdul.

A módosító indítványok túlnyomó többségét — valamivel kevesebb, mint a felét — a Fidesz EP-képviselői nyújtották be a jelentéstervezethez. Ezek egy része teljes paragrafusok törlése, illetve ugyanazok módosítása — hátha a két változatból valamelyik többséget kap.

A Szájer József, Gál Kinga és Járóka Lívia által javasolt kiegészítések a legtöbb helyen szó szerint megismétlik annak az 59 oldalas dokumentumnak a megfogalmazásait, amelyet a magyar kormány nemrégiben juttatott el a készülő állásfoglalást tárgyaló szakbizottság tagjainak. A fideszes javaslatok szerint az EU-nak nincs hatásköre a jogállami normák kikényszerítésére a tagállamokban. A három képviselő tételesen próbálja cáfolni a jelentéstevő minden egyes kritikus megállapítását, a leghevesebben talán a cigányellenesség és az antiszemitizmus vádját. Szerintük számos bírálat olyan problémaköröket érint, amelyekről Magyarország már vagy megállapodott vagy tárgyal az Európai Bizottsággal, és egyébként sincs semmi közük az alapvető jogok tiszteletben tartásához.

Szájer, Gál és Járóka úgy vélik, hogy Magyarországot csak az EU Bíróságának az ítéletei kötelezhetik cselekvésre, és nem azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékeléseiből bőven idéz a jelentéstervezet. Ennek ellenére ők maguk sem restek citálni ezeknek a szervezeteknek a magyar kormány egyes döntéseit alkalmasint méltató értékeléseit. Nem meglepő, hogy a fideszesek szerint “Magyarországon nem áll fenn az EU Szerződés 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének a veszélye”, és ily módon nincs is szükség a 7. cikkelyes eljárás megkezdésére.

A Sargentini-jelentésről előreláthatólag júniusban szavaz az EP állampolgári jogi bizottsága. Előtte a jelentéstevő és a frakciókat képviselő árnyék jelentéstevők kompromisszumos szöveggé próbálják gyúrni a tervezetet és a hozzá beérkezett módosító javaslatokat.

Forrás: Népszava, Halmai Katalin (Brüsszel)

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all