Miközben a brit kormány elérte, hogy a parlament alsóháza leszavazza a szigetország uniós kilépési törvényének azokat a részeit, amelyek megkötötték volna a kezét, átment egy olyan módosító indítvány, amely elkerülhetetlenül kényszerpályára tereli a londoni vezetést. Új fogalom van születőben: a névleges brexit. A brit törvényhozás alsóháza két napon át szavazott az úgynevezett EU-s kilépési törvényről, amelynek feladata eredendően az lett volna, hogy átvegye az uniós jogszabályokat a brit jogrendbe. A felsőház azonban számos olyan módosítást csatolt hozzá, amelyek előírták volna a kormánynak a brexitről kötendő megállapodás tartalmának egy részét. Ezek egyike az lett volna, hogy az Egyesült Királyság maradjon az európai egységes piac és a vámunió része. Ezt az alsóház leszavazta. A másik kötelezte volna Londont, hogy kérje a parlament jóváhagyását a válási megállapodáshoz. Ezt is leszavazták, de helyette benyújtanak egy hasonló tartalmú módosító javaslatot.

Elsikkadt voksolás

 Ezekről a szavazásokról bőven írt a sajtó, főként, hogy az utóbbit bazári alkudozás előzte meg a Konzervatív Párt EU-párti képviselői és Theresa May miniszterelnök között. Nem érte el azonban média ingerküszöbét egy másik módosító indítvány, amely simán átment az alsóházon is - derül ki a Business Insider (BI) cikkéből. Pedig gyakorlatilag ez is arra kényszeríti az Egyesült Királyságot, hogy része maradjon az egységes európai piacnak és a vámuniónak. Márpedig ez azt jelenti, hogy tovább élne az emberek szabad mozgásának joga is, azaz nem romlana a szigetországban élő magyarok helyzete státusukat illetően. Az immáron a törvény részét képező passzus szerint az Egyesült Királyság kormánya nem fogadhat el olyan új szabályrendszert, amely ellentétben áll az 1998-as nagypénteki egyezménnyel, azaz az ír-észak-ír kiegyezéssel. Ennek nyomán vált jelképessé a két ír állam közti határ. Ez utóbbit külön kiemeli a szöveg: a kormány nem köthet olyan megállapodást (az EU-val), amelynek nyomán fizikai határ-infrastruktúra, bármilyen ellenőrzési rendszer jönne létre az ír-észak-ír határon a brexit után.

Hogyan oldják meg?

A BI elismétli az ezzel kapcsolatos alapvető kérdést: hogyan felelhet meg a jövendő válási megállapodás ennek a követelménynek. Két megvalósítható lehetőség van: az Egyesült Királyság fenntartja a jelenleg érvényben lévő EU-s vámközösséget és kereskedelmi megállapodásokat vagy létrejön egy valós határ az Ír-tengeren Észak-Írország és az ország többi része között, amely önálló vám- és külkereskedelmi politikát folytat.

A legkevesebb tehát, amit a kormánynak meg kell tennie, hogy olyan megállapodást köt az EU-val, amely a megszólalásig hasonlít az Egyesült Királyság és az unió jelenlegi viszonyára. Azt ugyanis May és kormányának minden tagja kizárta, hogy olyan döntést hozzanak, amely veszélyeztetné az Egyesült Királyság integritását, magyarán: ki van zárva, hogy más szabály vonatkozzon Észak-Írországra, mint a többi tagállamra.

Lehet, hogy itt a vége

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a parlament megkapja vétójogot a válási megállapodás ügyében, akkor minden arra mutat, hogy az Egyesült Királyság a lehető legpuhább brexit (azaz a kvázi EU-tagság) felé halad. A vétójog nem hivatalos információk alapján az új módosító szerint azt jelenti majd, hogy a parlament vagy akkor szavaz a brexittel kapcsolatos további teendőkről, ha kiderül, hogy a kormány és az EU nem tud megállapodni a válás feltételeiről, vagy a tárgyalások alakulásától függetlenül 2019. február 15-én, azaz másfél hónappal az Egyesült Királyság EU-s kilépése előtt. Ahogy néhány igencsak ideges függetlenségpárti tory parlamenti képviselő (Conservative Brexiteer) fogalmaz, alakul a "csupán névleges brexit".

Forrás: Napi.hu