kedd, november 13, 2018
728x90 EU Imagery

Ha nem is fénysebességre, de a hangsebesség ötszörösére kapcsol az amerikai fegyverkezés. A légierő az elmúlt négy hónapban két, 1,4 milliárd dollár maximum értékű szerződést kötött a repülőgépgyártó Lockheed Martinnal; ennyiből kéne hiperszonikus fegyvert fejleszteniük.

  • Az áprilisban bejelentett első szerződés alapján a Lockheed 928 millió dollárt kapna az úgynevezett Hiperszonikus Hagyományos Csapásmérő (Hypersonic Conventional Strike Weapon, HCSW) fejlesztéséért.
  • A múlt héten bejelentett új szerződés szerint a Lockheed 480 millió dollárt kapna a Levegőből Indított Gyorsreagálású Fegyver (Air-Launched Rapid Response Weapon, ARRW) gyártásáért.

Heather Wilson, a légeriő vezetője szerint a legjobb technológiára van szükségük a hiperszonikus kapacitás fejlesztéséhez, olyan gyorsan, ahogy csak lehet.

 

Hiperszonikus repülőnek nevezünk minden repülő testet, ami legalább a hangsebesség ötszörösére gyorsulhat (Mach 5). Ezek többnyire torlósugár-hajtóműveket, úgynevezett scramjet-motorokat használnak, amik a nagy sebességgel beáramló levegőt is a hajtómű részévé teszik. A scramjeteket általában hordozó járművekről indítják, például rakétákról vagy repülőgépekről. Viszont az előre meghatározott pályán haladó szupergyors fegyverekkel, például az interkontinentális ballisztikus rakétákkal (ICBM) szemben a scramjetek manőverezhetők is.

Richard Speier, a RAND Corporation munkatársa szerint ma védtelenek vagyunk a hiperszonikus fegyverekkel szemben, mert ezek manőverezhetők, és olyan magasságon haladnak, ahol a mai védelmi rendszerek hatástalanok. Az egész amerikai rakétavédelmi rendszer arra a feltételezésre alapul, hogy a rakétavédelmi rendszereknek ballisztikus rakétákat kell elhárítaniuk.

Sem a légierő, sem a Lockheed nem árult el ennél többet a HCSW-ről és az ARRW-ről, de ezek nem az első kezdeményezések, ami a hadsereg vagy a légierő hiperszonikus arzenáljának bővítésére irányulnak. A Pentagon katonai kutatóintézete, a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) több tesztrepülést végzett egy hiperszonikus bombázó, a HTV–2 prototípusával. Az egyik teszten a HTV-2 Mach 20-ra gyorsult, mielőtt végleg irányíthatatlanná vált.

HTV-2 Fotó: DARPA

A DARPA és a légierő 2004 és 2013 között közösen dolgoztak a 300 millió dollár összértékű X–51A programon; ennek a végeredménye lett a Waverider nevű robotrepülőgép. A Waveriderhez használt technológiát ma is alkalmazzák hiperszonikus fegyverek fejlesztésénél. És közben az amerikai hadsereg is dolgozik a saját, Advanced Hypersonic Weapon nevű projektjén.

Az X-51A repülőgép egy B–52 bombázóra függesztve Fotó: Handout / AFP

A testületek munkája a jövőben összehangoltabbá válhat. Június 28-án a Pentagonban találkozott a légierő, a haditengerészet, a hadsereg és a rakétavédelmi ügynökség vezetője, és megállapodást írtak alá a közösen fejlesztett hiperszonikus fegyverrendszerekről. A lépést az indokolhatja, hogy az Egyesült Államok próbál lépést tartani a kelettel. Oroszország 2020 körül tervezi rendszerbe állítani a saját hiperszonikus fegyvereit, Kína pedig augusztusban tesztelte a Xing–Kong 2-t, ami 400 másodpercig repült a hangsebesség ötszörösével, és Mach 6 csúcssebességet ért el.

(LiveScience | Space | United States Air Force)

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all