csütörtök, október 18, 2018
728x90 EU Imagery

Egyre több európai nő támogatja a jobboldali pártokat, és ők gyakran férfi társaiknál is radikálisabbak, derült ki a Friedrich Ebert Alapítvány kutatásából. A szélsőjobboldali pártok tipikus támogatóit sokan dühös fehér férfiakként képzelik el, mégis hat európai ország, köztük Magyarország vizsgálata alapján a német szociáldemokrata párthoz kötődő Friedrich Ebert Alapítvány kutatása állítja: egyre több nő van köztük.

A kutatásban megvizsgált országok jobboldali, szélsőjobboldali pártjai azzal szereznek egyre több és több női szavazót, hogy a családdal, anyasággal kapcsolatos jóléti szolgáltatások feljavítását ígérik, mondta a DW.com-nak Elisa Gutsche, a kutatási jelentés szerkesztője.

„Ezek a pártok állítják, hogy megemelik a gyerekek után járó kifizetéseket, és támogatják a családfenntartáshoz szükséges kedvezményeket”

– mondja Gutsche. A lengyel PiS párt például bevezette, hogy minden kétgyerekes családnak gyerekenként havi körülbelül 40 ezer forint juttatás jár, a gyerekek 18 éves koráig. Németországban a menedékkérőkkel szembeni nyitottság ellenében az AfD a gyerekvállalással szembeni nyitottság politikáját hirdette meg, a jelentés szerint sok nő azért is fordult a populista párt felé, mert attól tart, hogy országa nyugdíjrendszere összeomolhat.

A jelentés Németország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Svédország és Magyarország szélsőjobboldali és jobboldali populista pártjait és szavazóit vizsgálva jutott arra, hogy a nők körében erősödik a jobboldali pártok támogatása.

A magyar helyzet némileg kivételes a többi vizsgált országhoz képest, de még Magyarországon is több a nő a Fidesz-szavazók között mint a férfi. A Medián adatai alapján 2018-ban a Fidesz-szavazók között 57 százalék volt a nők aránya, míg a Jobbik-szavazóknál 38. (A Medián 3000 fős személyes felmérése szerint a választást megelőző két és fél napon.) Lengyelországban is több nő szavazott a kormánypárti jobboldali PiS pártra a 2015-ös választásokon, mint férfi, Kelet-Németországban pedig a nők 17 százaléka voksolt az AfD-re tavaly. Habár a német AfD-t a jelentés szélsőjobboldali pártnak címkézi, a Fideszt pedig jobboldali populistának, a két párt szélsőséges bevándorlóellenes retorikája nem különbözik érdemben. 

A magyar nők is jobbra el?

Ugyan a magyar nők nem szavaznak tömegesen a szélsőjobboldali Jobbikra, itthon nem is radikalizálódnak annyira, mint máshol, de a kutatásban résztvevő magyar szociológus, Félix Anikó szerint mégsem teljesen más a magyar helyzet, mint a többi európai országé.

"A nők szélsőjobboldali részvételének témaköre sokáig nem volt benne a köztudatban, a “dühös fehér férfi mítosza” egyszerű magyarázatul szolgált, hiszen valóban többségben voltak és legtöbbször vannak ezeknek a mozgalmaknak a támogatói és vezetői között is a férfiak. De ez a leegyszerűsítő álláspont nem is vette számításba, hogy a nők is képesek radikalizálódni" – fogalmaz Félix.

"Itt természetesen nem csupán a szélsőjobboldali radikalizációról beszélünk, hanem akár a szélsőbaloldali vagy az iszlám extrémista radikalizációról is, de a nyugat-európai szélsőjobb támogató nők arányában valóban történt változás. Azokban az országokban, ahol a szélsőjobboldal bevándorlóellenes retorikája több módon is megszólította a nőket: egyrészt leegyszerűsítő módon szembeállította a nők „kivívott” jogait (ugyanígy a homoszexuálisok jogait) a bevándorló, többségében muszlim népességben a nők és melegek státuszával, és ezzel indokolták a bevándorlóellenes politikájukat. Másrészt a nőket mint potenciálisan veszélyeztetett státuszú csoportot állították be, szintén a bevándorló népességgel szemben" – mondja a szociológus.

A Magyar Gárda egyik utódszervezetének tagjai vonulnak fel a Jobbik ünnepi rendezvényén a budapesti Március 15. téren, 2015. március 15-én
Fotó: Ajpek Orsi

ÍGY AZ, HOGY MAGYARORSZÁGON MÉG NEM LÁTSZIK ÉLESEN A NŐK ELTOLÓDÁSA A JOBBOLDALI PÁRTOK FELÉ,  FÉLIX ANIKÓ SZERINT RÉSZBEN AMIATT VAN, HOGY A BEVÁNDORLÁS KÖZPONTI TÉMAKÉNT CSAK 2015 ÓTA KÉPEZI MARKÁNSAN A PÁRTOK RETORIKÁJÁNAK TÁRGYÁT, ÍGY AZÓTA KEVESEBB NŐT SIKERÜLT MEGSZÓLÍTANIUK.

Több olyan szélsőjobboldali szervezet létezik itthon, ami nem pártként működik (például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, ahol vannak női tagok vagy a hajdani Magyar Gárda és utódszervezetei, ahol szintén voltak női tagok, aktivisták), az ő körükben a női támogatók arányát a kutató szerint nem lehet pontosan mérni. "Kvalitatív vizsgálatokból azonban tudjuk, hogy a legtöbb szervezetnél megjelenik a férfitöbblet, de például a Jobbik köré kiépült és sok évig virágzó szubkultúrában a nőknek fontos szerep jutott a toborzásban, mozgósításban, még ha ez nem is volt egyértelműen lefordítható szavazatokra. Ebben az értelemben is beillik a magyar példa a nemzetközi trendekbe, ahol szintén ilyen szerepkörökben fordulnak elő nők relatíve nagy számban a szélsőjobboldalon. Ők a szervezetek láthatatlan motorjai sok esetben" – állítja Félix Anikó.

Dísznők a pártokban

A Friedrich Ebert-jelentés szerzői a hat ország jobboldali pártjaiban dolgozó női politikusok szerepvállalásait is megvizsgálták, és az derült ki, hogy szembetűnően kevés politikusnő van ezekben a szervezetekben. A német AfD-ben 92 parlamenti képviselőből tíz nő van, a Fideszben a 133 fős frakcióban mindössze 9 nő ül. Ugyanakkor szélsőjobbos vezetői pozíciókban több országban is találhatunk politikusnőket: a német AfD-ben Alice Weidel, Franciaországban Marine Le Pen vagy Lengyelországban a korábbi miniszterelnök, Beata Szydlo. Magyarországon a közelmúltig Dúró Dóra volt a Jobbik frakcióvezető-helyettese, június óta pedig a nemzeti radikális Mi Hazánk Mozgalom tagja. Morvai Krisztina a Jobbik által jelölt EP-képviselő volt közel tíz évig, amíg 2018-ban vissza nem hívták posztjáról.

„A vezető politikusnők a pártoknak nyitott, modern megjelenést kölcsönözhetnek és ezáltal vonzóbbá teszik pártjaikat a női szavazók előtt. De valójában ezek egyáltalán nem progresszív pártok, és nincs valós nemi egyenlőség” – mondja a DW-nek Gutsche. Magyarországon ez a jelenség nem jellemző, a Fideszben egyetlen női miniszter sincs. Novák Katalin családügyi államtitkár a legmagasabb pozíciót birtokló nő.

„Magyarországon a nők politikai részvétele szélsőségesen alacsony, és ez a helyzet minden parlamenti párt esetében fennáll. A jobboldali pártok tisztségviselői között még az átlagosnál is alacsonyabb a nők jelenléte. (...) A Fidesz- KDNP kormányban nincs női miniszter, ugyanakkor a kormányzó pártok színeiben lett Járóka Lívia az Európai Parlament alelnöke, az EP első roma női alelnöke” – írta Félix Anikó szociológus, a jelentés magyarországi fejezetének szerzője.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a nők körében jobban erősödnek az idegenellenes és iszlamofób attitűdök, mint a férfiak körében. Félix Anikó az Indexnek azt mondta, a kutatásban elemzett attitűdvizsgálatok azt mutatták, hogy megint csak a közhiedelemmel ellentétben nincs különbség a férfiak és nők között e tekintetben, sőt, néha a nők magasabb idegenellenes értékeket is mutatnak.

Elisa Gutsche kutatásvezető szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a nők a társadalmi langlétrán a férfiak mögött helyezkednek el, rosszabbul fizetett munkakörökben dolgoznak és az időskori szegénység is jobban veszélyezteti őket. Így aztán sokkal inkább kerülnek versenyhelyzetbe a munkaerőpiacon a menedékkérőkkel és bevándorlókkal.

(Borítókép: Duró Dóra országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk mozgalom egyik alapítója a Romániában terrorizmusért elítélt kézdivásárhelyi székely fiatalok szabadon bocsátását tüntet  Románia budapesti nagykövetsége előtt 2018. július 11-én. Fotó: Bruzák Noémi/MTI)

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all