Világ

Macron: Aki nem szolidáris, hagyja el Schengent és az EU-s pénzeket

A francia elnök szerint Olaszország és a visegrádiak szítják a feszültséget és a válságot az Európai Unióban. Emmanuel Macron francia elnök formában volt a salzburgi uniós csúcstalálkozó után csütörtökön. Lesöpörte a brit miniszterelnök javaslatát az EU és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról, kiosztotta Olaszországot, amiért nem enged menekülőket szállító hajókat a kikötőibe, és a visegrádi országokhoz is volt egy-két szava, amiért az EU-nak csak az előnyeiből kérnek, a kötelességeiket teljesíteni már nincs kedvük.

„Igen, válság és feszültség övezi a migrációt – mondta a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón az Euractiv összefoglalója szerint – De kik generálják ezt? Azok, akik azt mondják nekünk, hogy nem akarom betartani a humanitárius jogot, és a nemzetközi tengerjogot, és visszaküldik a hajókat a kikötőikből.”

„Azok, akik azt mondják nekünk: Schengen része vagyok, szeretem Európát, amikor hasznot húzok a strukturális alapokból, szeretem Európát, amikor pénzt ad nekem, amikor jólétet biztosít a népemnek, amikor megengedi, hogy a munkavállalóim az otthoninál jobban keressenek a környező országokban, de otthon nem fogom engedni, hogy egyetlenegy migráns, egyetlenegy menekült beléphessen az országomba” – fejtette ki a véleményét Emmanuel Macron.

Orbán Viktor és Emmanuel Macron érkezik a Salzburgi Zeneművészeti Egyetemhez az EU csúcstalálkozóra 2018. szeptember 20-án
Fotó: Georg Hochmuth / AFP

Ezek az emberek nem tisztelnek semmilyen szabályt, ők azok, akik káoszt teremtenek, nem pedig a közösség többi tagja, mondta. Hangsúlyozta, hogy az európai szabályok és előnyök között nem lehet kedvünkre válogatni.

Ennek a folyamatnak az lesz a vége, fejezte be, hogy „azok az országok, amelyek nem mutatnak szolidaritást, el kell hogy hagyják a Schengen-zónát, és nem fognak részesülni a pénzügyi támogatásból.”

 

Ez már a választási kampány része

Európai állami vezetők időről időre megemlítik a beszédeikben, hogy az uniós támogatások megvonásával kellene rávenni a közép-európai országokat, hogy vállaljanak szolidaritást a déliekkel és a nyugatiakkal a menekülthelyzet kezelésében.

A kettővel ezelőtti olasz miniszterelnök, Matteo Renzi már 2016-ban erről beszélt Orbán Viktornak.

Ennek ellenére semmilyen komoly jel nem utal rá, hogy a menekültügyi együttműködést feltételül szabnák az uniós alapokhoz való hozzáférésnél. Az Európai Bizottságnak van egy javaslata, amelyik jogállamisági elvárásokat támasztana minden országgal szemben, amelyik részesül uniós támogatásból. Ezek az elvárások azonban nem a menekültügyhöz kötődnek, hanem hatékonyan működő igazságszolgáltatást követelnének meg.

Legfeljebb politikai nyomásgyakorlásról lehet szó, amely az uniós költségvetési tárgyalások során igyekszik majd ütőkártyaként használni a strukturális alapokat.

Az uniós menekültügyi rendszer reformja évek óta húzódik, és az európai közösség legvitatottabb problémájává vált. Minden bizonnyal a jövő évi EP-választáson is ez lesz a fő kampánytéma. A francia elnökéhez hasonló erős kijelentéseket érdemes úgy értelmeznünk, hogy inkább a saját szavazóinak szóló kampány része, és kevésbé valós fenyegetés.

Forrás: Index