csütörtök, november 15, 2018
728x90 EU Imagery

Nem született megegyezés a Brexit feltételeiről, így egyre inkább valós az a veszély, hogy a britek jövő márciusban megegyezés nélkül lépnek ki az EU-ból.

Ez beláthatatlan következményekkel járhat, a kutyák utazásának akadályoztatásától a fizetések csökkenéséig.

 


Fotó: MTI/ EPA /Stephanie Lecocq
Kezdetben voltak a hajnalig tartó egyezkedések,már csupán 15 percre van szükség, hogy feladják az uniós vezetők.Theresa May brit kormányfő legalábbis ennyi idő alatt vette el a kedvüket attól, hogy megoldást találjanak a Brexit fennálló nagy kérdésére, az ír–északír határ átjárhatóságának problémájára. A politikus fő gondja az, hogy nem képes olyan javaslattal előállni, amelyet saját kormánya tagjai és az EU is támogatna, vagy legalább komolyan venne. Így hiába rángatták az EU fővárosába egy nappal korábban az uniós állam- és kormányfőket, Theresa Maytől nem kapták meg azt a várt új javaslatot, amelynek a megvitatásával kellett volna tölteni a 24 extra órát. A jelenlegi álláspont az, hogy „hetekig, hónapokig” (Sebastian Kurz osztrák kancellár) tarthat a „nyugodt és türelmes” (Michel Barnier uniós főtárgyaló) egyeztetés. Vagyis egyelőre a novemberre tervezett extra csúcsot is lefújták, majd elmentek sörözni.

Miután Brüsszelben újabb tárgyalási próbálkozás fulladt kudarcba, már nem csak a brit kormány készíti fel polgárait arra, mi történhet, ha a kilépés időpontjára, 2019. március 29-e 23 órára nem lesz megegyezés – nem, a tagság megszűnésének halasztása eddig fel sem merült. Most már az európai vezetők is nyíltan beszélnek erről a lehetőségről.

Igaz, nem mindenki aggódik ugyanúgy. Miközben a párizsi kormány már törvényt készít elő a no deal esetére a francia állampolgárok és vállalkozások védelmében, a magyar kormányfő a jelek szerint nem aggódik ennyire – a találkozóra érkezésekor legalábbis nem nyilatkozott, mint az alábbi videón látszik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt vasárnap ugyan arról beszélt, hogy fair Brexitet vár el az Európai Bizottságtól, hiszen egy ilyen megállapodás elmaradása „durván sértené Közép-Európa érdekeit”, a kormány ehhez képest egyelőre mással van elfoglalva.

Ungár Péter LMP-s képviselő augusztus végén legalábbis elég semmitmondó választ kapott a kormánytól arra, milyen intézkedéseket tervez a no deal esetére. Kovács Levente KKM-államtitkár írása alapján ennyit tudhatunk: a kormány határozottan kiáll amellett, hogy az uniós polgárok szerzett jogait meg kell őrizni Nagy-Britannia kiválása után is.

Ha azt látják, hogy a magyar állampolgárok jogai bármilyen téren csorbulnak, azonnal közbelépnek, ahogyan eddig is tették. Ezek után Ungár néhány hete határozati javaslatot nyújtott be, amelyben arra szólította fel a kormányt, hogy december 31-ig terjesszen be stratégiai akciótervet arra az esetre, ha a szigetország megállapodás nélkül lépne ki az EU-ból. Az időpont logikus, hiszen ha az év vége után születik bármilyen egyezség, azt aligha lesz lehetséges végigvinni az uniós döntéshozatalon (és a nemzetek parlamentjein) március végéig. Vagyis bármi is az aktuális határidő, ha szilveszterkor nincs valami, akkor tényleg elkezdhetünk aggódni.

A magyar kormány felkészületlenségére némi magyarázat, hogy a tárgyalásokat nem a tagországok folytatják, hanem mandátumuk alapján Michel Barnier csapata, ez mondjuk aligha fogja vigasztalni azokat, akik a Brexit után azzal szembesülnek, hogy nem tudnak átlépni a határon. De mi is történhet Magyarországon vagy a magyarokkal, ha nincs megállapodás?

Csökkennek az uniós támogatások már 2020 előtt.


Fotó: MTI/ EPA /Olivier Hoslet
A jelenlegi forgatókönyv szerint az Egyesült Királyság 2020 végéig, vagyis a mostani hétéves költségvetési időszak lezártáig "majdnem tag" marad – teljesíti kötelezettségeit, élvezi az egységes piacból eredő előnyöket, viszont nem vesz részt a döntéshozatalban. (Theresa May ezt az időszakot hosszabbítaná meg, a friss hírek szerint néhány hónappal, de csak arra, hogy megállapodást találjanak az ír–északír határ átjárhatóságára. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön azt mondta, ennek nem látja akadályát.) Az egyik ilyen kötelezettség az, hogy fizeti hozzájárulását az EU kasszájába. Ha nincs megállapodás, akkor ez az átmenet elvész – és a pénz is. 12-14 milliárd euróról lehet szó, ami a kifizetések több mint tizede, értelemszerűen ennyivel kevesebb pénz áll majd rendelkezésre 2019 áprilisától a hétéves ciklus végéig. A Magyarországnak szánt keretet ugyan (talán erre is gondolva) jó előre szétosztotta a kormány, ám ez nem biztos, hogy segít. Az uniós büdzsé ugyanis nem csúszhat mínuszba, vagyis a kieső összeg biztosítása a tagállamokra hárulhat.

Aki kint tanulna  

A költségvetésből való kiesés más következményekkel is járhat: például a britek kiesnek az Erasmus+ programból, így ennek keretében magyar diákok sem mehetnek ösztöndíjjal tanulni egy brit egyetemre.

Azok, akik nem csak egy szemesztert szeretnének a szigetországban tölteni, más helyzetben vannak. Megegyezés esetén a 2020-ban érettségizők magyarok próbálkozhatnak, ha ez elmarad, ez a jog is elveszhet. A brit Brexit-ügyi miniszter helyettese nemrég a hvg.hu-nak így nyugtatta a fiatalokat: „Azt hiszem, bízhatunk a felsőoktatási rendszerünkben, amely az egyik legjobb a világon, és amely szívesen fogad diákokat nem csak az EU-ból, hanem az egész világból, bizonyára megoldják azt, hogy ez a jövőben is így maradjon.”

Bizonytalanná válik a kint dolgozó magyarok helyzete

A londoni kormány azt ígéri, hogy a szigetország munkaügyi törvényei is kellő garanciát nyújtanak majd no deal esetén a kint dolgozó uniós állampolgároknak, ám a helyzet ennél bonyolultabb. Így ugyanis nem marad idő felkészülni az új helyzetre, nem lesz átmenet a szabad munkavállalás és mozgás és az engedélyekhez kötött tartózkodás, sőt akár a vízumkényszer között. A kint dolgozó magyarok amiatt sem örülnének, hogy a bizonytalan helyzet minden bizonnyal rontaná a font árfolyamát – még a mostani, a Brexit-népszavazás előtti szintnél tíz százalékkal rosszabb szintről is.

És akkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy megnehezedne az átutalás – drágább és lassabb lehet a pénzküldés – és a kártyás fizetés is. Mellesleg a roamingrendelet hatálya alól is kiesne a szigetország, vagyis búcsút mondhatnak az olcsó telefonálásnak is – a jó hír az, hogy legalább a hálózatok működni fognak a jövőben is. (És ha hazajönnek, kedvenc sorozataikat sem biztos, hogy nézni tudják majd.)

Katasztrófa-forgatókönyvek


Fotó: AFP/Daniel Leal-Olivas
Az elmúlt hónapokban egészen elképesztő dolgokat olvashattunk onnan kezdve, hogy elfogynak a gyógyszerek a brit patikákból egészen odáig, hogy a vámhatár visszaállítása miatt kiürülnek az üzletek. A brit kormány ezeket igyekszik cáfolni, az azonban tény, hogy a font gyengülése. az esetleges vámok (és adminisztrációs költségek) miatt drágulhatnak az EU-ból érkező termékek. Arról egyelőre nem érdemes szót ejteni, hogy a szigetországi cégek hogyan reagálnak a no dealre, hiszen eddig kevés olyan fenyegetés volt, amelyet valóban beváltottak. Az azonban valós veszély, hogy visszaesnek a beruházások, az ipari termelés és így a fogyasztás is. Ez pedig negatívan hathat olyan ágazatokra is, mint a vendéglátás, ahol sok magyart alkalmaznak. A légiközlekedés is leállna Nagy-Britannia és az EU többi része között, hiszen a most átjárható légtér használatához minden légitársaságnak külön engedélyt kellene szereznie. És ha ez nem lenne elég: a kisállatok sem utazhatnának, hiszen az EU-útlevél nem lenne érvényes a szigetországban – ha valami, ez igazán meghathatná a tárgyalófeleket.

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all