Drága és veszélyes fegyverkezési verseny indulhat be az USA, Oroszország és Kína között

, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, Washington felmondja a közepes hatótávolságú, szárazföldi telepítésű nukleáris rakétákat tiltó INF-szerződést. A szakértők szerint a döntés alapvetően megváltoztathatja Magyarország nemzetközi helyzetét is.

„Ha az USA beváltja fenyegetését, és megkezdi a közepes hatótávolságú, szárazföldről indítható rakéták telepítését, az meg inkább le fogja hűteni a NATO-Oroszország kapcsolatokat. Ilyenkor ugyanis mindig felmerül, mennyire kell elszigetelni Oroszországot, s melyek azok a tagállamok, amelyek a legközelebb állnak Oroszországhoz. Ezeket az államokat a szövetség arra fogja kényszeríteni, hogy fogják vissza magukat. E miatt nehéz helyzetbe kerülhet a magyar külpolitika” – mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az után nyilatkozott, hogy Trump – arra hivatkozva, hogy Moszkva évek óta megsérti a 500-5500 kilométer hatótávolságú rakéták telepítését tiltó 1987-es INF-megállapodást – közölte: Washington felmondja a szerződést, és megkezdi az egyezmény hatálya alá eső fegyverek fejlesztését. Amerikai és NATO-vádak szerint Oroszország 2014-ben is megsértette a szerződést, amikor olyan rakétákat tesztelt, amelyekkel nem rendelkezhetett volna, ha betartja kötelezettségeit. A bejelentés máris komoly hullámokat keltett. Vlagyimir Putyin orosz elnök előbb rendkívüli találkozót javasolt Trumpnak – erre november 11-én, az első világháború befejezésének századik évfordulója alkalmából rendezett párizsi nemzetközi találkozón kerülhet sor – majd bejelentette: azon európai országoknak, amelyek beleegyeznek az újabb amerikai rakéták befogadásába, meg kell érteniük, hogy egy esetleges rakétacsapás célpontjaivá válnak.

Putyin korábban is fenyegetett meg európai államokat, például Norvégiát vagy Finnországot. Az előbbit azért, mert engedélyezte amerikai és brit katonák állomásoztatását, utóbbit pedig azért, mert fontolóra vette a NATO-hoz való csatlakozást.

Tálas Péter szerint nem valószínű, hogy Magyarországra is kerülnének az amerikai rakétákból. „Egyáltalán nem törvényszerű, hogy hozzánk kellene telepíteni rakétákat ezt csak végső esetben tartom elképzelhetőnek. Vannak ugyanis erre jobb, hagyományosabb helyek, mint például Németország. Az is biztos, ha ilyen helyzet állnak elő, akkor a térség országai versenyfutásba kezdenének annak megmutatásában, hogy ki a leginkább atlantista. Azt pedig tudjuk, hogy a lengyelek, a románok és a baltiak sokkal több mindent bevállalnának, a telepítést is, még ha tudják is, hogy ezzel célponttá válhatnak” – magyarázta.

A szakértő szerint az INF-szerződés felmondása újabb komoly vitákat gerjesztene a NATO-n belül. „Ha Washington valóban felmondja a szerződést az elsősorban Európa számára lehet káros, mert ennek a megállapodásnak nincs hatása az USA-ra: Alaszka kivételével az USA területe nem érhető el ezekkel a fegyverekkel. Azzal, hogy megszünteti a szerződés adta stabilitást, hiszen a megállapodás egy gyors rakétatámadás lehetőségét zárta ki. Ha ezer kilométeres hatótávolságról beszélünk, akkor Lengyelország lesz elérhető, ha kétezerről, akkor már Németország is. Háromezer kilométertől fogva pedig valamennyi európai NATO-tagállamot veszély fenyeget. Az egész azért is kellemetlen, mert úgy tűnne fel, mintha Oroszország elsősorban az Európát fenyegető potenciálját növeli, s emiatt ismét felélénkülnének azok a szövetségen belüli viták, amelyek már eddig is kikezdték a kohéziót: például a biztonsági garanciák valós jelentőségével kapcsolatos dilemmák” – mondta Tálas Péter, aki szerint mindez Moszkvának használna leginkább, mert a NATO-n belüli viták elmélyítése az egyik fő célja az orosz politikának.

Az INF szerződés nem csak Oroszország és az USA, valamint a két hatalom szövetségi rendszerében okozna problémákat, hanem komoly fegyverkezési verseny alakulna ki Kína és az USA között is. Kína – amely nem részese az INF-szerződésnek – ugyanis már évek óta fejleszti a maga rakétáit és robotrepülőgépeit, s többek szerint az USA részben azért is lép ki az egyezményből, mert úgy véli, a dokumentum megköti a kezét és nem képes felvenni a versenyt Pekinggel. Ez a szakértők szerint nem feltétlenül igaz, mert az USA képes lenne a tengerekről indított rakétákkal semlegesíteni a kínai fenyegetést. Az viszont igaz, hogy az amerikai-kínai kapcsolatok minden tekintetben a mélyponton vannak, s ha Kína részese lenne az INF-szerződésnek, a néphadsereg eszköztárában lévő rakéták 95 százaléka az egyezmény hatálya alá esne.

Az sem kizárt, hogy az INF-szerződésből való kilépéssel – amit állítólag már Moszkva is fontolgatott – Trump meg akarja teremteni egy újabb, hasonló szerződés feltételeit, és azt szeretné, ha ahhoz Kína is csatlakozna. Ám az elemzők szerint a Kína bevonására nincs sok esély, mert Pekingnek jelenleg nem áll érdekében újabb kötelezettségek vállalása. Oroszország is csak akkor, ha abban benne lenne az, hogy az USA felhagy a jelenleg elsősorban Lengyelországot és Romániát érinti rakétavédelmi rendszerének a fejlesztésével.

A feszültséget tovább növeli, hogy Oroszország és a NATO is rég nem látott méretű hadgyakorlatokat rendez. Szeptemberben Oroszország – Kína részvételével – szeptemberben gyakorlatozott, a NATO pedig éppen most kezdte meg Norvégiában a hidegháború vége óta legnagyobb hadgyakorlatát.
Az viszont az eszkaláció ellen hat, hogy a fegyverkezési verseny valamennyi résztvevő számára súlyos terheket jelentene. Tálas Páter szerint már a most hadrendben lévő ballisztikus rendszerek fenntartása is nagyon drága. „Az amerikai költségvetés nagyon feszített, Oroszország pedig hosszútávon semmiképpen sem bírná gazdaságilag a fegyverkezési versenyt” – magyarázta.

Forrás: HVG