Részletek

Kategória: Világ

A britek távozása még jobban kiélezi a 2021 utáni uniós pénzekről szóló vitát. Magyarország vétóval fenyeget, ha jogállamisági feltételekhez kötik a támogatásokat, de egy vétó csúszást okozhat a kifizetésekben, ami még nekünk is fájhat. Miközben az Európai Unió a jövő évi brexitre, és az összes fontosabb intézménye cseréjére készülődik, közeleg a menetrend szerinti összecsapás a tagállamok vezetői között. 2020-ban befejeződik a mostani hétéves költségvetési időszak, ezért az év végéig el kellene dönteni, milyen menetrend szerint fognak megegyezni a következő hosszú távú büdzséről.

A csütörtökön ülésező Európai Tanács 2019 őszét jelölte ki a legkorábbi időpontnak, amikorra az uniós tagállamok megegyezhetnek a számokról. Az EU-s tagállamok vezetői hivatalosan felhívták a soron következő román uniós elnökséget, pörgesse fel a tárgyalásokat úgy, hogy kevesebb, mint egy év múlva akár már meg is állapodhassanak. Hagyományosan a pénz az a téma, ami a legjobban megosztja a tagországokat. Éppen ezért nem egy, hanem egyszerre hét évre szoktak kikalapálni egy keretet, hogy csak hétévente szabaduljanak el az indulatok. (A keretösszegek pontos beosztását tartalmazó éves költségvetéseken így is össze tudnak kapni a kormányok és az Európai Parlament. A jövő éviről is csak második nekifutásra állapodtak meg.)

Ha ez önmagában nem lenne elég, most a brexit és az ötéves parlamenti ciklus végével járó intézményi váltások bonyolítják a tárgyalásokat. A britek kilépése miatt egyrészt kiesik a költségvetés nagyjából ötöde, vagyis MINDEN NETTÓ HASZONÉLVEZŐ, AKI TÖBBET KAP VISSZA, MINT AMENNYIT BEFIZET, VESZTÉSRŐL INDUL – KÖZTÜK MAGYARORSZÁG IS. Hogy ne veszítsünk pénzt, ahhoz a megmaradó nettó befizetőknek kellene többet utalni a közös kasszába. A nettó befizetők keményvonalasai, például a hollandok viszont úgy érvelnek, hogy ha az EU összemegy, a közös kassza is legyen kisebb.

A brexit miatt már nem kell fizetnünk a gazdagabbaknak?

A brexittel a költségvetést túlbonyolító visszatérítéseknek is véget vetne az Európai Bizottság, ami miatt többek között a magyarok is fizettek a briteknek. A szigetország kapta így vissza a legtöbb pénzt, de egy kisebb összeg jár például a hollandoknak is. Másrészt viszont éppen attól a tagállamtól veszünk most búcsút, amelyik hagyományosan a legtöbbet kötözködött az EU-ban. A britek nélkül nagyobb esély van rá, hogy áttörjenek egy nem hivatalos határt a költségvetés nagyságával kapcsolatban: eddig az Európai Unió össztermékének mindig nagyjából egy százaléka volt a költségvetés.

A javaslattevő Európai Bizottság félúton próbált kompromisszumot találni a nettó befizetők és a nettó haszonélvezők érdekei között: azt indítványozták, hogy uniós össztermék 1,11 százaléka legyen a közös büdzsé. Az Európai Parlament kutatószolgálata viszont figyelmeztetett rá, hogy történt egy technikai változás a javaslatban: most először az EU nemzetközi fejlesztési alapját is beemelték a hétéves költségvetésbe. Ezzel és az inflációval nőtt leginkább a teljes összeg, vagyis ettől még nem jut sokkal több a keletieknek.

Most veszélyesebb a vétó, mint korábban

Hogy mi lesz a költségvetés pontos összege, az minden egyes tagállam és az Európai Parlament egyhangú döntésére van bízva, azaz bárki vétózhat. A magyar kormány előre belengette, hogy ha a magyar érdekekkel ellentétes döntés születne, akkor élne is a vétójogával. Ha nincs megállapodás 2020 végéig, akkor időarányosan a korábbi költségvetés számait vinnék tovább, de ez pont a brexit miatt lehet öngyilkos húzás, hiszen maradnának a korábbi kötelezettségvállalások, ám a források közül a britek része – a kilépési átmeneti időszak, 2020 végétől – egyszerűen kiesne. Így egy idő után nem lenne miből kifizetni a kötelezettségvállalásokat. Az EU nem vehet fel hitelt, hogy ezt a lyukat befedje, így egyre nagyobb bújtatott adóssághalmot görgetne maga előtt.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Az összeg mellett legalább ilyen fontos, hogy milyen célokra és milyen feltételekkel ad az EU pénzt. Nem mindegy például, hogy mennyit kell az országoknak az uniós támogatás mellé tenni önrészként, vagy hogy számítson-e a jogállami elvek betartása a támogatások mértékénél, ami új szempontként kerülhet bele a költségvetésbe.

„Logikus, hogy ha egy tagállamban jogállami működésével kapcsolatban kétségek vannak, akkor előfeltételként azokat az aggodalmakat vagy problémákat meg kelljen oldani ahhoz, hogy [pénzt] kapjanak” – nyilatkozta például Stef Blok holland külügyminiszter a Politicónak. A lap szerint ezt a nézetet többek között a németek, a franciák és a finnek is osztják. Lengyelország és Magyarország ellen már elindították a hetes cikk szerinti eljárást, de Máltánál és Romániánál is felmerültek problémák

Forrás: Index