hétfő, szeptember 23, 2019
728x90 EU Imagery

Óvatosan vegyünk részt a szakértői szintű egyeztetésen, hogy hitelesebben ignorálhassuk az EP és a Bizottság javaslatait – indítványozza a Miniszterelnökség belső használatra szánt feljegyzése. Belülről, a konstruktivitás látszatát keltve igyekezhet megtorpedózni a magyar kormány az új európai uniós jogállamisági mechanizmust, derül ki a 24.hu birtokába jutott, belső használatra szánt kormányzati dokumentumból. 

„Megfontolandó Magyarország óvatos részvétele a szakértői szintű egyeztetéseken, mivel így biztosítható a hatékony információ-áramlás a javaslat részleteinek kidolgozásáról, illetve ekkor hazánk hitelesebben ignorálhatja az EP és a Bizottság alternatív javaslatait” – áll a Miniszterelnökség által jegyzett nem nyilvános helyzetjelentésben.

25949789 33827eabc9a93163d37785c79023fb24 wm

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az új jogállamisági mechanizmusról az Európai Bizottság adott be javaslatot tavaly tavasszal. Arról szól, hogy ha korrupcióra, vagy hatalommal való visszaélésre utaló jelek vannak egy tagállamban, és a közpénzeket nem megfelelően használják fel, akkor befagyaszthatnák az annak az országnak folyósítandó európai uniós támogatásokat. 

Az uniós törvényhozás egyik fele, az Európai Parlament lényegében jóváhagyta ezt a javaslatot. Most indul a törvényhozási folyamat másik fele, amikor az európai kormányok egymás között kell, hogy megegyezzenek arról, hogy mit változtatnának meg ezen a javaslaton, mit tartanának meg belőle, vagy elvetik az egészet.

A Miniszterelnökség elemzésből kiderül, hogy számos tagállam elkötelezett afelé, hogy megszülessen ez az új szankcionáló eszköz. Név szerint Belgiumot és Németországot említi a szöveg, és hozzáteszi, hogy más tagállamok is vannak, amelyek „elvi éllel üdvözlik” a javaslatot, de a részletek hiányában egyelőre tartózkodnak.

A Miniszterelnökség által javasolt stratégia az, hogy az európai kormányok közötti nézeteltéréseket kihasználva, alapos jogi érveléssel alátámasztva lassítsák a mechanizmus részleteinek kidolgozását, és akadályozzák annak bevezetését.

Az egyik jogi érv, amely az új eszköz ellen szól, az az, hogy ilyen mechanizmusok már működnek az EU-ban, ezért felesleges megkettőzni az eljárásokat, emelte ki a szövegből a 24.hu.

A civilek helyett a kormányok vizsgálják egymást

Saját alternatív javaslattal is előállna a magyar kormány. A legaggályosabbnak ugyanis azt tartják, hogy a korrupt tagállamokról készült éves jelentésekben olyan szakértői véleményekre, adatokra is támaszkodna az Európai Unió, amelyeket különféle civilszervezetektől, NGO-któl gyűjtenének be. Már a Sargentini-jelentést is ezen az alapon kritizálta a magyar kormány: azt hangoztatták, hogy civil köntösben „Soros-szervezetek” támadják Magyarországot.

Ezért azt javasolják, hogy rotációs rendszerben a kormányok értékeljék egymást előre meghatározott kritériumrendszer és információforrások szerint.

Ilyen ellenőrző mechanizmus már most is létezik. Az uniós kormányok Tanácsa rendszeresen megtárgyalja a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. Szankciók azonban nem tartoznak ezekhez a tárgyalásokhoz.

Ha a kormányok egymást vizsgálják, akkor mindig megvan rá a lehetőség, hogy néhányan szövetségeket kössenek egymás védelmére. Mint ahogy tavaly októberben a magyar külügyminiszter megegyezett a lengyel kollégájával, hogy a magyarok kiállnak a lengyelek mellett az ellenük folytatott hetes cikkely szerinti eljárásban, cserébe a lengyelek a magyarokat védik be, ezzel megakadályozva az eljárások végig vitelét, emlékeztetett a kormány asztalára szánt dokumentum.

A magyar hetes cikket a választások utánra tolnák

Egy másik belső kormányzati jelentésből kiderül, hogy a Magyarország ellen már zajló jogállamisági eljárást, a hetes cikk szerinti procedúrát is lassítani szeretné a magyar kormány. Lehetőleg annyira, hogy az ügyben az első lényegi meghallgatásra csak a májusi EP-választás után kerüljön sor.

Több másik uniós tagállam viszont inkább gyorsítaná az ügymenetet: Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszter például januári bukaresti látogatása során nyomatékosította a román elnökség felé elképzeléseit, miszerint a magyar jogállami helyzettel kapcsolatos érdemi és formális meghallgatás mielőbb, lehetőség szerint az uniós miniszterek tanácsának február 21-ei ülésen kezdődjön meg – áll a Miniszterelnökség nem nyilvános feljegyzésében.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all