vasárnap, május 26, 2019
728x90 EU Imagery

Az ország modernizálása, a polgári ágazatok fejlesztése volt a középpontban Vlagyimir Putyin idei elnöki beszédében

– derült ki a Roa Novosztyi közvetítéséből. Ez látszólag kontrasztban állt a tavalyi beszéddel, amelynek legfontosabb része az új szuperfegyver bemutatása volt – visszafogott színvonalú számítógépes animációval. Igaz, az a beszéd is a gazdasággal, a fejlesztés lehetőségeinek felvázolásával indult. Mindenesetre az elnök népszerűségének csökkenésére reagálhatott Vlagyimir Putyin parlamenthez intézett beszédének nagy része. Mivel az okok az ország szociális, gazdasági helyzetéből fakadtak – a nyugdíjreform különösen nagy hullámokat vetett – várható volt, hogy az elnök főként ezekről, a fejlődés békés perspektíváiról fog beszélni. A vége mégis hangsúlyosabb lett, igaz, ez már szerves része az elnök megnyilatkozásainak.

Putyin egészen egyértelmű üzenetet küldött az Egyesült Államoknak: HA A KÖZEPES ÉS NAGY HATÓTÁVOLSÁGÚ TOMAHAWK RAKÉTÁK INDÍTÁSÁRA ALKALMAS ÁLLOMÁSOK ROMÁNIAI ÉS LENGYELORSZÁGI FELÁLLÍTÁSA UTÁN A RAKÉTÁK IS MEGJELENNEK, OROSZORSZÁG A FENYEGETÉSSEL ARÁNYOS VÁLASZLÉPÉSEKET TESZ.

Az elnök hangsúlyozta, kényszerhelyzetben lép, de ha ez megtörténik, akkor saját rendszereik nemcsak azokat a területeket fogják elérni, ahol ezek a rakéták vannak, hanem azokat is, ahol az indításukról szóló döntést meghozzák – ez elvileg a brüsszeli NATO-központot is jelentheti, de a beszéd alapján inkább Washingtonra vonatkozik. Előre szólunk, hogy utólag ne vádolja Oroszországot senki – mondta az elnök, a kényszerhelyzetet azzal érzékeltetve, hogy az Egyesült Államok lengyelországi és romániai telepítéseivel Moszkva 10-12 perc alatt lenne elérhető rakétákkal.

„Az Egyesült Államok utóbbi időkben tapasztalt politikája nem nevezhető barátinak” – mondta Putyin, nem nevezve meg Donald Trumpot, akinek elnökké válásában sokak szerint az orosz titkosszolgálatoknak, hekkercsapatoknak, a fake newst ügyesen terítő trollhadseregnek is szerepe volt. Az orosz érdekeket látványosan figyelmen kívül hagyják, a nemzetközi jogot sértve újabb szankciókkal sújtják az országot – mondta Putyin, hangsúlyozva, hogy nem Oroszország provokálta ki Washington akcióit. (Orosz értelmezésben a Krím visszavétele Ukrajnától, a kelet-ukrajnai, el nem ismert beavatkozás mind csak válaszreakció volt arra, amit az Egyesült Államok Ukrajnában szervezett.)

„Nekünk nem érdekünk a konfrontáció, főként egy olyan globális hatalommal, mint az Egyesült Államok. ... De nem veszik észre, hogyan változik a világ, folytatják politikájukat, amely Amerika érdekeit sem szolgálja. Ez jogukban áll. De számolni csak tudnak? Hát, számolják ki a sebességét és a hatótávolságát a mi eszközeinknek.” Putyin felrótta, hogy az Egyesült Államok kilépett a közepes és nagy hatótávolságú rakéták gyártását és hadrendbe állítását korlátozó, 1987-ben tető alá hozott szerződésből. Elismerte, sok ország fejlesztett ilyen fegyvereket azóta, hogy erről lemondott a két akkori szuperhatalom, és ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell. Erről azonban Putyin szerint nyíltan kellene beszélni, nem pedig utólag keresni magyarázatot arra, Oroszországot okolva, miért lép ki egyoldalúan a megállapodásból Washington.

Putyin a szűk kétórás beszédben felsorolta az ország védelmi erejének modernizálását bizonyító terveket: Elindult az Avantgard rakétarendszer szériagyártása; 2020-ra hadrendbe áll Szarmat interkontinentális rakéta; 2019 decemberére pedig a Kinzsal hiperszonikus rakétarendszer is, amelyek a MiG-31-es vadászgépekre is felkerülnek.

Elérhető közelségbe került a Poszeidón névre keresztelt robotpilóta vezérelte atomtengeralattjáró, amelynek első darabja tavasszal már vízre kerül. Újdonságként beszámolt a Cirkon rakétákról, amelyek a hangsebesség 9-szeresével haladva vehetnek célba szárazföldi és tengeri célpontokat. Hivatalosan 400 kilométer a hatótávolsága, de Putyin ezer kilométeres hatótávolságról beszélt.

A nagy országmodernizálás

Putyin a beszéd első, nagyobbik részében azonban az ország békés gazdasági fejlesztéséről beszélt. „Külpolitikai prioritásaink ismertek: bizalmon alapuló együttműködés, gazdasági, kereskedelmi, kulturális, tudományos területen.” Putyin szerint Oroszország ebben a szellemben vesz részt az ENSZ-ben, a Független Államok Közösségében, Sanghaji Gazdasági Együttműködésben, az Eurázsiai Gazdasági Közösségben és a Belarusszal közös Szövetségi Államban.

„Egyenjogú kapcsolatunk Kínával fontos stabilizációs tényező Eurázsiában.” Indiával stratégiai együttműködés van tervben, Japánnal pedig olyan gazdasági együttműködés, amelynek nem titkolt célja, hogy Oroszország végre békeszerződést kössön a második világháború után 74 évvel Japánnal, amelynek területi követelése van Oroszországgal szemben, miután a szigetország nem ismeri el a Kuril-szigetek déli csücskének szovjet illetve orosz fennhatóságát.

Az ország lakóinak azonban fontosabb lehetett a beszédnek az a része, amelyben Putyin – sokadszor jó cárként a rossz bojárok között – arról beszélt, hogy az ügyészségek az indokoltnál többet vegzálják a vállalkozókat. AZ ELJÁRÁSOK FELE BÍRÓSÁGI SZAKASZBA SEM JUT, AZ ELNÖK SZERINT EZ AZT BIZONYÍTJA, HOGY A HATÓSÁGOK GYAKRAN ALAPTALANUL LÉPNEK FEL A VÁLLALKOZÓKKAL SZEMBEN, akik gyakran hónapokig ülnek előzetesben, anélkül hogy bárki kihallgatná őket. A következmény: a vállalkozások tönkretétele, munkahelyek elvesztése – mondta az elnök.

Putyin a digitális gazdaság polgári fejlesztéséről, a startupok támogatásának fontosságáról szólt, és közvetlenül üzent a törvényhozóknak: teremtsék meg ezeknek a cégeknek hatékony működéséhez szükséges törvényi feltételeket. A védelmi iparnak pedig rá kellene hangolódnia a polgári kibocsátásra is. Putyin szerint itt van a „bátor kezdeményezések ideje”, hogy a big data, a robottechnológia területén Oroszország globális szereplővé váljon. Más kérdés, hogy Kína ebben messze Oroszország előtt jár.

Az ország természeti adottságaiban rejlő perspektívákról beszélt a mezőgazdaság kapcsán is. Putyin szerint ökológiailag tiszta termék külföldön „már egyáltalán nincs”, egy „zöld brand” megteremtésével, amely garanciát nyújt arra, hogy csak tiszta technológiát használnak, Oroszország nagy szeletet hasíthatna ki az élelmiszer világpiacán.

A mezőgazdasági export – jelentős részét a búza adja – jelenleg 25 milliárd dollár, Putyin ezt öt éven belül 45 milliárdra emelné. Putyin a szociális intézkedésekben ígért bölcsődéket – idén 90 ezer, 2021-ig összesen 270 ezer hellyel –,  demográfiai felfutást a szegénység visszaszorításával – a 145 milliós országban most 19 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt a hivatalos adatok szerint, míg 2000-ben ez a szám 45 millió volt –,  segítséget ígért a lakáshitelek törlesztőihez, haladékot nyújtva,  szólt az egészségügy fejlesztésének szükségességéről, mert ”a jelenlegi szint sokakat nem elégít ki”, csökkentené az orvosi beavatkozásra való várakozás idejét.

Ezenkívül szóba került a művelődési házak fejlesztése vidéken – ahonnan különösen nagy az elvándorlás –, a szemétkezelés, a korszerű újrafeldolgozás szükségessége,  a tanároknak és orvosoknak szánt életpályamodell, az érintettek fizetésének biztos növekedését ígérve,  valamint az infrastrukturális fejlesztés az internettől a repülőtereken és a vasúton át a Moszkva–Szentpétervár-autópályáig.

Putyin szerint Oroszország képes stabilan három százalék feletti GDP-növekedést tartani. Az ország jelenlegi aranytartalékai teljes egészében fedezik az ország külső adósságát, jelentette be Putyin – igaz, ez nem jelenti hogy ez egészében bevethető volna az adósság ellen, de jelzi, hogy az ország stabilan képes fizetni törlesztőrészleteit.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all