csütörtök, július 18, 2019
728x90 EU Imagery

Harmadszor szavaztak Theresa May brit kormányfő kilépési megállapodásáról a brit alsóházban: ezúttal 286-an szavaztak igennel, 344-en viszont továbbra is elutasították a megállapodást.  Ugyan a számokból látszik, hogy Maynek a korábbi két óriási vereséghez képest sikerült megnyernie vele szemben álló tory képviselőket, de továbbra is 58 képviselős különbséggel kapott ki.

Megint sokan, 34-en szavaztak ellene saját pártjából, és a kormányát támogató északír unionisták is ellene voltak.

Az EU-s távozás feltételrendszerét lefektető kilépési megállapodás pénteki elutasítása azt jelenti, hogy a múlt heti EU-csúcson felajánlott két halasztási opció közül a második lép életbe. Ha átment volna a megállapodás, akkor annak feltételrendszere szerint lépnek ki, és május 22-ig maradhatott volna az Egyesült Királyság az EU tagja.

MIUTÁN NEM MENT ÁT A MEGÁLLAPODÁS, ÁPRILIS 12-IG KAPNAK HALADÉKOT A BRITEK.

Addig kell eldönteniük, mit szeretnének: rendezetlen brexitet – amit már többször is nagy többséggel elutasítottak véleménynyilvánító szavazásokon –, vagy pedig hosszabb halasztást kérnek, de ebben az esetben európai parlamenti választásokat kellene tartaniuk májusban. Egy ilyen újabb halasztási kérelmet az EU többi 27 tagországának jóvá kellene hagynia.

May a lemondását is belengette, csak menjen át

May kormánya az utolsó órákban is próbálta meggyőzni a képviselőket, hogy szavazzák meg a kilépési megállapodást. Pénteken, a brexit eredeti, de már elhalasztott dátumán a korábbiaktól eltérően nem az egész megállapodáscsomagról, hanem csak a kilépési megállapodásról szavaztak, amiről leválasztották  az ahhoz kapcsolódó politikai nyilatkozatot. Az 585 oldalas kilépési megállapodás fekteti le a távozás feltételrendszerét, és jogilag kötelező érvényű. A 26 oldalas, pénteken kihagyott politikai nyilatkozat vázlatosan foglalja össze a jövőbeni kapcsolatok alapelveit, és jogilag nem kötelező érvényű.

Januárban az első szavazáson 230 fős, a márciusi másodikon 149 fős többséggel szavazták le az alsóházban a teljes megállapodást, amit az EU 27 másik tagországa már korábban jóváhagyott. A megállapodásban az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás volt a leginkább elfogadhatatlan a teljes megállapodást ellenző képviselők többségének, ez pedig a pénteken szavazásra bocsátott kilépési megállapodásnak a része volt. Ezzel ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek.

A legutóbbi leszavazáshoz képest legalább 75 képviselőt kellett volna meggyőznie Maynek. A kormányfő a párton belüli ellenfeleit azzal is próbálta megnyerni, hogy szerdán belengette, kész lemondani, ha átmegy a megállapodása az alsóházban. Több kemény brexitpárti tory jelezte, hogy hajlandó megszavazni ezek után a dealt. Boris Johnson volt külügyminiszter hivatalosan is bejelentette, hogy támogatni fogja May „rossz megállapodását", amivel továbbra is komoly gondjai vannak. A korábban lemondott brexitügyi miniszter, Dominic Raab pedig úgy állt be délutánra a kilépési megállapodás mögé, hogy még délelőtt is nyilvánosan ellenezte azt.

Több másik tory azonban továbbra is ellenállt, és a May parlamenti többségét 2017 óta biztosító északír unionisták is kijelentették, nem szavazzák meg a megállapodást, mert ahhoz nem sikerült változtatásokat kiharcolnia Maynek az EU-nál. Hivatalosan ellene volt a Labour, és a többi ellenzéki párt is, legfeljebb néhány kiszavazásban reménykedhetett a kormányfő.

May: Bármilyen halasztásnak világos cél kell

Theresa May az újabb leszavazás után azt mondta, sajnálja az alsóház döntését, aminek súlyos következményei vannak. Azt mondta, hogy bármilyen további halasztásnak világos célja kell, hogy legyen, és bele kell egyeznie a többi 27 EU-tagországnak is. Szerinte innentől „szinte biztos", hogy az Egyesült Királyságnak részt kell vennie az EP-választásokon. May azt mondta, hogy a kormány továbbra is egy rendezett brexit irányába dolgozik majd, de „attól tartok elérjük ennek a folyamatnak a korlátait az alsóházban."

A legnagyobb ellenzéki párt, a Labour vezetője, Jeremy Corbyn azt kérdezte Maytől, hogy végre elfogadja-e, hogy a képviselők nem kérnek a megállapodásából, mivel szerinte úgy tűnik, hogy akár további szavazásról sem tett még le. Szerinte az alsóház felelőssége, hogy valamilyen brexitalternatíva mögött többséget tudjon felmutatni. Ha pedig May nem képes alternatívát találni, akkor mennie kell.

Tusk rendkívüli csúcsot hívott össze április 10-re

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt írta a Twitteren, hogy a pénteki alsóházi szavazás fényében úgy döntött, hogy április 10-re EU-csúcsot hív össze.

Az Európai Bizottság sajnálatosnak nevezte a kilépési megállapodás leszavazását. Azt írták, hogy innentől a briteknek kell jelezniük április 12-ig, hogy mit szeretnének. Azonban a rendezetlen kilépés valószínű forgatókönyv április 12-én, az EU pedig teljes mértékben felkészült erre is.

Diplomaták szerint az EU-ban sem várták, hogy pénteken átmenne May kilépési megállapodása, ami önmagában elég lett volna a május 22-i kilépési határidő aktiválásához.

Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök Michel Barnier-vel, az EU brexitügyi főtárgyalójával találkozott Varsóban. Utána azt mondta, hogy ő személy szerint arra is nyitott, hogy akár fél-egyéves hosszabbítást adjanak a briteknek az áprilisi csúcson.

May ellenfelei megint a lemondását követelik

Párton belüli ellenfelei megint May lemondását követelték, a kormányfőt támogató északír unionisták viszont arra szólították fel, hogy a halasztással kapott időt arra használja fel, hogy rendezze az ír tartalékmegoldás problémáját (amire két és fél évvel a brexitnépszavazás után sem sikerült semmilyen megoldást találni).

May a lemondása belengetésével azért is taktikázhatott, mert ezzel azt mutathatta: ő hajlandó lenne erre az áldozatra is, miután viszont nem ment át a megállapodása, továbbra sem kötelező távoznia. Decemberben elbukott ellene egy bizalmatlansági indítvány a párton belül, ilyen formában egy évig semmiképpen nem lehet újra kihívni.

Többen folytatnák az alternatívák keresését

Egyelőre sokan bizonytalanok abban, mi lesz a brit kormány következő lépése. Azonban a képviselők azt tervezik, hogy folytatják az alternatívák keresését, amit a héten már elkezdtek – habár első körben minden egyes alternatív javaslatot éppen úgy elutasítottak, ahogy May megállapodását most már háromszor is.

Az alsóháznak hétfőn sikerült magához ragadnia a kezdeményezést, és szerdán nyolc véleménynyilvánító szavazást tartott különböző brexitalternatívákról. Azonban mindegyiket leszavazták: a rendezetlen kilépést, egy megállapodásról szóló megerősítő népszavazást, a vámuniót is. Továbbra sincs olyan megoldás, ami mögött bármikor többség állt volna össze az alsóházban.

A konzervatívok közül nemrég kilépő Anna Soubry viszont már szerdán azt mondta, hogy ez egy többlépcsős folyamat, és a héten fel lehetett mérni, hogy melyik javaslatoknak van a legerősebb támogatottsága. A vámunióban maradásra 264-en, míg bármilyen megállapodáshoz szükséges megerősítő népszavazásra 268-an szavaztak. Többen hétfőn ezekbe az irányokba folytatnák a vitát.

Ehhez kapcsolódik, hogy Michel Barnier uniós főtárgyaló pénteken kijelentette, nyitottak arra, hogy egy vámuniós javaslatról tárgyaljanak, ha az Egyesült Királyság úgy döntene, ebbe az irányba akarja elvinni a brexitet. Ez azonban pont az a forgatókönyv, ami a kemény brexitpártiaknak teljességgel elfogadhatatlan.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all