Világ

45 éve nem látott módon szavazta le Trumpot a kongresszus

Az amerikai képviselőház csütörtökön határozatot fogadott el, amelyben elrendeli a Jemenben háborúzó, Szaúd-Arábia vezette nemzetközi koalíció amerikai támogatásának beszüntetését. Mivel a szenátus már elfogadta a határozatot - amely lényegében elutasítja Donald Trump amerikai elnöknek a szaúdi intervenciót támogató politikáját -, a dokumentum most a Fehér Ház elé kerül. Az elnöki hivatal mindazonáltal már a múlt hónapban bejelentette, hogy Donald Trump meg fogja vétózni.

85b44e6c4d4c2250e75698298d3de05c2d20209b

Az amerikai kongresszus Kép forrása: Nemzeti.net

A demokrata párti többségű képviselőházban 175 nem mellett 247 igen szavazattal hagyták jóvá a határozatot. A demokrata párti képviselők mellett 15 republikánus honatya is támogatta.

Egyértelműen állást foglaltunk ma a háború és az éhínség ellen és a kongresszus katonai hatásköre mellett, amikor megszavaztuk a jemeni háborúban való cinkosság befejezését

- jelentette ki Bernie Sanders független (de a demokrata frakcióhoz tartozó, sőt, a demokrata elnökjelöltségre már másodízben pályázó) képviselő, a határozat beterjesztője.

A négy éve tartó jemeni háborúban a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek által vezetett kormányerők az Irán által támogatott, síita felekezetű húszi lázadók ellen harcolnak. a harcoknak hivatalos adatok szerint is tízezrek estek áldozatul, és az országot jelenleg is a modern kor egyik legsúlyosabb humanitárius válsága fenyegeti éhínséggel, vízhiánnyal és kolerával.

A mostani határozat támogatói azzal érveltek, hogy a jemeni amerikai beavatkozás - mely valójában kimerül a légi-utántöltésben, felderítő akciókban és egyéb támogató jellegű műveletekben - sérti azt az alkotmányos feltételt, amely szerint a kongresszusnak, nem pedig az elnöknek kell döntenie a háborúba lépésről. Egyébként a törvénysértést Trump a demokrata Barack Obamától örökölte, aki 2015-ben azért támogatta a szaúdi törekvéseket, hogy így békítse meg a regionális vallási/politikai rivális Iránnal kötött nukleáris megállapodás miatt háborgó Rijádot. 

Az ellenzők szerint a szaúdi vezetésű szövetség támogatásának esetében nem megfelelően alkalmazták az 1973-ban, a kongresszus megkerülésével elmélyített, katasztrofális következményekkel járó vietnami háború után elfogadott törvényt (War Powers Act), amelynek értelmében

AZ ELNÖKNEK A KONGRESSZUS JÓVÁHAGYÁSÁRA VAN SZÜKSÉGE, HA KÜLFÖLDÖN AKAR KATONÁKAT BEVETNI 60 NAPON TÚL.

A kongresszus egyébként most első ízben alkalmazta bő 45 év alatt a törvényt az elnök hatáskörének korlátozása céljából, a korábbi intervenciókat készséggel megszavazták.

A határozattal a kongresszus követeli, hogy 30 nappal a dokumentum elfogadása után "az elnök vonja ki az amerikai fegyveres erőket a jemeni, illetve az azzal kapcsolatos ellenségeskedésekből" leszámítva azokat a kommandósakciókat és dróntámadásokat, melyeket az országban évtizedek óta masszívan megkapaszkodó al-Káida terrorhálózat és egyéb iszlamista frakciók ellen hajtanak végre.

A republikánus képviselők ritkának számító átszavazásában, és a szenátusi egyetértésben nagy szerepet játszott az, hogy a jemeni intervenció egyik fő kitervelője, Mohamed bin Szalmán trónörökös iránti bizalom a Hasogdzsi-gyilkosság vagy Jeff Bezos Amazon-vezér lehallgatása óta megrendült

Azonban a külpolitikát érintő kongresszusi határozatok ellen a mindenkori elnök erős vétót emelhet, melynek érvénytelenítéséhez mind a szenátusban, mind a képviselőházban kétharmados többségre lenne szükség, azaz jóval többre, mint amennyivel a határozatot az alsó- és a felsőházban elfogadták. 

Forrás: Index