Világ

Íme egy török, akiben a majdnem diktátor Erdogan is emberére akadt

Váratlan győzelmet aratott az isztambuli főpolgármester-választáson az ellenzéki Ekrem Imamoglu, aki ezzel az országot 17 éve irányító Erdogan elnök komoly riválisa lehet. A törökországi önkormányzati választás hajrájáig még legfeljebb Isztambulban ismerték Ekrem Imamoglu ellenzéki főpolgármester-jelöltet. Aztán a 48 éves politikus néhány tízezer szavazattöblettel megnyerte a versengést, óriási csapást mérve Tayyip Erdogan elnökre és a várost irányító pártjára. A siker egyszerre ismertté tette őt bel- és külföldön.

Erdogan „választási maffiáról” kezdett szónokolni, és a voksok újraszámolását, majd a választás megismétlését követelte. A választási bizottság sokáig nem közölte a hivatalos végeredményt, végül csütörtökön Imamoglu átvehette megbízólevelét, és ezzel véglegessé vált, hogy a 17 éve regnáló Erdogan a különféle ideológiájú embereket vele szemben egyesíteni képes komoly riválisra lelt.

Imamoglu a konzervatív északkeleti Trabzon tartomány egyik tengerparti városában született. Középosztálybeli családban nőtt fel, életében nagy szerepet játszott a sport: futballozott és kosárlabdázott. Az Isztambuli Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, majd csatlakozott apja építkezési vállalkozásához. Viszonylag fiatalon, 25 évesen nősült, három gyermeke született.

Aktívan politizálni csak 2008-ban kezdett, és a családi háttere ellenére a világi és szociáldemokrata Köztársasági Néppárthoz (CHP) csatlakozott, melynek elődjét Kemal Atatürk az első törökországi politikai pártként alapította. 2014-ben elnyerte szűkebb otthona, az isztambuli Beylikdüzü kerület polgármesteri székét, az uralmon lévő Igazság és Fejlődés Párttól (AKP) hódítva el a városrész irányítását.

torok1

© AFP / Yasin Akgul

Bár többen is kockázatosnak tartották, hogy a CHP színeiben ő indult Erdogan isztambuli jelöltje, a politikai nehézsúlyú Binali Yildirim volt kormányfő ellen, a húzás bejött. Főként azért, mert Imamoglu – több társával egyetemben – az új török politikai nemzedék egyik markáns képviselője. Aki – írta a török sajtó – nem elitista baloldali, hanem nyitott minden irányban. Márpedig az etnikailag és ideológiailag színes Isztambulban Erdogan AKP-jának is jelentős a szavazói bázisa, s egy részének az átcsábítása nélkül Imamoglu nem nyerhetett volna.

Kommunikációs képességét a kampány fényesen igazolta.

„A legnagyobb fegyverem a közlés ezeréves hagyománya, az élő beszéd. És ha a sajtó, különösen a tévé messze nem objektív, a közösségi média egyelőre még érintetlen”

– nyilatkozta. Ennek megfelelően járta a várost, és megosztott magáról videókat. Például olyat, amelyen a bazárban egy AKP-szavazó elutasítja a kézfogást vele, majd néhány percnyi beszélgetés után öleléssel búcsúznak el egymástól. Egy másik posztban pedig a görög barátaival táncol, amit a görög média máris úgy értelmezett, hogy Imamoglu beszéli a görög pontosz dialektusát, és ismeri a pontosz táncot. Pontoszt, a Fekete-tenger délkeleti partvidékét az ókori görögök az időszámításunk előtti VIII. és VII. században gyarmatosították.

Imamoglu a kurdoknak is kezet nyújtott, és a baloldali, kurdbarát Népi Demokratikus Párt is felsorakozott az isztambuli jelöltsége mögött. Származása, sportszeretete, vallásossága alapján a bírálói már azt vetették a szemére, hogy imitálja Erdogant. Akárhogy is, Imamoglu a szociáldemokrata irányultsága ellenére nacionalista benyomást is tud kelteni, de igyekszik senkit sem megbántani, a megszólalásai sohasem kirekesztőek.

A népszerűségéhez persze nemcsak a személyisége, de a gazdasági válság is hozzájárult. Programjáról kevesebb szó esett, de toleranciáját jelzi, hogy megválasztása esetén nem engedi, hogy a bizánci katedrálisból lett Hagia Szophia múzeum ismét mecset legyen, ahogy azt Erdogan ígérte. A török ellenzék máris úgy érzi, megtalálta azt, aki 2023-ban méltó kihívója lehet Erdogannak az elnökválasztáson.

Forrás: HVG