Világ
Magyar útlevelekről beszélt Putyin Kim Dzsongunnal folytatott tárgyalása után
- Részletek
- Kategória: Világ
Jóval több szó esett Ukrajnáról, mint Észak-Koreáról Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatóján, amelyet az orosz elnök Vlagyivosztokban adott az észak-koreai vezetővel folytatott tárgyalása után.
Kim Dzsongun nem állt ki az újságírók elé. Észak-Korea szempontjairól elismerően beszélt Putyin. Szerinte Kim Dzsongun érthető módon országa nemzeti érdekeit szem előtt tartva tárgyal, biztonsági garanciák megszerzésére törekedve.
A majdani biztonsági garancia megszerzésével Putyin szerint Észak-Korea éppúgy támogatná a Koreai-félsziget atomfegyvertelenítését, mint az Egyesült Államok és Oroszország. „Igen, ebben a tekintetben az amerikai és az orosz érdekek is egybeesnek. Általában is támogatjuk, hogy a nukleáris fegyverek ne terjedjenek tovább a világban” – mondta az elnök, aki odaszúrt Washingtonnak és Dél-Koreának is.
Fotó: Sputnik / Reuters
Egy ilyen beruházás jelentősen befolyásolná az erőviszonyokat, Oroszország jóval fontosabb szereplője lenne a térségnek, mint most. (Észak-Korea külkereskedelmében Oroszország aránya 1,4 százalék igaz, ezzel is második a 98 százalék feletti Kína után.) Pedig Putyin szerint épp az ilyen, Észak-Koreát is bevonó fejlesztések teremtenék meg azt a bizalmi légkört, amelyben az atomfegyverek leszerelése lehetséges volna Észak-Koreában. Óvatosan nyilatkozott arról, hogy szükség van-e a 2008-ban megszűnt hatoldalú tárgyalási fórumra. Ott Oroszország mellett az Egyesült Államok, Kína, Japán, Dél-Korea és Észak-Korea foglalt helyet.
„Ha eljutunk oda, hogy a konkrét garanciákat kell kidolgozni, akkor szerintem ehhez indokolt nemzetközi biztosítékot adni” – mondta Putyin, megjegyezve: hogyha Észak-Koreának elegendő az Egyesült Államok garanciája, akkor persze ez szükségtelen, ám Putyin nem a kétoldalú megállapodásokban látja a megoldást.
Ukrajna fontosabb lett
Fotó: Sputnik / Reuters
Lengyelország már tíz éve kiadja a lengyel kártyát. Sőt, Magyarország útlevelet is ad, Románia szintén. Mitől rosszabbak az ott élő oroszok az Ukrajnában élő a magyaroknál, románoknál, lengyeleknél? – kérdezett vissza az újságírónak az elnök, azt a különbséget nem említve, hogy Lengyelország, Románia, és Magyarország nem jelentek meg katonai erejükkel az országban és nem támogatnak a szakadár Donyecki és Luganszki Népköztársaságokhoz hasonló szeparatista erőket. Szerinte egyébként is Petro Porosenko elnök – aki vasárnap csúfos vereséget szenvedett az elnökválasztáson az orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkijjel szemben – kudarcos politikája vezetett a jelenlegi helyzethez, például azzal, hogy Kijev úgy döntött, nem folyósítja a béreket, nyugdíjakat, szociális juttatásokat Donyeckbe és Luganszkba.
Forrás: Index