Világ

Zászlórudakkal támadtak román nacionalisták az élőláncot vonó székelyföldi civilekre és közszereplőkre

Székelyföldi civilek és közszereplők élőláncot vontak az úzvölgyi első világháborús katonatemető köré, ahol a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki. Román csoportok érkeztek a hősök napja alkalmából a temetőhöz. Helyszíni beszámolók szerint szélsőséges románok a csendőrökkel dulakodtak, majd a székelykaput áttörve zászlórudakkal bántalmaztak magyarokat, aztán felavatták az emlékművelet és parcellát. A csendőrök később azt állították, nem történt erőszak. A magyar kormány jegyzékben tiltakozott, és péntekre bekérette a román nagykövetet is.
 
Csaknem ezer székelyföldi civil és közszereplő vont élőláncot az úzvölgyi katonatemető elé csütörtök délután, hogy megakadályozza annak az egyházi szertartásnak és koszorúzásnak a megtartását, amelyet Dormánfalva polgármesteri hivatala hirdetett meg a hősök napja alkalmából.

A rendőrség és a csendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, hogy elejét vegye egy esetleges román-magyar összecsapásnak. Azonban alig fél órán át sikerült tartaniuk a sorfalat az élőláncot képező székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékező között, írja az MTI.

A csendőrök arra kérték a magyarokat, hogy álljanak a temetőkapu bal oldalára, míg a románokat a kapu jobb oldalához engedték oda. A Székelyhon.ro szerint a bezárt kapu előtt a románok közül többen is dulakodtak a csendőrökkel.

28106197 94a2a68575b643a02a0623bbe564bc0a wm

Fotó: Pinti Attila / szekelyhon.ro

A temető oldalsó, hátsó részén futballhuligánoknak látszó fiatalok bejutottak, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott. Az MTI szerint a székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. A Maszol.ro szerinta románok egy csoportja kövekkel is dobálta az élőláncot alkotó magyarokat.

Az uh.ro videóján látszik ahogy a román nacionalisták bentről áttörik a temető kerítését.  

A benyomulók fakereszteket is kitörtek. Ezután egy ortodox szertartás keretében felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet. A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről.

A csendőrség bejelentette, hogy a helyszíni felvételek alapján minden törvénysértőt azonosítanak és megbüntetnek. A csendőrök azonban az Agerpres szerint később azt állították, hogy nem történt erőszak sem a résztvevők, sem a résztvevők és a rendvédelmi szervek között.

Kihelyezett rendkívüli ülést hirdettek meg

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Az emlékműállítást a román kulturális minisztérium, a védelmi minisztérium és az építési felügyelőség is törvénytelennek minősítette. Bákó megye prefektusa péntekre helyezte kilátásba az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon, ha addig a dormánfalvi polgármester nem tisztázza a jogi helyzetet.

A székelyföldiek székely zászlókkal és transzparensekkel sorakoztak fel tömött sorokban a lakatlan hegyi település első világháborús katonatemetője előtt a csepergő esőben. Transzparenseiken azokat a román hatóságok által kiállított iratokat mutatták be, amelyek szerint Dormánfalva polgármestere törvénytelenül járt el, amikor a település közvagyonába vette a temetőt és építési engedélyt adott magának a temetőbeli román parcella kialakítására.

A tüntetők transzparensen mutatták be azt a temetőrajzot, amelyet a román Hősök Emléke Társaság készített 1927-ben a temető korabeli rendezése után, és amelyen a román társaság öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azt mondta, a Hargita megyei tanácsnál jelentették be, hogy a Kovászna megyei tanács magyar képviselői kihelyezett rendkívüli ülést tartanak a temető előtt elhaladó úton helyi idő szerint 16 és 18 óra között. Erre hívták Székelyföld településeit is. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke elmondta: senki nem vonja kétségbe, hogy a temető előtt elhaladó út Hargita megye tulajdonában van.

Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa korábban felszólította Csíkszentmárton polgármesterét, hogy nyissa ki a temetőt a román hősök napi rendezvény idejére. A székelyföldi elöljárók attól tartottak, hogy a hősök napi koszorúzás leple alatt egyházi szertartással felavatják a törvénytelenül létrehozott román parcellát, és akkor sokkal nehezebb lesz helyreállítani az eredeti állapotot.

28107297 39ac04872706eaaec392c8bfd99d83d3 wm

Csendőrökkel dulakodnak román résztvevők akik erőszakkal benyomult az úzvölgyi katonatemetõbe ahol ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án.
Fotó: Veres Nándor / MTI

A magyar kormány jegyzékben tiltakozott, berendelte a román nagykövetet

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az élőlánc előtt telefonon beszélt Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, és nyomatékosan kérte, hogy a csütörtöki úzvölgyi rendezvények kapcsán a román fél ne adjon teret a provokációknak, és tegyen meg mindent a fizikai atrocitások elkerüléséért.

Később Magyar Levente külügyi államtitkár elmondta az MTI-nek, hogy tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben csütörtökön történtek miatt. A jegyzékben az eset teljes körű kivizsgálására és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartására szólította fel a román felet a kormány.

Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia eltűr effajta atrocitást, amely „barbarizmusában" a magyarok elleni legdurvább provokációkat idézi. A magyar kormány elvárja, hogy ha már megelőzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot az identitásában mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak.

28106205 cd4a5aee6cf6689ec344327c2ac887a6 wm

Fotó: Pinti Attila / szekelyhon.ro

Az előzményeket felidézve Magyar Levente elmondta, az első világháború után katonai temetőt létesítettek az Úz-folyó völgyében az 1916-ban elhunyt honvédoknak. Bár arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy román katonák földi maradványai is a temetőben lennének, a legközelebbi település önkormányzata úgy döntött, kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére. Azt azonban az illetékes román hatóságok is elismerték, hogy erre nem volt jogalapja, és a döntések nemzetközi jogot is sértenek, mondta az államtitkár.

Román civil szervezetek meghirdették a betonkeresztek felavatását, amire csütörtökön került sor, de ehhez a szemmel láthatóan ittas embereknek át kellett törniük a kivonuló békés székely tiltakozók sorfalát. Miután bejutottak, a román ünneplők ledöntötték a székely kaput, és a honvéd sírok fölé emelt fakereszteket téptek ki, a román csendőrség pedig a helyszínen mindezt tétlenül nézte, mondta Magyar Levente.

Menczer Tamás, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős külügyi államtitkár a Facebookján azt írta, hogy

A MAGYAR KÜLÜGY PÉNTEKRE BEKÉRETTE AZ ESET MIATT A ROMÁN NAGYKÖVETET.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt írta a Facebookján, hogy „Ha ezt a barbárságot a román politika nem akarta megakadályozni, akkor az morális botrány, ha nem tudta, az pedig államigazgatási csőd."

Kelemen Hunor: Mondjon le a belügyminiszter

Elítélte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is az úzvölgyi katonatemetőben történt erőszakos cselekményeket, a magyar közösség megfélemlítését célzó „barbár rongálást". Kelemen Hunor pártelnök felszólította a miniszterelnököt, hogy menessze a belügyminisztert és Hargita megye prefektusát is.

(Borítókép:  Román résztvevők miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál ahol ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án. Fotó:  Veres Nándor / MTI)

Forrás: Index