Világ

Merkellel, de nélküle is végződhet a német kormányválság

A május végi európai parlamenti választás elég alaposan megkavarta a német politikai viszonyokat is, és megint nőtt a nyomás Angela Merkel kancellár nagykoalícióján.

 

  • Merkel Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) és a vele szövetséges bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU) sikerült ugyan győznie, de a most kapott 28,9 százalék gyengébb a 2014-es uniós eredményükhöz képest és a 2017-es szövetségi választásokhoz képest is. A CDU/CSU különösen a fiatalok között szerepelt gyengén.
  • A legnagyobb pofont nagykoalíciós partnerük, a szociáldemokraták (SPD) szenvedték el. Folytatódott az egykor 30 százalék fölötti párt mélyrepülése – ezúttal 15,8 százalékot értek el. Az SPD ráadásul a szintén május 26-án tartott brémai választásokat is elbukta a CDU-val szemben, pedig 73 éven át nagy fölénnyel vezették a tartományt. Az SPD-nek így most a Zöldek mellé a Baloldalt (Linke) is be kell vennie a koalícióba.
  • Az EP-választáson a Zöldek leelőzték az SPD-t, a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint pedig ha most vasárnap lennének a választások, a Zöldek lennének a legerősebb párt, azaz már Merkel CDU-jánál is erősebbek lehetnének.

A csúfos eredmény miatt végül bejelentette távozását a szocdemek éléről és szövetségi parlamenti frakcióvezetői tisztségéből Andrea Nahles. A politikus egy hétig még tartotta magát. Azzal érvelt, hogy az elmúlt 15 év hozta ezt a 15 százalékos eredményt, végül azonban engedett a pártjából érkező nyomásnak. Az SPD vezetését átmeneti időre a három alelnök vette át. Egyikük sem pályázza meg az elnöki posztot, csak a tisztújításig vezetik a pártot.

28102747 a0d7d241f9a0d3c8e8d6c2a95f0f319a wm

Balról-jobbra: Thorsten Schäfer-Gümbel, a párt hesseni tartományi vezetője, Manuela Schwesig Meckelnburg-Elő-Pomeránia tartományi miniszterelnöke és Malu Dreyer Rajna-vidék-Pfalz tartományi miniszterelnöke tart sajtótájékoztatót, miután Andrea Nahles bejelentette távozását 2019. június 3-án
Fotó: John Macdougall / AFP

Közben a félidejéhez közeledik Merkel kínkeservvel összerakott nagykoalíciójának működése. Merkel vasárnap azt ígérte, hogy folytatni fogja, és egyben tartja a koalícióját. Azonban a szociáldemokraták úgy vállalták az együttműködést, hogy a ciklus félidejében, 2019 őszén készítenek egy jelentést az eddigi munkáról és eredményekről, majd ettől teszik függővé a folytatást. Ezek a fejlemények aggaszthatják az utolsó kancellári ciklusát töltő Merkelt is, mert a szocdemeken belül többen már kezdettől nem támogatták az újabb nagykoalíciót a CDU-val, az EP-választás után pedig megint felerősödtek olyan hangok, hogy ki kellene ugraniuk a szövetségi kormányból.

A YouGov közvélemény-kutató intézet csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése azt mutatja, hogy  a németeknek elegük van a nagykoalícióból. A CDU/CSU-SPD szövetség megtartásával csak  a megkérdezettek 27 százaléka ért egyet. 52 százalékuk új választás kiírásával oldaná meg a helyzetet, a fennmaradó 21 százalék pedig nem nyilvánított erről véleményt. 

A helyzet megoldása szokás szerint nem ilyen egyszerű. Nézzük meg, milyen lehetőségek vannak most a német politika előtt.  

 

1. Megmarad a nagykoalíció 2021-ig

Ugyan a mostani helyzetet jelentős részben a  szocdemek újabb mélypontja váltotta ki, érdekes módon épp ez tarthatja fenn továbbra is a nagykoalíciót. Az SPD-nek jelen helyzetben biztosan nem érdeke egy előrehozott választás, ezen ugyanis megismétlődhetnének az EP-választáson elért rossz eredmények, és a mostani 152 szociáldemokrata képviselőnek már nem lenne esélye visszakerülni a Bundestagba. A szociáldemokratáknak egyelőre nincs is olyan markáns politikusa, aki eredményesen léphetne fel kancellárjelöltként. 

A nagykoalíció eddigi működésével egyébként – a kezdeti, és főként a CSU által keltett belső villongások kivételével – nem voltak különösebb bajok: a két párt közötti viszony jó volt, és a szociáldemokratáknak még vannak olyan projektjeik, amelyeket a ciklus második felére terveztek.

Merkel is kijelentette, hogy szeretné kitölteni 2021-ig tartó, utolsó kancellári ciklusát. Ehhez tartja magát a Merkel által kiválasztott utódjelölt, Annegret Kramp-Karrenbauer a CDU elnöke is.  Hétfőn rákérdeztek arra Kramp-Karrenbauernél, hogy a koalíció összeomlása esetén készen állna-e átvenni a kancellári posztot, amire ő ezt válaszolta: 

Nagyon jó indokok vannak arra, hogy ne vessünk véget elhamarkodottan egy kormánynak, figyelembe véve a németországi és európai helyzetet. A CDU-ban felelősséget kell vállalnunk, és stabilitást kell biztosítanunk.

 

28102881 ef682022494f7c9d656ba491c0b27561 wm

Annegret Kramp-Karrenbauer (balra) a CDU elnöke és Angela Merkel kancellár a párt berlini találkozóján 2019. június 4-én
Fotó: Hannibal Hanschke / Reuters

 

2. A szocdemek kiszállnak a kormányból, Merkel a Zöldekkel és/vagy a liberálisokkal társul 

A koalíció félidejét értékelő jelentésről a szociáldemokraták a decemberi kongresszusukon szavaznak. Itt születhet olyan döntés, hogy kiszállnak és ellenzékben folytatják tovább, ott próbálnak erősödni. Merkelnek ebben az esetben új koalíciós társ után kell néznie. Kézenfekvőnek látszanak az elmúlt időszakban látványosan megerősödő Zöldek.  Az EP-választáson a szociáldemokraták először kaptak ki országos szavazáson a Zöldektől, akik 20,5 százalékkal meglepetésre bejöttek második helyre. A 2017-es Bundestag-választáson még csak 8,9 százalékot értek el, de azóta folyamatosan nő a népszerűségük. Mostanra Németország vezető baloldali pártjává léptek elő, és több mint egymillió egykori CDU-szavazót vontak magukhoz.

AZ ARD LEGÚJABB FELMÉRÉSE SZERINT A ZÖLDEK MOSTANRA LE IS ELŐZTÉK A CDU-T: HA MOST VASÁRNAP LENNÉNEK A VÁLASZTÁSOK, 26 SZÁZALÉK SZAVAZNA RÁJUK, MÍG A KERESZTÉNYDEMOKRATÁKRA 25 SZÁZALÉK. 

A Zöldeknek tehát most egyáltalán nem áll érdekében beszállni Merkel kormányába. Nekik előrehozott választás kell, ahol folytathatnák diadalmenetüket, és esetleg átvehetnék a Németország legerősebb pártja címet. A YouGov felmérése szerint a megkérdezettek 25 százaléka szeretné, ha a Zöldek elnöke, Robert Habeck lenne a következő kancellár. A CDU-s Kramp-Karrenbauert 13 százalék, a szociáldemokrata Olaf Scholzot pedig mindössze 9 százalék támogatná, de az is beszédes, hogy 53 százalék nem tudna kancellárt választani e három politikus közül. A felmérésben a Zöldek szavazóinak csak 25 százaléka szavazott a CDU/CSU és a Zöldek szövetségére. 54 százalékuk azt tartaná helyesnek, ha pártjuk a szociáldemokratákkal és a Baloldallal (Linke) alkotna kormányt.

A liberális FDP a Zöldeknél jóval szívesebben venne részt a kormányban a CDU-val, csakhogy velük a 2017-es Bundestag-választás után volt egy rosszemlékű fordulója Merkelnek. A kancellár akkor első körben a Zöldekkel és az FDP-vel tárgyalt a koalícióról, majd a tárgyalások egy pontján az FDP kiszállt és mindent borított. Elnökük akkor azt mondta: jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni. Érdemes azzal is számolni, hogy ha ez a forgatókönyv jön be, akkor 2020 elején tudnák csak elkezdeni a koalíciós tárgyalásokat, aztán sok időbe telne, míg meglenne az új kormány, aminek alig lenne egy éve bármit is csinálni a 2021-es, újabb Bundestag-választásokig. 

A YouGov-felmérésben a megkérdezett németek így voksoltak a különböző kormánykoalíciós alternatívákra: 

  • 25 százalék a Zöldek, az SPD és a Baloldal (Die Linke) koalícióját látná legszívesebben,
  • 15 százalék támogatná a CDU/CSU, a Zöldek és a liberális FDP koalícióját
  • 14 százalék örülne egy CDU/CSU-Zöldek kormánynak. 

3. Kisebbségi kormány Merkellel vagy nélküle

Ha nem talál koalíciós társat, Merkel az amúgy is a kompromisszumokra épülő német politikai palettán megpróbálkozhat a kisebbségi kormányzással. Emellett szólhat, hogy Európa legerősebb gazdaságának nagyon nem tenne jót egy újabb „lefagyás" egy előrehozott választással, majd hónapokig tartó koalíciós alkudozásokkal és kormányalakítással. Merkelnek ehhez természetesen nagyon komoly engedményekbe kell belemennie, hogy megkapja a szociáldemokraták, a Zöldek és az FDP támogatását. Ebből a helyzetből egyébként a szociáldemokraták nem sok hasznot húzhatnának: csak arra számíthatnának, hogy a választók a kialakult helyzetért őket büntetik, és támogatottságuk még mélyebbre száll.  

28102933 74993bc8ab880a3e24b0be96a675602b wm

Angela Merkel német kancellár elhagyja a Bundestag alsóházát, a német alkotmány 70. évfordulójának ünnepi ülését 2019. május 16-án
Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters

ÉRDEKES KÉRDÉS, HOGY EZ A KISEBBSÉGI KORMÁNY MERKELLEL VAGY NÉLKÜLE LENNE-E VONZÓBB.

A kormány működőképességéhez szükséges kompromisszumok érdekében elképzelhető lenne egy nem Merkel kancellárságával tevékenykedő kabinet. Elképzelhető, hogy ez nem csak a kisebbségi kormányt szavazataival támogató ellenzéki pártok feltétele lenne, de a CDU-n belülről is jöhet ilyen kezdeményezés. De akkor rögtön felmerülne a kérdés, hogy a CDU kit tudna a helyére állítani. A CDU-n belül továbbra sincs erős alternatívája Merkelnek. 

A kancellár eredetileg erre a szerepre szemelte ki bizalmasát, Annegret Kramp-Karrenbauert, aki a CDU-elnöki posztot vette át tőle egy igencsak kiélezett párton belüli szavazás után. Kramp-Karrenbauer azonban nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Népszerűsége eléggé visszaesett a felmérésekben, miután egy sor bakiba, és visszás kijelentésbe futott belepártelnökké választása óta. Az EP-választásra Merkel átengedte neki a kampányolás jelentős részét, de AKK ott sem hozta az eredményeket. Végül már Merkelnek is cáfolnia kellett azokat a sajtóértesüléseket, hogy már nem bízik abban, hogy Kramp-Karrenbauer lehetne az utódja kancellárként. A Forsa RTL megbízásából készített felmérése szerint a válaszadók 70 százaléka nem szeretné, hogy Kramp-Karrenbauer vegye át Merkel helyét kancellárként.

Ezt a váratlan lépést Merkel előbb is meghozhatja, csak azért, hogy időben a kancellári székbe segítse AKK-t. Az ő esélyei ugyanis az idő előrehaladtával csökkennek a poszt megszerzésére: ősszel újabb tartományi választások jönnek Brandenburgban és Szászországban, ahol hagyományosan erős a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD), ami az EP-választáson a legtöbb szavazatot kapta ezekben a tartományokban. Ha kikapnának ősszel, akkor újabb kudarcokat írhatnak a CDU elnökének számlájára. Annak elég kicsi a valószínűsége, hogy Kramp-Karrenbauer idő előtt vegye át a kancellári széket Merkeltől, ugyanis ehhez eleve nem kapná meg a szociáldemokraták támogatását. A párt képviselői ezt már kinyilvánították.  

4. Előrehozott  választás

Ha az SPD kiválik a koalícióból, és nem sikerül sem új koalíciós társakat találni, sem a kisebbségi kormányzás feltételeit megteremteni, akkor Frank-Walter Steinmeier  államfő előrehozott választásokat írhat ki.

A korábbi nyilatkozatok alapján ez ellen sem a Zöldek, sem a Baloldal, sem az AfD nem tiltakozna. A szociáldemokratáknak azonban ez most nagyon rosszul jönne, a CDU-t pedig felrázhatná az immár Merkel nélküli időkre való felkészülés és az emiatt bekövetkező személyi átrendeződések. 

Influenszerek kavarják meg a politikát

Ha új kampány jönne, nagyon össze kell szedniük magukat a kereszténydemokratáknak és a szociáldemokratáknak. Az EP-kampány finisében ugyanis egy fiatal, kék hajú vlogger videója alaposan bezavart a két történelmi pártnak. A Rezo nevű vlogger egy héttel az EP-választás előtt a CDU megsemmisítése címmel töltött fel egy videót. A YouTube-csatornáján több mint 1,6 millió követővel rendelkező Rezo azzal vádolta a CDU-t és a CSU-t, hogy a politikája is hozzájárult a német kereseti egyenlőtlenségek súlyosbodásához, valamint a társadalmi mobilitás csökkenéséhez. Azt is a kormányzó pártok szemére vetette, hogy a Ramstein légibázis átengedésével hozzájárultak az amerikaiak drónháborújához a Közel-Keleten. A videó lényege azonban az volt, hogy ezek a pártok megakadályozták Németország hatékony fellépését a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

Rezóhoz 70 másik influenszer is csatlakozott, akik szintén arra kérték több millió követőjüket, hogy ne szavazzanak a CDU-ra, az SPD-re, és az AfD-re sem, mert ezek a klímapolitikájukkal „romba döntik a bolygót a jövő generációi előtt.”  Két nappal a választás előtt további 90 influenszer csatlakozott Rezóhoz, akit a Spiegel a 16 éves svéd klímaaktivistával, Greta Thunberggel együtt az új generációs aktivisták egyik vezéralakjának nevezett. Világosan kimondták, hogy a kormánykoalíció felelős a klímakatasztrófa felé vezető útért, és nem szabad a CDU-ra szavazni.

A CDU nem igazán tudott reagálni. A Süddeutsche Zeitung szerint felvettek egy válaszvideót, ennek nyilvánosságra hozatalát azonban végül elvetették, helyette egy közleményt adtak ki. Csak rontott a helyzeten, amikor Annegret Kramp-Karrenbauer arról beszélt, hogy még jó, hogy Rezo nem őket tette felelőssé az ókori Egyiptom hét csapásáért. Ez különösen azért váltott ki felháborodást, mert a katolikus Kramp-Karrenbauer összekeverte a hét bibliai csapást a tíz egyiptomival. AKK aztán azzal öntött olajat a tűzre, hogy felvetette: át kellene tekinteni az online kampányolás szabályait, mert az influenszerek kiállása olyan, mintha 70 újság fogna össze nyilvánosan a kormánypártok ellen. Kramp-Karrenbauer a YouTube-videókat politikai propagandának nevezte, amiket szabályozni kéne. Ez viszont elég komoly újabb felháborodást hozott a közösségi médiában.

A kampány végén a Zöldek egyértelműen a CDU-SPD rovására tudtak erősödni. „Az, hogy egyetlen videó ekkora megrökönyödést tud kelteni a német politikai elit körében, többet elmond a politikáról, mint magáról a videóról" – írta a Foreign Policy

(Borítókép: Angela Merkel a CDU/CSU találkozón Berlinben 2019. január 29. Fotó: John Macdougall / AFP)

Forrás: Index