vasárnap, szeptember 15, 2019
728x90 EU Imagery

Az Európai Tanács által javasolt európai bizottsági elnökjelölt, Ursula von der Leyen (akit a brüsszeli buborékban máris csak VDL-ként emlegetnek) a szerdai napját az Európai Parlamentben töltötte.

Találkozott az Európai Parlament elnökével, a szocdemekkel, a konzervatív-reformer csoporttal, a liberálisokkal és a zöldekkel is. Utóbbi két találkozó bárkinek megtekinthető volt, innen lehetett némi információt szerezni arról, hogy milyen elképzelésekkel vágna neki Ursula von der Leyen az ötéves elnöki ciklusnak. A legtöbb bírálatot természetesen a megválasztásának körülményei miatt kapta az Európai Tanács által az Európai Bizottság élére javasolt Ursula von der Leyen, mivel az Európai Parlament legtöbb pártja sérelmezi, hogy a csúcsjelölti rendszert „kivégezték” a tagállamok. Ursula von der Leyen erre azt mondta, hogy ez tényleg döcögős kezdet volt, de a múlton már nem lehet változtatni, de a jövőben egy kiérleltebb folyamatra lesz szükség.

vld
A liberálisokkal tartott találkozóján többek között bejelentette, hogy az Európai Bizottság összeállítása során a nemek közötti egyenlőséget maximálisan tiszteletben akarja tartani, ezért ugyanannyi férfi és ugyanannyi női biztost szeretne. Azt kéri a tagállamoktól, hogy az egyszerűbb döntéshez egy férfit és egy nőt jelöljenek biztosnak. Azt is elmondta Von der Leyen, hogy szeretné, ha Európa az első klímasemleges kontinens lenne, a környezetvédelem egyébként is elnökjelölti programjának egy központi eleme. A másik sokat emlegetett téma volt a találkozókon a jogállamiság kérdése. Nem meglepő, hogy ennél a témánál említették legtöbbször Magyarországot. Ursula von der Leyen tervei szerint egy új mechanizmus kell a jogállamiság helyzetének elemzésére, amely minden tagállamra érvényes lesz, és rendszeres időközönként el kell végezni az elemzést. 

A liberális frakcióban nem érték be ennyivel, ismétlődő kérdésekre az elnökjelölt vállalta, hogy keményebben fog fellépni ezekben a kérdésekben, mint az elődje tette. Cseh Katalin momentumos EP-képviselő ennél konkrétabb vállalásokat kért, ekkor azt mondta Von der Leyen, hogy az Európai Uniónak vannak eszközei a jogállamisági feltételrendszer ellenőrzésére, ezeket azonban hatékonyabban kell alkalmazni. Elmondta azt is, hogy a vitás kérdésekben az Európai Unió Bírósága mondja ki a végső szót, a bíróság ítéletei kötelezőek.

A migrációval kapcsolatban Von der Leyen határozott volt, azt mondta, hogy ha a schengeni övezet által nyújtott határok nélküliséget meg szeretnénk őrizni, akkor a külső határok védelmét kell erősebbé tenni. Ennek érdekében az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex létszámának 10 ezer főre emelésére mindenképpen szükség van, azonban szerinte a létszám teljes feltöltését 2027-ről jelentős mértékben előbbre kell hozni. Azt is mondta, hogy világossá kell tenni, hogy az Európába érkezők közül ki a menekült, ki a bevándorló és utóbbiak közül ki a legális és ki az illegális. Merthogy szerinte a legális migrációra szükség van. Hozzátette azt is, hogy a fizikai határok nem férnek össze sem a schengeni övezet lényegével, sem az európai szellemiséggel.

A zöldek némi csalódottsággal hallgatták, hogy az Európai Parlament hiába fogadta el korábban, hogy az EU 2030-ra csökkentse 55 százalékkal a széndioxid-kibocsátását, Ursula von der Leyen szerint 50 százalék is elegendő a klímacélok eléréséhez. Ursula von der Leyen jövő héten az EP plenáris ülésén ismerteti a programját, utána szavaznak róla. Ha az EP bizalmat szavaz neki, akkor nekiláthat a biztosi kollégium összeállításának, a biztosjelölteknek szintén át kell menni egy kiválasztási folyamaton, az EP illetékes szakbizottsága dönt arról, hogy javasolja-e őket a plenáris ülésnek.

A magyar jelölt Trócsányi László, azonban lehet olyan híreket hallani, hogy a szakbizottság nem fogja őt támogatni, politikai üzenetet fogalmazva meg az Orbán-kormánynak. Ebben az esetben új jelöltre lenne szükség: az ATV szerint ez Deutsch Tamás lehet, más forrásokból Győri Enikő és Járóka Lívia neve is felmerült. Amennyiben az EP nem támogatja Ursula von der Leyent, akkor az állam- és kormányfőknek egy hónapon belül új jelöltet kell állítani. Van egy olyan lehetőség is, hogy a parlament egyszerűen csak elhalasztja a szavazást szeptemberre, üzenve ezzel a tagállamoknak, hogy nem tetszik nekik a kiválasztás folyamata. Ekkor az egész folyamat megáll, értelemszerűen az új biztosok kiválasztása és meghallgatásai is hónapokat csúszik majd.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all