Világ

Részletek

Kategória: Világ

Az Európai Bizottság (EB) felszólító levél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szerbiai határnál felépített tranzitzónákban elhelyezett menedékkérők helyzete miatt.

Az EB megítélése szerint e személyek kötelező tartózkodása a tranzitzónában őrizetben tartásnak minősül, ami szembemegy az uniós joggal. A zónában uralkodó körülmények, különösen a visszatérésre kötelezett személyek élelmiszer-megvonása nem felel meg sem az EU úgynevezett visszatérési irányelvében, sem az Alapjogi Kartájában szereplő előírásoknak. A helyzet sürgősségére való tekintettel az EB a megszokott kettő helyett csak egy hónapot adott a magyar hatóságoknak a válaszadásra. Ha a válaszok nem adnak kielégítő magyarázatot, akkor az Európai Bizottság a következő szakaszába lépteti a folyamatot.

A brüsszeli testület emlékeztet rá, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága már többször arra kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a tranzitzónákban őrizetben tartott személyek élelmiszerrel való ellátásáról. Mint arról többször írtunk, a kormány azzal érvel az élelmiszer-megvonás mellett, hogy – a Fidesz-kormány által alkotott jogszabályok alapján – csak addig van ellátási kötelezettsége a magyar államnak, amíg véglegesen el nem utasítják a menedékkérő kérelmét. A kormány álláspontja pedig az, akinek ez nem tetszik, visszamehet Szerbiába.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő júniusban a Magyar Helsinki Bizottság által készített törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely megtiltaná a menedékkérők őrizetben tartását és éheztetését a tranzitzónákban. Szél és képviselőtársa, Szabó Szabolcs idén áprilisban keresték fel a röszkei tranzitzónát, ahol rengeteg gyermeket, több kísérő nélküli kiskorút láttak.

Mint beszámoltunk róla, az Európai Bizottság (EB) ugyancsak csütörtökön úgy döntött, hogy bírósághoz fordul a menedékjog iránti kérelmeket bűncselekménynek nyilvánító Stop, Soros! törvénycsomag miatt. Ezzel az EB az utolsó szakaszába léptette a tavaly júliusban elindított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Indoklása szerint az aggályai többségére nem kapott kielégítő választ, ezért keresetet indít az Európai Unió Bíróságánál. Bizottsági vélemény szerint a törvényi rendelkezések több EU-s jogszabályt sértenek, többek között a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, a kvalifikációs irányelvet és az Alapjogi Kartát.

– A kormány kiáll a Stop, Soros! törvénycsomag és a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás mellett, és készen áll a perre – közölte Hollik István kormányszóvivő. Hangsúlyozta, hogy a magyar emberek népszavazáson, országgyűlési és európai parlamenti választáson is egyértelművé tették, hogy nem kérnek a bevándorlásból, és meg akarják védeni az európai keresztény kultúrát. A mindenkori magyar kormánytól pedig azt várják el, szerezzen érvényt ennek a választói akarnak.

A Magyar Helsinki Bizottság viszont üdvözölte az Európai Bizottság csütörtöki döntéseit. Ezek végre esélyt kínálnak a tisztességes eljárásra a kínzás áldozatainak, a gyermek, nagybeteg, várandós menekülőknek és minden üldözöttnek – áll sajtóközleményükben. Pardavi Márta társelnök úgy fogalmazott:  "A tranzitzónákban fogva tartott emberek éheztetése, a civilek fenyegetése és a tisztességes menedékjogi eljárás megszüntetése nem fér össze a jogállammal. Az uniós eljárások rávilágítanak a hazai jogállam gyengéire, mert ezeknek a hazai szabályoknak meg se szabadott volna születniük, s ha mégis megszülettek, itthon kellett volna megsemmisíteni őket. A mostani uniós döntések orvosolhatják a jogsértő helyzetet”.

Az EB csütörtökön 15 kötelezettségszegési eljárást indított, illetve léptetett következő szakaszába Magyarország ellen. A Bizottság – többek között – arról is határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mert nem biztosítja a készenléti jellegű munkakörökben dolgozók, például a vagyonőrök védelmét a közösségi munkaidő-irányelvben előírtaknak megfelelően.

Forrás: Népszava