kedd, október 15, 2019
728x90 EU Imagery

Ez a cikk a Covering Climate Now nemzetközi médiaegyüttműködés részeként készült. Az együttműködés keretében az egész világon több mint 250 újság, köztük az Index is kiemelten foglalkozik a klímaváltozás témájával. Az eredeti cikk, melyet rövidítve közlünk, a Nationban jelent meg, szerzője Mark Herstgaard. 

António Guterres, az ENSZ főtitkára a Covering Climate Now partnereinek adott exkluzív interjút kedden. A főtitkár beszélt a kormányzatok és a civil társadalom felelősségéről, Bernie Sanders terveiről és a klímaváltozás mérsékléséhez szükséges lépésekről. 

Az ENSZ-főtitkár egyebek mellett arról beszélt: számít a közvélemény és a nyilvánosság nyomására, hogy a világ kormányait határozottabb lépésekre kényszerítsék az általa vészhelyzetnek tartott klímaváltozás megfékezése érdekében.

A kormányokat – előbb vagy utóbb – mindig befolyásolja a közvélemény alakulása, és ez világszerte így van, mondta. 

Guterres visszautasította, hogy kommentálja Donald Trump amerikai elnök és kormányának a kérdéskörben tanúsított magatartását.

A CBS News szeptember 15-én kiadott közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 69 százaléka gondolja úgy, hogy a következő elnöknek fel kell lépnie a klímaváltozással szemben, 53 százalékuk szerint pedig azonnali beavatkozásra van szükség.

A FŐTITKÁR SZERINT SOKKAL BIZTATÓBB LENNE A HELYZETÜNK, HA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA HATÁROZOTTAN ELKÖTELEZETT LENNE A KLÍMAVÉDELEM MELLETT, AZ ÁZSIAI ORSZÁGOK – KÍNÁT ÉS JAPÁNT MEGEMLÍTVE – PEDIG FELHAGYNÁNAK A SZÉNERŐMŰVEK EXPORTJÁVAL.

Amíg ezek nem valósulnak meg, arra kéri az egész társadalmat, hogy próbáljanak nyomást gyakorolni a kormányaikra, hogy megértsék: gyorsan kell cselekedni.

Máskülönben elveszítjük a versenyt.

Hat nappal az ENSZ-klímacsúcs előtt Guterres megemlítette a fiatal aktivisták kiemelkedő szerepét is, példaként arra, hogy a civil társadalom hogyan gyakorolhat nyomást a kormányokra. A kormányoktól azt várja, hogy betartsák a 2015-ös Párizsi Megállapodást, melynek értelmében a felmelegedést 2 Celsius-fok alatt kell tartani.

A közelmúltban Európában lezajlott választások alapján – amikor a zöld pártok komoly társadalmi támogatottságot tudtak felmutatni – Guterres optimistább abban, hogy

A JÖVŐ HÉTFŐI CSÚCSTALÁLKOZÓN AZ EURÓPAI UNIÓ BEJELENTHETI, HOGY 2050-RE KARBONSEMLEGESSÉ VÁLIK, AHOGY AZT A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁS DEKLARÁLJA.

A természet dühöng – mondta a főtitkár, aki nemrég tért vissza egy bahamai látogatásáról. A Dorian hurrikán hatását totális pusztításként jellemezte, emellett említést tett az Afrikát sújtó kegyetlen szárazságról is, az olvadó gleccserekről, a pusztuló korallzátonyokról, arról, hogy a rögzített történelem legmelegebb hónapja az idei július volt, valamint a tengerszint emelkedéséről, annak bizonyítékaként, hogy

a természettel nem lehet játszani. A természet visszavág.

„Ne beszédet, tervet hozzatok” – mondta Guterres pár hónappal a csúcstalálkozó előtt, és úgy tűnik, hogy a plenáris ülésen tényleg csak azok a vezetők szólalhatnak majd fel, akik megfogadják a főtitkár javaslatát. A részt vevő országoknak a következő három dolog közül legalább egyet meg kellett fogadniuk:

  • karbonsemlegessé válni 2050-ig;
  • határozottan megerősíteni a Párizsi Megállapodás által meghatározott nemzeti kibocsátáscsökkentés betartását;
  • vagy értelmes ígéretet tenni a Zöld Klíma Alapnak. (A gazdag országok rengeteg pénzt biztosítanak, amely segít a fejlődő országokat a fosszilis tüzelőanyagok hátrahagyásában és az éghajlati zavarokkal szembeni ellenálló képességük növelésében.)

A főtitkár arra számít, hogy jövő hétfőn 60-70 ország fog határozott elköteleződést vállalni. Az országok vezetőinek három percben lesz lehetőségük a terveik ismertetésére.

Bár Guterres hangsúlyozta, hogy nem akar beavatkozni a 2020-as amerikai elnökválasztásba, pozitívan beszélt az egyik vezető demokrata jelölt, Bernie Sanders javaslatáról egy új globális megállapodásra. A vezető demokrata elnökjelöltek többsége egyetért a Green New Deal (Zöld Új Egyezmény) egyik vagy másik formájával. Ez egy olyan program, amelyben az Egyesült Államok kormánya több millió munkahelyet teremtene a napenergia, az energiahatékonyság és egyéb intézkedések révén a hőmérsékletet növelő kibocsátások csökkentése érdekében.

Ugyanakkor a Nation cikke rámutatott arra, hogy csak Sanders tervezete teljesíti azt a tudományos követelményt, amely szerint 2030-ra 45 százalékkal kell csökkenteni a globális kibocsátást, hogy 2050-re elérhető legyen a karbonsemlegesség. 

Minden országnak ki kell vennie a részét

A Párizsi Megoldás egyértelműen fogalmaz – mondta Guterres.

A fejlett országok elkötelezték magukat, hogy évi 100 milliárd dollárt mozgósítanak – magán és állami forrásból egyaránt –, hogy segítsék a fejlődő országokat a klímaváltozás mérséklésében és a hatásaival szembeni védekezésre való felkészülésben. Egyértelmű, hogy minden országnak, beleértve az Egyesült Államokat is, ki kell vennie a részét ebből.

A gazdag és a szegény országok az ENSZ 1992-es Föld-csúcstalálkozója óta küzdenek azzal a kérdéssel, hogy a gazdagoknak kell-e, illetve mennyi pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a szegény országoknak. A szegényebb országok többnyire egyetértenek abban, hogy a fejlettebb országok kibocsátása a klímaváltozás legfőbb okozója, miközben annak hatásait leginkább a szegény országok tapasztalják. A gazdag országok általában nem vitatják ezeket a tényeket, és bár fizettek a segítségnyújtásért, a tényleges hozzájárulásuk még így is szerénynek mondható. Az Egyesült Államok például csak 1 milliárd dollárral járult hozzá, majd a Trump-adminisztráció blokkolta a további hozzájárulásokat.

29572785 be413816fd89bb179d734e18d7248bc0 wm

António Guterres
Fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary

Guterres az interjúban elmondta, tisztában van Sanders tervének globális dimenzióival, majd hozzátette, hogy bármilyen törekvés üdvözlendő lenne az Egyesült Államok részéről, amivel a fejlődő országok finanszírozását segítenék. A főtitkár ezen a ponton ismét kiemelte, hogy ez nem jelenti azt, hogy be akarnának avatkozni a választásokba.

A főtitkár – volt portugál állami tisztségviselőként – azt is hangsúlyozta, az államoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot arról, hogy a klímavédelem nem jelenthet gazdasági nehézségeket. Guterres leginkább az olyan adóreformokban hisz, melyek csökkentenék az emberek jövedelmének adóit, ugyanakkor növelnék a nagy kibocsátók adóterheit.

Ha én pénzt veszek el az emberektől egy megnövelt karbonadó formájában, de cserébe nem adok semmit, akkor ellene lesznek – magyarázta Guterres. Bár ezt ritkán fogalmazzák meg így, lényegében a fosszilis tüzelőanyagok előállításához nyújtott vállalati támogatásokat is adókból finanszírozzák.

Beszéljünk világosan: a támogatásokat az adófizetők pénzéből fizetik ki – mondta mosolyogva –, és tényleg nem szeretem azt látni, hogy a befizetett adóm korallfehérítésre és gleccserek olvasztására szolgál.

Guterres vitatta a Green New Deal ellen felhozott egyik legfőbb érvet, hogy túl sokba kerülne.

MENNYIBE KERÜLNÉNEK AZ INTÉZKEDÉSEK ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI? – KÉRDEZTE.

Szerinte az, hogy mikor kapunk választ a kérdésre, annak függvénye, hogy a kormányok mit tesznek a hétfői klímacsúcson, és a civil társadalom mennyire tud nyomást gyakorolni rájuk az elkövetkező hetekben és években.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all